Az új év első napjaiban a következő témákkal foglalkozott a világsajtó: az atomenergia jövője, megemlékezés a Kapitólium ostromáról, új megszorítások külföldiek számára Oroszországban, az Egyesült Királyság kilépése az Unióból és Đoković be(nem)lépése Ausztráliába, Steinmeier szinte biztos újraválasztása – átlapoztuk a világsajtót Koppenhágától Washingtonig, New Yorktól Frankfurtig – és még sokfelé.
Az atomenergia sorsa
Kezdjük egy nagyon vitatott témával. A koppenhágai Politiken c. liberális napilap nem bízik az atomenergia jövőjében, és ellenzi az EU Tanács javaslatát, hogy bizonyos feltételek mellett „éghajlatbarátnak” tekintsék az atomenergiát:
„Nehéz belátni, hogy az atomenergia hosszú távon szerepet kapjon az európai energiaellátásban, mert míg a szélből és a napból áramot előállítani lényegesen olcsóbb, addig az atomerőművek leépítése sokáig tart. Nincs tehát okunk zöldre mosni egy olyan technológiát, amely csak átmeneti fázisra alkalmas, miközben már olcsóbb módszereket is alkalmazhatunk és teszteltünk. A megújuló energiák térnyerése azonban túl lassan halad. Az áldásos atomenergia illúziója nem válhat akadállyá – a földnek erre már nincs ideje.”
A brüsszeli De Tijd c. gazdasági napilap nem érti az EU-bizottság javaslatával szembeni ellenállást:
„Túlságosan kényelmes a német, az osztrák és a luxemburgi kormány zöldminisztereinek hangos tiltakozása az atomenergia európai zöldcímkéje ellen. Németország már döntött az atomenergia fokozatos megszüntetéséről. Ausztria könnyen támaszkodhat a vízerőművekre. Luxemburg pedig főleg külföldről vásárol áramot. Milyen jogon szidalmazzák tehát ezt a javaslatot azokban az országokban, amelyek más energiahelyzetben vannak?”
A varsói Rzeczpospolita c. napilap, ami egyben Lengyelország hivatalos neve is, így kommentálja a Zöldek bírálatát az EU Bizottság új atomerőművek támogatására irányuló terveivel kapcsolatban:
„Ugyanakkor, amikor Brüsszelben az év elején megszülettek az első döntések a nukleáris és a gáz zöldenergia-forrásként való elismeréséről, Németországban az ott működő hat atomerőműből hármat leállítottak. A másik háromat a folyó év végéig kell leállítani. Ebből a szempontból szemlélik a Berlint irányító SPD, a Zöldek és az FDP koalíciójának képviselői az EU terveit. Az ügy még nagyobb vitákat vált ki Berlinben azáltal, hogy a szövetségi kormánynak gondjai vannak saját nézőpontjának meghatározásával. A Zöldek nem csak az atomenergiáról szóló terveket ellenzik. Ez számukra már évtizedek óta egy piros vonal, amelyet nem szabad átlépni. A Zöldeknek azonban fenntartásai vannak azzal kapcsolatban is, hogy a gázt zöld energiaforrások közé sorolják. Szerintük ez ellentmond annak a stratégiájuknak, hogy az energiaátalakítást olyan gyorsan mozdítsák elő, hogy 2030-ra az elektromos energiafogyasztás 80 százalékának megújuló forrásokból, azaz szélből és napból kell származnia.”
A prágai Lidové noviny c., legrégibb cseh politikai, gazdasági, kulturális és tudományos napilap osztja az Európai Bizottság álláspontját:
„Vajon kibocsátásmentes az atomenergia? Erre a kérdésre még az általános iskolás gyerekek is igennel tudnak válaszolni. Bár ebből nukleáris hulladék keletkezik, nem bocsátanak ki olyan kipufogógázokat, amelyek szennyezik a légkört. Ennek ellenére sok időbe telt, mire az EU Bizottság végre erre a meggyőződésre jutott. Az osztrák és német zöldek negatív reakcióiból világossá válik, hogy valójában miről is van szó: nem a kibocsátás elkerüléséről és a szén-dioxid-mentesítésről, hanem a társadalom más életre való átneveléséről. Ezért fontos, hogy racionális érveket gyűjtsünk és ezzel bemutassuk, milyen kockázatokkal jár, ha kizárólag nap- és szélenergiára hagyatkozunk.”
Egy év telt el a Capitolium ostromától
A Washington Post c. napilap a Capitolium megrohanásának évfordulójára emlékezik vissza:
„Öt ember halt meg január 6-án, nem számítva azt a négy rendőrt, akik ezután öngyilkosságot követtek el. Szerencsénk lehet, hogy ez a szám nem lett magasabb. Az akkori amerikai elnök elégedetten figyelte ezt az eseményt, míg a nemzet többi része rémületbe esett. És néhányan még ennek ellenére is ismét ezt az elnököt akarják? Még nem is olyan régen, az amerikaiak egy közös álláspontot képviseltek: szilárdan hittünk abban, hogy a választások megoldják problémáinkat. Ma azonban a republikánusok 68 százaléka úgy gondolja, hogy a 2020-as választásokat meghamisították. Régen a demokratikus hagyományainkat és a békés hatalomátadást ünnepeltük. Jelenleg az Egyesült Államok lakosságának egyharmada úgy gondolja, hogy a kormány elleni erőszak néha valóban indokolt. Valami történt velünk – és ki kell derítenünk, hogy mi az. Most azonnal!”
