Nemzetközi elvárások az új német szövetségi kormánytól, a koronavírus kezelése, Boris Johnson humora, valamint Emmanuel Macron budapesti látogatása: ezek voltak a világsajtó főbb témai az elmúlt napokban. Moszkvától Sanghajig, New Yorktól Budapestig átlapoztuk az újságokat.

Mit vár a világ az új német kormánytól?

Kezdjük az új német szövetségi kormánnyal! A moszkvai Nyezaviszímaja Gaszeta című napilap elvárásai a következők:

„Olaf Scholz kancellár mindent megtett annak érdekében, hogy a hivatali eskü letétele után azonnal megjelenjen a nemzetközi porondon. Az új külügyminiszter, Annalena Baerbock […] még a kormányfő előtt Párizsba és Brüsszelbe utazott, ahol rámutatott Berlin külpolitikájának legfontosabb irányvonalaira. Ezek a látogatások megerősítették azt az irányt, amelyet Angela Merkel előző kormánya már megtett az Európai Unió megszilárdítása és a NATO-val való együttműködés érdekében.”

A Neue Zürcher Zeitung című napilap Baerbock külügyminiszter és Scholz kancellár varsói látogatása kapcsán megjegyzi:

„A Zöldek és a szociáldemokraták a látogatás előtt bizalmatlanságra számítottak vendéglátóik részéről, nem utolsósorban azért, mert egy lengyel kormánypárti művész plakátjain Hitlerrel és Goebbels-szel hasonlították őket össze. A primitív polémia a második világháború német terrorjára utal, és a jóvátételi követelésekben is megnyilvánul. Berlin lezártnak tartja ezt a vitát, még akkor is, ha az új kormány hangsúlyozza történelmi felelősségét: Baerbock és Scholz megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját, Lengyelország legfontosabb emlékművét. Amennyiben ezt mindkét fél akarja, egy történelmi-politikai enyhülés lehetséges e két állam között.”

A sanghaji Jiefang Ribao című napilap egyértelműen Európára helyezi a német külpolitika fókuszát:

„A francia-német tengely mellett a Berlin, Párizs és Varsó közötti úgynevezett Weimari háromszögnek is fontos szerepet kell játszania. Brüsszel Németország számára egy színpad, ahol ez az ország a világ felé fordul. Ha azonban Európa alakításáról van szó, Scholz nem fogja tudni azonnal átvenni elődje, Merkel domináns szerepét. Ezért egyelőre a karizmatikus francia elnök, Macron mögé fog majd állni. Az új, magabiztos Baerbock miniszterrel a külügyminisztériumban valószínűleg véget ér az az idő, amikor a német külpolitikáról a kancelláriában döntöttek.”

Tiltakozások a korlátozó intézkedések miatt

Térjünk át a koronavírusjárványra! A bécsi Der Standard című napilap a védőintézkedések elleni tiltakozásokkal foglalkozik:

„A demonstrációkon – mindenki számára láthatóan és hallhatóan – teljesen eltorzult kontextusba helyezik a múlt eseményeit. Ez a judaizmus elleni abszurd összeesküvésekre és a holokauszt bagatellizálására emlékeztet. És ez akkor is látható, amikor a demonstrálók egyöntetűen azt kiabálják, hogy »Mi vagyunk a nép«. Igen, a szlogen az NDK-ból származik, ahol egységet, valamint ellenállást jelentett [a kommunista hatalommal szemben]. De már évekkel ezelőtt a Pegida mozgalom is magáévá tette ezt a jelszót, amely a »nép« fogalmát a rasszizmus köntösével fedte. Lehet-e valamit az ellen tenni, hogy a náciktól ellopták ezt a jelszót? Nem. De tisztában kell lenni azzal, hogy hova álltál, amikor együtt kiabálsz velük.”

