Nukleáris tárgyalások Iránnal, feszültségek a Nyugat és Oroszország között, Aun Szan Szu Kji bebörtönzése és az új német kormány megalakulása – ezek a témák uralták a héten világsajtót Moszkvától Berlinig, Kijevtől Rangunig.

Veszélyes időszakot él a világ

Kezdjük a moszkvai Rossziszkaja Gazeta című napilappal, amely azzal vádolja az amerikai kormányt, hogy hozzájárult az orosz–ukrán vita eszkalációjához:

„Ezúttal Washington és nem Kijev volt az, amelyik katonai retorikát folytat. Tőlük értesültek ugyanis az ukrán hatóságok az orosz csapatok tevékenységéről és egy közelgő háborúról. Resznyikov új ukrán védelmi miniszter, a Biztonsági Tanács, sőt, Zelenszkij elnök is kijelentette, hogy semmi jele sincs egy orosz offenzívára való felkészülésnek. Majd a döntéshozók három hét elteltével egy Atlanti-óceánon túli látogatásuk után már óvatos aggodalmukat fejezték ki.”

A Wall Street Journal erről ezt jegyzi meg:

„Hivatalba lépésekor Biden amerikai elnök – elődjével, Trumppal ellentétben – megígérte, hogy világosan fog beszélni, ha Putyinnal tárgyal. De tettei másról szólnak. A világ veszélyes időszakát éli. Moszkva, Teherán és Peking teszteli Bident, hogy kiterjesszék hatalmukat és befolyási övezeteiket. És egyáltalán nem világos, hogy Biden reagál-e majd erre, és ha igen, hogyan.”

Az amszterdami De Telegraaf című napilap ezt követeli az említett helyzetben:

„Ebben a helyzetben a Nyugatnak egységesnek kell lennie, és erőteljesen kell fellépnie az orosz agresszivitás ellen. Garanciákat kell követelni Moszkvától, hogy Oroszország tartózkodjon más országok megfélemlítésétől és fenyegetésétől.”

Atomtárgyalások Iránnal – Trump miatt újrakezdve

A Grazban és Klagenfurtban kiadott Kleine Zeitung című, legnagyobb regionális osztrák napilap az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalásokkal foglalkozik, amelyeket Bécsben folytatnak:

„Ha az iráni delegáció megmarad álláspontjánál, akkor a Nyugat kijelentheti, hogy a tárgyalások csődöt mondtak és új szankciókat kezdeményezhet Iránnal szemben. Ezzel a fenyegetéssel az USA és Európa kompromisszumra akarja kényszeríteni Iránt. Ha a bécsi tárgyalások eredménytelenek maradnak, az Irán elleni katonai csapásokra való felhívások valószínűleg egyre hangosabbak lesznek. Izrael már készül egy olyan konfliktusra Iránnal szemben, amely az egész térséget háborúba sodorhatja. Nem sok idő maradt egy diplomáciai megoldásra.”

Az isztambuli ​​Milliyet című napilap szerint egyértelmű:

„Teheránnak bizonyítékot kell szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy nem kívánja nukleáris technológiáját tömegpusztító fegyverek gyártására használni. Az Egyesült Államoknak is ellenbizonyítékot kell szolgáltatnia az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt. Nem elég csak egyszerűen azzal vádolni Iránt, hogy atombombát akar építeni; erre vonatkozó bizonyítékra is szükség van. Ezt pedig a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség biztosíthatja az iráni erőművek ellenőrzésével. Irán viszont ennek feltételeként azt követeli, hogy oldják fel az ellene kiszabott szankciókat. Ezzel a követelménnyel nincs semmi baj. Ha az Egyesült Államok feloldja a büntetőintézkedéseket Irán ellen, akkor gyors ellenőrzésekre kerülhet sor. Ha kiderülne, hogy Irán hazudik a világnak, akkor viszont meg lehet tenni a szükséges lépéseket ellene.”

Börtönben a Nobel-Békedíjas Aun Szan Szu Kji

A Nobel-békedíjas Aun Szan Szu Kji-t börtönbüntetésre ítélték Mianmarban. A stockholmi Dagens Nyheter című napilap ezt így értékeli:

„Ha mindez nem lenne tragikus, akkor a jogállamiság paródiájáról beszélnénk. A mianmari katonai junta két év börtönbüntetésre ítélte Aun Szan Szu Kji leváltott miniszterelnököt. A koholt vádak a tábornokok elleni felbujtás és a Covid-szabályok megsértése volt az egy évvel ezelőtti választási kampány során. Most további perekre lehet számítani Aun Szan Szu Kji ellen, aki vélhetően akár életfogytiglanig rács mögé kerülhet. A katonaság soha nem adta át teljesen a hatalmat a 2010-ben kezdődött óvatos demokratizálódás után. Aun Szan Szu Kji-nek megengedték ugyan, hogy a politikával foglalkozzon, de a hadsereggel vagy az igazságszolgáltatással már nem. A volt miniszterelnök feltűnően könnyűnek találta az együttműködést a hadsereg vezetésével. Amikor 2017-ben etnikai tisztogatás kezdődött a rohingyák ellen, nemzetközi bíróságokon védte meg országa véres stratégiáját. De a tábornokok számára még ez sem volt elég: a junta nehezményezte a népszerűségét.”

