Hagyomány, szokás, érték. Eltűnnek-e valaha? Vagy csak átalakulnak? Mit okoz a mindennapi hajtás és a percről percre fejlődő tudomány? Többek között erről is kérdeztük Burány Katalin néprajzos-kultúrantropológust, a Zentai Városi Múzeum munkatársát. 

Karácsony, húsvét, halloween, mindenszentek, halottak napja – bő egy hónappal az ünnepek előtt tele vannak a kirakatok és a különböző üzletek nemcsak díszes dekorációkkal, hanem használati cikkekkel is. Mióta futunk neki időnap előtt az ünnepeknek?

– Elsősorban meg kellene határozni, mi is az időnap előtti nekifutás. A karácsonyi ünnepkör eredetileg sem csak néhány napra korlátozódott, valójában az adventi időszak kezdetétől, a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól egészen december 24-25-ig tartott, majd vízkereszttel (január 6.) zárult – ez több mint egy hónap. Hasonlóképp a húsvéti ünnepkör sem szűkíthető csak pár napra. A halloween nem tartozik ebbe a körbe, eredetileg nem magyar szokás, csak mostanában kerül előtérbe külföldi hatásra. Más kérdés az, hogy milyen szokások tarkították ezeket az időszakokat régen, és mennyiben más a készülődés most. A karácsony, húsvét, mindenszentek, halottak napja liturgikus ünnep a magyar kultúrkörben, de ahogy a vallási élet, illetve a vallásosság megélése háttérbe szorult a 21. században, úgy veszítették el ezek a szokások a fontosságukat és a jelentésüket. Ma már leginkább a családi élethez köthetőek, olyan alkalmak, amikor a család együtt tud lenni a terített asztal mellett, a távolba szakadt rokonok, gyerekek is haza tudnak jönni, legalább évente párszor igyekszik mindenki otthon tartózkodni. Természetesen, az üzleti világ ezt felismerte, és követi az árukínálattal.   

Mi ennek a legfőbb oka?

– Mára az ajándékozási szokásaink is megváltoztak. A nagyszüleink korában karácsonykor többek között a narancs volt az egyik legnagyobb ajándék, egy-egy a gyerekeknek, ritka drága árucikk volt az átlag családokban a második világháború után, nem is nagyon jutottak hozzá máskor. Egyébként sem volt nagy ajándékvásárlás, maximum ekkora időzítették az éppen hiányzó ruhanemű beszerzését. Sokkal fontosabb volt az ünnep liturgikus lényegének megélése. Születésnapokat nem tartottak, inkább a névnapokat ünnepelték. Ma, mivel a „lelki rész” elhalványult, az ajándék szerepe megnőtt. Kicsit bizarr ugyan, hogy az eredetileg Jézus életfordulóihoz köthető napokon kapja meg a gyerek a várva várt legújabb legót, az előzőnél modernebb mobilt vagy anyuka az új mosógépet, de a változások furcsa utakat tudnak bejárni.

Az új ajándékozási szokásaink viszont kiváló üzletet jelentenek a kereskedőknek. Gondoljunk arra, hogy egy virágkertész mekkora bevételt tud megvalósítani mindenszentek előtt vagy a ballagási időszakban, nem fogja kihasználatlanul hagyni holmi erkölcsi-vallási megfontolásból, ő is a keresletből él. A profanizálódás talán legékesebb példája a konyhai eszközök és robotgépek nagy keletje karácsonykor: Jézus születése napjától igen távol kerültünk.

Milyen következményekkel/hatással jár mindez úgy a felnőtt, mint a kiskorú lakosságra egy-egy országban?

–A változások nem mindig jók vagy rosszak, egyszerűen törvényszerűek, ezért nem lakunk már barlangban, és nyúzunk vadászzsákmányt a tűz előtt. A hatásuk sem egyértelmű mindig; jó, hogy már megengedhetjük magunknak, hogy évente legalább párszor drágább dologgal kedveskedjünk a szeretteinknek, hátrányos viszont a túlzásba esés – ráadásul évente ismétlődő szokásról van szó, és ez lehet egy mókuskerék is: ha egyik évben egy drága dolgot veszünk a gyereknek, a kedvesünknek, a következőben már nem fog megelégedni egy kisebbel. Nem elhanyagolható az ajándékozás pszichológiája sem: általában azért ajándékozunk, hogy örömet okozzunk annak, aki kapja, ezáltal a vele való kapcsolatunkat szorosabbra fűzzük, kinyilvánítjuk a pozitív érzelmeinket felé. A drága ajándék után nagy örömöt várunk, ezzel mi is erősebb visszajelzést kapunk. A mai zilált családi életben, ahol keveset vannak együtt a szülők, nagyszülők, gyerekek, nyilvánvalóan ez egy érzelmi pótcselekvés is. Ez a mindennapi életben is megfigyelhető: a munkahelyi és egyéb elfoglaltságok miatt a gyerekkel eltöltött kevés időt gyakran pénzzel egyensúlyozzák a szülők, ezzel fejezik ki a szeretetüket és a törődésüket.

Hogyan gyakorolt erre hatást az elmúlt két évben a koronavírus-járvány?

– Nekem úgy tűnt, országokon belül igyekeztek megoldani az ünnepek megtartásának lehetőségét, bár rá is kényszerítették az embereket az otthon maradásra. Hiába volt munka- és iskolai szünet az ünnepek alatt, utazni nem nagyon lehetett. Válsághelyzetekben az emberek általában visszatérnek a hagyományokhoz, amelyek biztonsági kapaszkodót jelentenek. Nálunk, a Vajdaságban ez felemásra sikeredett, a határ túloldalán rekedtek számára az ünnepek mindig fájdalmasabbak, ha nem a megszokott forgatókönyv szerint zajlanak. Mivel a család ünnepei lettek ezek, pont a legérzékenyebb kötelékeket nem tudták megélni, a legszűkebb társadalmi csoporthoz, a vérségi kötelékű kapcsolathoz nem tudtak közel kerülni, és ez frusztrációt okozhatott. Nyilván ezért igyekeztek a legtöbb országban valahogy enyhíteni ezen alkalmakkor a bezártságon.

Miként hat a hagyományápolásra mindez?

– A keresztény hitvilág eseményei legalább kétezer évesek, a magyar kultúrkörbe majd ezer éve kerültek be, a karácsonyfa kultusza a 16. századra nyúlik vissza, természetes, hogy a mai modern világ átalakítja az ezekhez fűződő szokásokat. A klasszikus liturgikus hagyományok már eltűnőben vannak, sokan a fiatalok közül már azt sem tudják, mit jelent a karácsonyfa, alatta a búza, dió, hány szálból álló és milyen színű virágot viszünk egyes alkalmakkor a temetőbe, a nyuszi tojja a tojást képzetről nem is beszélve. Az üzletek csillogó-villogó kirakatai, a fényekkel feldíszített városközpontok, a mindennap több helyen csilingelő és cukorkát osztogató Télapó, aki a reklámokban esetleg coca-colás teherautón érkezik, természetesen ezt felhígítja még jobban. De mindez beleillik a mai világunkba, a fogyasztói társadalom tagjai vagyunk, ezek az időszakok pedig nagyfogyasztóvá tesznek bennünket. A hagyományok ebben már vajmi keveset számítanak.

A hatásos ünnepi marketing (Fotó: nogarlicnoonions.com)