A New York Times arra kéri olvasóit, hogy ezen gondolkodjanak el:

„Miközben egy újabb Covid-tél kezdődik, ideje megkérdezni bennünket, hogy hajlandók vagyunk-e továbbra is így élni: nagy félelemmel az ismeretlentől, aggodalommal bezárkózva a nagy tömegek elől, feszülten reagálva minden vírussal kapcsolatos hírre, csalódottan, és időről időre lenézően viszonyulva azokhoz a polgártársainkhoz, akik teljesen másképp vélekednek az elfogadható kockázatokról. Mert ebben az évben történtek már előrelépések. A súlyos betegségek és a halál elleni védőoltások egyre elterjedtebbek az Egyesült Államokban, és fokozatosan eljutnak a világ legsebezhetőbb régióiba is; megjelennek a piacokon a vírus ellen ható gyógyszerek, és a megbetegedések számának közelmúltbeli növekedése ellenére továbbra is működnek az iskolák és a cégek. Az amerikaiaknak meg kellene állniuk egy pillanatra, és várniuk, amíg ez a helyzet javul.”

Johnsonnak ez az egész csak egy vicc

A londoni Sunday Times című vasárnapi lap így kommentálta a brit miniszterelnök személyiségét:

„Boris Johnson számára az erkölcsi megfontolások már rég elavultak. Egy kacsintással és egy vigyorral emlékeztet bennünket arra, hogy ez az egész egy nagy vicc, miközben újabb vödör szemetet dob ​​az államra. Súlyos problémák fenyegetnek, de a Downing Street 10. eddigi legfurább lakója azzal tölti az idejét, hogy elmagyarázza, otthona épp felújítás alatt áll, és hogy miért rendeznek illegális partit a nappalijában. A nevetségesnél is figyelemreméltóbb az a benyomás, amivel Johnson el akarja hitetni velünk, hogy ennek így kell lennie. Inkább az egyik válságból a másikba botorkál, mintsem hogy olyan unalmas dolgokkal foglalkozzon, mint a gazdasági növekedés fejlesztése vagy a külpolitika újratervezése.”

A madridi El Mundo című napilap így vélekedik Johnsonról:

„Boris Johnson helyzete egyre tarthatatlanabb. Csökkenő népszerűsége – egy közvéleménykutatás szerint a britek 57 százaléka azon az állásponton van, hogy le kellene mondania –  ellenére a most nyilvánosságra került képek arról árulkodnak, hogy Johnson tavaly karácsonykor maszk nélkül vett részt a Downing Street-i bulin, és nem tartotta be a szükséges biztonsági távolságot a beltéri összejöveteleken. A leleplezés a Konzervatív Párt belső megosztottságáról is árulkodik, a jelek szerint egyes képviselők olyan mechanizmust akarnak beindítani, amely 2019-ben megbuktatta Theresa May-t. Ez elképzelhetetlen lett volna két és fél évvel ezelőtt, amikor Johnson sikeresen tárgyalt a Brexitről. Most Liz Truss külügyminiszter vagy Rushi Sunak pénzügyminiszter lehet az esetleges utódja. Eközben egy közvéleménykutatás szerint a Munkáspárt már kilenc ponttal előzi meg a tory-kat.”

Macron Budapesten

Lássuk, mit ír a világsajtó Macron francia elnök budapesti látogatásáról! „A korrupció és a jogállamiság voltak a fő témák a francia elnök és a magyar ellenzéki vezetők találkozóján”, írja a budapesti Népszava, majd így folytatja:

„Az Európai Unió addig nem biztosít komolyabb forrásokat Magyarországnak, amíg fennáll a kockázata annak, hogy Orbán Viktor és családja, valamint a Fidesz megcsapolja az uniós adófizetők pénzét. Vagyis amíg ez a kormány van, addig a magyarok elesnek a helyreállítási alapból őket jogosan megillető pénztől, amelyből valódi rezsicsökkentést lehetne megvalósítani – jelentette ki Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje az Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón. Mint mondta: a találkozón közös célként fogalmazódott meg az erősebb és biztonságosabb Európa. Több közös ügy is felmerült a találkozón, így az illegális migráció, illetve a korrupció elleni harc.

Emmanuel Macron határozott ígéretet tett arra, hogy a jogállamisági mechanizmust még a francia elnökség alatt bevezetik, így Orbán Viktor nem számíthat arra, hogy a korrupciót semmibe vevő politikájával jelentős uniós forrásokhoz juthat – vette át a szót Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa. Aki külön örömmel vette tudomásul, hogy a francia elnök osztja a magyar ellenzék véleményét, miszerint a jelenleginél sokkal szorosabb együttműködésre van szükség a jogállamiság védelme, a digitalizáció, a biztonságpolitikai kérdések és az európai minimálbér ügyében. A francia elnökség alatt a magyar demokrácia lehetőséget kap a megerősödéshez, Orbán Viktornak pedig gyengülést hoz.”