Az oszlói Verdens Gang című napilap így látja ezt:

„Független igazságszolgáltatás nélkül egyértelmű volt, hogy Aun Szan Szu Kji-t bűnösnek találják. A tábornokok meg akartak szabadulni tőle és meg akarták semmisíteni a demokrácia mozgalmát, ezért a bíróságok meghozták a junta által kívánt ítéletet.”

A tokiói Nihon Keizai Shimbun napilap közbevág:

„A katonai junta meg akarja semmisíteni Aung San Szu Kji-t és pártját, meg akarja változtatni a választási rendszert a katonai párt javára, és ismét parlamenti választásokat akar, hogy hatalmon maradhasson. Ezt a módszert azonban nem fogják elismerni sem belföldön, sem külföldön.”

A pekingi Huanqiu Shibao című napilap szerint:

„Az Aun Szan Szu Kji elleni ítélettel Mianmar mély államválságba süllyed. Külpolitikailag a délkelet-ázsiai ország elszigetelt, hisz a katonai kormányzatot sok állam nem ismeri el. Így Mianmarnak kevés lehetősége van a nemzetközi csereprogramokon való részvételre.”

Megalakult az új német kormány

Utolsó témánk az új német kormány megalakulása. Erről a Luxemburger Wort című napilap így ír:

„Ma egy új korszak kezdődik Németországban. Olaf Scholz-nak, az SPD soraiból Willy Brandt, Helmut Schmidt és Gerhard Schröder utáni negyedik szövetségi kancellárnak nehéz öröksége van. Most rajta a sor, hogy megmutassa magát és ezt hamarabb kell megtennie, mint ahogy szeretné, hisz országát a koronavírus negyedik hulláma uralja. A kötelező védőoltás még nem eldöntött kérdés, de már tárgyalnak róla. Azonban fenyegető problémák merültek fel Kelet-Európában is: Scholznak álmatlan éjszakákat okozhat az EU kapujában dúló menekültválság, de az ukrajnai helyzet is aggasztó. A következő hetek megmutatják majd, hogy Scholz valóban alkalmas-e a kancellári posztra. Ha helyes döntéseket hoz, segíthet a jelzőlámpa koalíció sikerében – és a piros-sárga-zöld „kísérletet” a jövő példájává teheti.”

A párizsi Le Figaro című napilap szerint:

„Olaf Scholz előrébb szeretné vinni országát a digitalizálás terén, és az ipart a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra szeretné átállítani. Az új kancellár, aki pénzügyminiszterként mintegy 400 milliárd euróval növelte az államadósságot a járvány idején, 2023-tól ismét kiegyensúlyozott költségvetést ígér. Fogadjuk el, amit mondott: a versenyképesség és a takarékosság a német politika alapja.”

A budapesti Népszava című napilap szerint az új német kormány programjának címszavai a „modernizálás, hiánycsökkentés, megújuló energiaforrások, minimálbér-emelés, lakásépítés, kannabisz-engedélyezés”, majd így folytatja:

„A Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) Olaf Scholz vezette koalíciójával szerdán Berlinben megalakult Németország új kormánya. Scholzot szerdán kora délelőtt választotta meg kancellárnak a szövetségi parlament (Bundestag). A politikus ezután átvette megbízólevelét Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnöktől, majd letette hivatali esküjét a parlamentben. Esküjének szövegéből kihagyta azt a szabadon választható részt, hogy «Isten engem úgy segéljen«. Olaf Scholz után a kormány tagjai is átvették megbízólevelüket az államfőtől, akinek hivatalába Cem Özdemir mezőgazdasági miniszter kerékpáron érkezett, majd miniszteri esküt tettek a parlamentben. […]

A három párt közös munkáját megalapozó koalíciós szerződésben nem szerepelnek például olyan klasszikus szociáldemokrata törekvések, mint a leginkább jómódú rétegek adóterheinek emelése. A megállapodás fő szervező elve a három partnert a legszorosabban összekötő közös érték, a haladás. Ez a gyakorlatban mindenekelőtt az ország modernizálását – például a digitális infrastruktúra fejlesztését – szolgáló állami beruházások növelését jelenti.”

Napilapok a világ mnden tájáról (Illusztráció: Pixabay)