Szerbia egy olyan ország, ahol az emberek „hozzászoktak” az álhírekhez, a félretájékoztatáshoz, az álhírek hatását pedig számos helyen lehet érezni, áll egyebek mellett a Médiaközpont elemzésében, amelyet a sajtó által elkövetett félreinformálásáról, ennek eredetéről, okairól és következményeiről készítettek, írja a Beta hírügynökség.
A digitális technológia fejlődésével nyer egyre nagyobb teret a félretájékoztatás, de a világ más pontjaitól eltérően Szerbiára jellemző az is, hogy az álhírek legnagyobb gyártói a hagyományos médiumok, áll az elemzésben.
A Raskrinkavanje portál kutatása azt mutatja, hogy öt napilap – a Kurir, Alo, Informer, Srpski telegraf és a Večernje novosti – 2020 folyamán, csak a címlapon 1172 álhírt, megalapozatlan vagy manipulatív hírt közölt, miközben abban az évben legalább 29 millió dinárt kaptak állami költségvetésből.
Az Európai Parlament külügyi bizottsága megállapította, hogy a Szerbiához hasonló országokban az álhírek a hatalmaskodók érdekeit szolgálják, egy pártvonalon mozognak és lejáratják az ellenzéket.
A szerbiai sajtóban a Szerb Haladó Párt (SNS) a domináns párt, a politikusok közül pedig a párt elnöke, Aleksandar Vučić államfő, az EP-képviselők szerint pedig az elmúlt évek során egyre rosszabb a médiahelyzet Szerbiában.
Az elemzés megállapítja azt is, hogy a törvényes rendelkezések és a médiumok ellen indított magánperek eredménye az, hogy a bíróságok sok esetben pénzbüntetés kifizetésére kötelezik a médiumokat, de azoknak az álhírek terjesztéséből befolyt összeg nagyságához képest nem jelent nagy megerőltetést a büntetés kifizetése.
A kutatást a művelődési és tájékoztatási minisztérium is támogatta állami pénzekből, az elemzést elkészítők pedig ez esetben külön kihangsúlyozták, hogy a dokumentumokban megjelentek nem feltétlenül tükrözik az annak elkészítését támogatók véleményét, írja a Beta hírügynökség.
(Fotó: Pixabay illusztráció)
