A korszerű technológiák mezőgazdasági célú felhasználásának évezredes múltja van. Hosszú út vezetett a háromnyomásos gazdálkodástól a GPS-vezérlésű John Deere-traktorokig, de nyilvánvalóan megérte végigmenni rajta: a folyamatosan fejlődő technológiák bevezetését mindig bőség kísérte, növekvő terméshozam, jobb ízű ételek vagy alacsonyabb árak formájában. De hogyan fokozhatjuk a termelést, hogy ne zsákmányoljuk ki a természeti erőforrásokat? Milyen lehetőségeket hoz a mezőgazdaság-fejlesztésben a digitalizáció vagy a bigdata-rendszerek? Erről beszélgetett a qubit.hu újságírója Koen van Ginnekennel, Hollandia magyarországi nagykövetségének mezőgazdasági tanácsadójával, akinek a felelősségi köre Ausztriára, Magyarországra, Montenegróra és Szerbiára is kiterjed.

– Szerbia és Montenegró EU-tagjelölti státuszban vannak, ami azt jelenti, hogy folyamatban van a mezőgazdasági szabályok és előírások harmonizálása. Ebben mi uniós tagállamként tudunk segíteni. Aktívan támogatjuk mindkét országot abban, hogy kihasználhassák az EU közösségi vívmányait; ez kormányközi támogatás, illetve a holland tudásközpontoktól és a magánszektortól érkező támogatás formájában is létrejöhet – mondta többek között Koen van Ginneken, aki szerint a precíziós mezőgazdaságnak számos olyan eszköze és szolgáltatása van, amiket családi gazdaságok szintjén is alkalmazhatnak.

– A precíziós permetezéshez vagy öntözéshez használt szenzorokhoz például nem kell csúcstechnológia. A viszonylag új traktorok is frissíthetők olyan intelligens eszközökkel, amik jól illeszkedhetnek egy kisebb gazdaság gépparkjába. Ilyenek a talaj- és növényzetfigyelő szenzorok, amik nyomon követhetik a nedvességszintet, és azonosíthatják a termőterület problémás részeit, ahol nagy szükség lehet permetezésre vagy öntözésre – nyilatkozta.

Hollandiában 2017-ben elindítottak egy kísérleti programot holland gazdákkal, Fieldlab Precision Farming (NPPL) néven. A program a digitalizációra korán átnyergelő farmerek egy csoportjával dokumentálta az átállást, és a tapasztalataikat megosztották másokkal, akik csak akkor készültek belevágni. A programban részt vevő farmerek általában nehezebb évet éltek meg az átállás után, de a következő évben már az új eljárás előnyei is megmutatkoztak. Ennek köszönhetően a holland gazdálkodóknak ma részletes, kidolgozott információik vannak arról, hogy mire van szükség a precíziós gazdálkodásra való átálláshoz, hogy mennyi ideig fog ez tartani és hogy milyen előnyökkel jár ez az egész. A budapesti holland nagykövetség mezőgazdasági hivatala olyan rendezvényeket, szemináriumokat és webináriumokat szervez, ahol eszmecsere folyhat ezekről a gyakorlati és a pragmatikus kérdésekről.

A precíziós gazdálkodás eszközeit a klímaváltozás hatásainak mérséklésére is használják, de az adatkezelési és digitalizációs törekvések is az ehhez való alkalmazkodást szolgálhatják. Ha például pontosabb előrejelzést adhatnának a jégesőkről,  viharokról és más szélsőséges időjárási eseményekről, a gazdálkodók megtehetnék a szükséges óvintézkedéseket, hogy megelőzzék a legsúlyosabb károkat. A precíziós öntözés például aszály idején kulcsfontosságú, és valószínűleg épp a klímaváltozás miatt lesz rá egyre nagyobb szükség a jövőben.

Koen van Ginneken azt is hozzátette: a precíziós mezőgazdaság és a digitalizáció bevezetése mindig együtt jár az oktatással és az ismeretterjesztéssel, ezért rendkívül fontos például a mezőgazdasági tanácsadó szolgálatok munkája.

Az interjú teljes terjedelmében ITT olvasható.

Precíziós eszközökkel felszerelt John Deere traktor (Fotó: efarmer.nl)