A párizsi Le Figaro című napilap erről ezt írja:

„Macron megnemtámadási szerződést próbál kötni az ultrakonzervatív Orbánnal, miután személyében 2007 óta először látogatott el egy francia államfő Budapestre. Mivel a magyar politikust egyszerre tekinti politikai ellenfélnek, illetve európai partnernek, megkísérelte, hogy megnyerje a jól beazonosított témákkal. Beaune, az európai ügyek kormányzati felelőse szerint az elnökségnek mindenkivel együtt kell működnie. De a korábbi két szélsőjobbos francia vendéggel ellentétben az elnök nem a házigazda áldását kívánta megszerezni. Inkább modus vivendi-re törekszik a vitás ügyekben, illetve keresi a közös álláspontokat ott, ahol ez lehetséges. Az egyik oldalon van tehát a jogállamiság, a szabadságjog, a nemi kisebbség helyzete, a másik oldalon pedig az európai védelem, a digitalizálást célzó beruházások, az atomerőművek. Az illegális bevándorlás elleni harc pedig a kettő között foglal helyet. Macron így dolgozik: először azonosítja a vitatémákat, majd félretolja őket. Csak éppen kénytelen volt tudomásul venni, hogy azoktól Orbán nem tágít. De valójában nem is az az államfő célja, hogy jobb belátásra bírja a másikat, hanem hogy az ne akadályozza meg a francia elnökség központi törekvéseit. Pont erre kell neki a fegyverszünet. Tisztázzák, hol nem tudnak egymással dűlőre jutni, majd megkeresik, hogy miben értenek egyet. Ettől még nem biztos, hogy sikeres lesz a következő hat hónap, de egy kézfogást ez megér.”

A hamburgi Der Spiegel című hetilap így látja Macron látogatását Budapesten:

„A jelek szerint a francia elnök nem hajlandó engedni a jogállamiság ügyében: Budapesten azt hangoztatta, hogy csupán a közös értékek védelmében akar nyomást gyakorolni a magyar miniszterelnökre. Míg a hivatalos sajtótájékoztatón egész békülékeny hangot ütött meg, utána már egyértelművé tette, hogy addig nincs pénz Brüsszelből, amíg a magyar vezetés gátolja az európai jog érvényesülését.

Úgy fogalmazott: Magyarország kinyilatkoztatta, hogy nincs szándékában bármit is tenni a vitás kérdések rendezése érdekében egészen a választásokig, ezért az EU nem folyósít egyetlen eurocentet sem a koronaalapból. Beszámolt továbbá arról, hogy a tárgyalásokon megállapították: a jogállam, a kisebbségek tisztelete, a diszkrimináció, valamint a korrupció elleni harc ügyében eltér a véleményük. Ám amig ezekben a kérdésekben nem sikerül előbbre lépni, addig nem utalnak egyetlen centet sem Magyarországnak.”

„Legfőbb ellenfeleiknek kiáltották ki egymást. Emmanuel Macron és Orbán Viktor azonban a választási kampányaik során hirtelen hasonlóságokat fedeznek fel”, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, majd így folytatja:

„A francia államfő tiszteletére a magyar miniszterelnök hétfőn a nemzeti zászlók mellett európai zászlót is lobogtatott a teremben. »Legfőbb ideje volt, hogy eljöjjön hozzánk Budapestre« – köszöntötte Orbán Viktor párizsi vendégét. A magyar főváros az utolsó állomása annak az »európai körútnak«, amelyet Emmanuel Macron 2017 óta az EU mind a 26 partnerországába tett. Orbán a közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta: támogatja Macronnak az EU »stratégiai autonómiájára« való törekvését három kulcsfontosságú területen, a védelemben, az atomenergiában és a mezőgazdaságban. Orbán támogatta továbbá az európai védelmi kapacitások bővítését és az oroszországi olaj- és gázellátástól való függőség csökkentését az atomenergia fokozott felhasználásával. Szerinte   Magyarországot és Franciaországot az »erős mezőgazdaság« is összeköti.”

Napilapok a világ mnden tájáról (Illusztráció: Pixabay)