A „nyitott kapu” politikáját nem a németek találták ki. Teng Hsziao-ping 1978-ban használta ugyanezt a fogalmat, amikor meghirdette a kínai gazdaság átalakítását. De a kifejezés még csak nem is tőle származik. Ez volt ugyanis az Amerikai Egyesült Államok külpolitikai követelése, amelyet 1899-ben John Hay amerikai külügyminiszter javaslatára William McKinley elnök hirdetett meg annak érdekében, hogy a Kínát megszálló – és azt feldarabolni tervező – nagyhatalmak tartsák tiszteletben Kína területi integritását és nyissák meg a kínai piacot az amerikaiak előtt is.

Németországnak 83,1 millió lakosa van, ebből 21,9 millió bevándorló hátterű, 11,4 millió pedig külföldi állampolgár. Az országba tavaly minden korábbinál többen, csaknem kétmillióan érkeztek. Most pedig kurd és afgán menekülthullám indult meg a német nyitott kapu felé. Az új jelzőlámpa-koalíció ennek ellenére nem megszorításokról döntött a bevándorlókkal kapcsolatban, hanem lazításokról.

 Új német migrációs politika    

A szabaddemokrata FDP a választási kampányban még naivitással vádolta a Zöldek bevándorlási politikáját, később mégis egyetértett velük meg a szocialista SPD-vel abban, hogy Németországot hivatalosan is bevándorlóországgá nyilvánítsák. A bevándorlókkal szemben ugyan az előző kormányok is rugalmas törvényeket alkalmaztak, ennyire egyértelműen azonban nem foglaltak állást.

A jelzőlámpás pártok most az állampolgársági törvényt akarják módosítani és különösen a német állampolgárság megszerzésének lehetőségét  egyszerűsíteni. A német állampolgárságot rendszerint öt év elteltével, különleges integrációs eredmények esetén pedig már három év után lehet megszerezni. Külföldi szülőktől Németországban született gyermekek azonnal megkapják a német állampolgárságot, ha az egyik szülő már legalább öt éve Németországban él. Az SPD, a Zöldek és az FDP most az úgynevezett vendégmunkás-generáció tagjainak honosítását akarják felgyorsítani azzal, hogy a német nyelvtudás jelentősége kisebb legyen, mint korábban.

A migrációs politika terén a három fél megállapodott abban is, hogy csökkentik az illegális migrációt és megkönnyítik a legális bevándorlást. Ehhez azonban módosítani kell a bevándorlási törvényt. A jelzőlámpa-koalíció az illegális bevándorlóknak az úgynevezett „kitoloncolhatatlansági jogát” egy „potenciális tartózkodási joggal” kívánja felváltani. Eddig ugyanis az számított kitoloncolhatatlannak, akit a saját hazájában halálbüntetés várt minden bizonyíték és indok nélkül. A „potenciális tartózkodási jog” viszont azokra a migránsokra vonatkozik, akik 2022. január 1-től számítva öt évig Németországban tartózkodnak, ebben az időszakban nem követnek el bűncselekményt, és biztosították megélhetőségüket.

A három koalíciós párt több toleranciát akar felmutatni a bevándorlókkal szemben. Így a jól beilleszkedett fiataloknak már három év után – az eddigi négy helyett – meg kell adni a tartózkodási engedélyt. A koalíciós megállapodásban nem szerepel ugyan a „sávváltás” fogalma, ami eddig hatályban volt, de a jelzőlámpa-koalíció továbbra is előnyben részesíti a szakképzett bevándorlókat azáltal, hogy számukra a foglalkoztatási tolerancia követelményeit „reálissá és gyakorlatiasabbá” teszik, ahogy azt a koalíciós szerződésben rögzítették.

A leendő koalíciós partnerek szerint a menekültügyi eljárásnak „méltányosnak, gyorsnak és jogilag biztonságosnak” kell lennie. A menekültstátus visszavonásának ellenőrzését a jövőben ismét ad hoc jelleggel fogják végezni. A koalíciós szerződés azonban említést tesz a „hazatelepítési offenzíváról” is, különös tekintettel a bűnözők és a veszélyeztetettek hazatoloncolására. A szövetségi kormány több támogatást is kíván adni a német tartományoknak a kitoloncolásokról szóló döntések végrehajtása érdekében. A koalíciós megállapodásban nincs ugyan szó a „biztonságos származási országokról”, de van egy hasonló gondolat: azokból az országokból származó menekülteket kell előnyben részesíteni, ahonnan kevés bevándorló igényel menedékkérelmet.

A koalíció az előző kormánynak az európai menekültügyi rendszer reformja érdekében tett erőfeszítéseire épít. Céljuk a menekültek befogadásának felgyorsítása és igazságos elosztása az EU-államok között. Az új német koalíció azonban a menekülés okai ellen is kíván küzdeni, és véget akar vetni a menekültek illegális elutasításának, illetve szenvedéseinek a határokon.

Nyitott, de ellenőrzött kapu? (Illusztráció: Pixabay)