Az év vége közeledtével mindenki, így a napi politikával foglalkozó újságírók, jegyzetírók is igyekeznek összegezni az év magunk mögött hagyott évet. Ezt tette Marko Vidojković a Danas napilapnak írt jegyzetében, aki szerint Szerbiában elsősorban a halálozási adatok újabb rekordbeállításáról szólt az év.

– Ez olyan volt, mint amikor egykoron Szergej Bubka egyedül maradt az atlétikapályán és egyre magasabbra emeltette a lécet a rúdugráshoz, és 35 alkalommal döntötte meg a világcsúcsot ebben a számban, így tett a szerb hatalom is, amikor minden beleadva dolgozott a járvány terjesztésén és magasabbra emelte a lécet saját magának, aminek az eredménye az lett, hogy az év végét egy egész várossal kevesebb ember várja be.

Megdöntöttük a saját 2020-as rekordunkat, ami elképzelhetetlennek tűnt. Ez egy olyan siker, amely helyet érdemel az összes jövőbeni történelemkönyvben.

Csevapok

Az elnök kihasználta a híres nemzeti, rostélyon sült étel népszerűségét ahhoz, hogy előálljon azzal a történettel, amely szerint a kavači klán emberi húsból készült csevapot rendelt, a „specialitás” elkészítésével megbízott étterem pedig Ritopekben volt. Rajta és néhány szemtelen szatíraírón kívül senki se említette a csevapokat ilyen szövegkörnyezetben, de elérte a célját – sokaknak elment a kedve tőlük néhány napra, annyi időre, ameddig ennek a „hír”-nek tartott a szavatossági ideje.

„Vučić, te p*der”

A ritopeki „vendéglátos” letartóztatása egy újítást hozott a Partizan labdarúgó- és kosárlabdamérkőzéseire, ahol több év kihagyás után újra hallható volt a közcímben szereplő skandálás. Ez olyan, amikor tél vége felé hallható az a „ciju ci” madárka, aki jelzi a tavasz visszavonhatatlan érkeztét, így ez a nóta is, amelyik a Partizan keleti lelátóiról érkezik időnként a régóta várt „szerb tavasz” jöttét jelezheti. Megpróbálták veréssel – nem sikerült. Ujjongtak is a Partizánnak, csak hogy a neveletlen kelet figyelmét eltereljék arról, amiért meccsre járnak – nem sikerült. Még mindig nótáznak.

Ökológiai felkelés

Kiderült, hogy a lakosság valaki mást bízott meg annak a problémának a megoldásával, amely Szerbiának van a szervezett bűnözéssel, majd ökológiai harcba kezdett. Helyesen. Már több évtizede ott mérgeznek bennünket, ahol érnek, de az a hatalom a 19. századi kapitalista, „Szívesen látunk minden befektetőt, akinél napi tizenkilenc órát robotolhattok és aki a környezeteteket a krónikus betegségek melegágyává és a halál forrásává változtatja majd” taktikájával tényleg túllépett minden határt. A nép az utcára vonult, a helyzet annyira kiéleződött, hogy többezer ember utakat és hidakat zárt le, Vučić visszavont két törvényt, a Rio Tintót viszont nem vonta ki Szerbiából.

Szankciók

Az amerikaiak az egyik legerősebb olyan diplomáciai fegyverükhöz nyúltak, amelyet be tudnak vetni a nyugat-balkáni bűnözők ellen, ez pedig a pénzügyi források elzárása. Néhány, a Fehér Háznak írt levelet és Gabriel Escobar különleges küldött – akire Európa fekete lyukát bíztak – kinevezését követően megérkeztek az első szankciók – és épp Zvonko Veselinović klánja ellen, aki a Vučić klán egyik legközelebbi partnere. Már folynak a találgatások, ki lehet a következő, az pedig bárki lehet Aleksandar Vučić kivételével, de akár az is lehet, hogy ő maga lesz az.

Novak Đoković

Kávézott Vesićtyel, dominózott Vulinnal. Támogatta a tüntetéseket, de azt nem tudjuk, hogy Vučićtyal egyeztetve, vagy önszántából. A rossz karma az olimpián érte utol. Továbbra is a világ legjobb teniszezője – zárta az évet Vidojković.

Eredetiben ezen a linken.

A nép az utcára vonult (Fotó: Goran Srdanov / Nova.rs)