A New York Times c. napilap kommentátora arra szólítja fel az Egyesült Államok legbefolyásosabb üzleti vezetőit, hogy fordítsanak hátat Trumpnak, és ebben különösen két nagy üzleti csoportra céloz:
„Ez a két csoport együtt nagyjából 200 legerősebb amerikai vállalatót képvisel 20 millió alkalmazottal. Együtt ők képviselik az egyetlen felelős erőt, amely valódi befolyással bír Trumpra és a neki engedelmeskedő republikánus törvényhozókra. Ezeknek a csoportoknak meg kell győzniük a tagjaikat, hogy egy fillért se adományozzanak többé egy olyan helyi vagy szövetségi jelöltnek, aki a rendőrség vagy az alkotmány felszámolására szavazott. Miért csinálják ezt? Őszintén szólva azért, mert a polgárháborúk nem tesznek jót az üzletnek.”
„Visszatérhet Donald Trump amerikai elnök 2024-ben?”, teszi fel a kérdést a malmői Sydsvenskan c. liberális lap és erre ezt a választ adja:
„Sok akadálya van ennek, de nem elképzelhetetlenebb, mint sok más dolog sem, ami neki sikerült. És ha nem Trump lesz az elnök, akkor az egy olyan kandidátus lehet, akit ő pártfogol. Ilyen esetben a Capitolium elleni egy évvel ezelőtti támadás nem biztos, hogy az Egyesült Államok történelmének koromsötét fejezetének a végét jelenti, hanem inkább a kezdetét.”
Külföldiekre kötelező orvosi vizsgálatok Oroszországban
A Neue Zürcher Zeitung am Sonntag az Oroszországban dolgozó külföldiek számára elrendelt új kötelezettségekkel foglalkozik:
„Üzleti okokból való moszkvai tartózkodás soha nem volt különösebben kellemes. Vannak élhetőbb városok is mint Moszkva, ezt mutatja az orosz ingatlanvásárlók nagy száma Londonban, Bécsben és Zürichben. Most – a kormány elrendelése alapján – az Oroszországban dolgozó külföldiek számára is kötelező lesz évente átfogó vizsgálatot végezni: HIV, szifilisz, kábítószer-fogyasztás, fertőző tüdőbetegségek ellen – a tesztek listája jelentős. Mindennek nincs gazdasági értelme. Ezzel a zaklatással Oroszország továbbra is elveszíti a Nyugatról érkező szakmunkásokat. Politikailag azonban a külföldiek utáni vadászat aggasztó kép. Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimje arról próbálja meggyőzni a lakosságot, hogy külföld fenyegetik őket. Valójában azonban ebben a rendeletben a másként gondolkodók kiiktatásáról van szó. Az igazságszolgáltatás a »külföldi ügynök« hivatalos címkéjét ragasztotta rájuk. A Pussy Riot punkzenekart ez épen úgy érinti, akárcsak a Memorialt, a legfontosabb, nemrég betiltott orosz civil szervezetet. Ez mindenekelőtt sokat segített a sztálinizmussal való megbékélésben. Akkoriban ugyanis szintén vadásztak már »külföldi kémekre«.”
A Brexit nem siker
A madridi El Mundo c., Spanyolország egyik legolvasottabb napilapja az El País és az ABC mellett, az egy évvel ezelőtt bekövetkezett Brexitről ezt írja:
„Nagy-Britannia és az Unió közötti határok visszaállítása komoly problémákat okozott az áruk szállításában, amelyek ma nehézkesek és költségesek lettek. De komoly munkaerőhiány is tapasztalható Nagy-Britanniában a szálloda- és vendéglátóiparban, a mezőgazdaságban és a turizmusban. Ezen állások többségét korábban nem angol munkavállalók töltötték be. Különösen nagy gondot okoz a teherautó-sofőrök hiánya, amely ellátási nehézségek kialakulásához és egyes termékek árának növekedéséhez vezetett. Mindez a populizmus diadalmenetének következménye, amely az identitást a racionalitás elé helyezi, és a Brexit fő oka volt. Ez és a jelenlegi miniszterelnök (Boris Johnson) számos hibája, akit a toryk a járvány kiszámíthatatlan kezelése miatt is kritizálnak, zsákutcába sodorta az Egyesült Királyságot.”
Đokovićnak várnia kell, hogy beengedjék Ausztráliába
Most nézzük, mi történt Ausztráliában. Bírálják, hogy a tenisz világelső Novak Djoković orvosi felmentést kapott az Australian Open-en való részvételre – nyilvánvalóan oltás nélkül – , de most egy Melbourne-i hotelban arra kell várnia, hogy a hatóságok beengedjék az országba. Vučić felháborodását fejezte ki ez ellen. Erről a Melbourne-i The Age c. napilap úgy véli, hogy Djoković hamarosan:
„az ország legnépszerűtlenebb látogatója lesz, miután Katie Hopkins brit rovatvezetőt tavaly kiutasították az országból, mert a szállodai karantén megszegésével kérkedett. Az a város, amely hatszor átvészelte a bezárást, és ahol a kettős védőoltás kötelező a nyilvános közös helyiségekbe való bejutáshoz, valószínűleg nem fogja jóváhagyni, hogy a teniszsport vezető oltási szkeptikusát a Tullamarine repülőtér VIP sávján keresztül vezessék az országba.”
Az ausztrál fővárosban kiadott Canberra Times c. napilap nem nagyon lepődik meg ezen:
„Talán elborzadt. Dühös volt, igen. Frusztrált, csalódott, megundorodott. Ez egy olyan érzés, mintha mindannyian egy hatalmas pofont kaptunk volna. Szomorú ez az ország lakossága számára, akiktől ismételten megtagadták a nemzetközi és államközi utazást a világjárvány idején, még akkor is, ha haldokló szeretettjeiket akarták meglátogatni, azoknak, akik elszakadtak gyermekeiktől, vagy akik nem tudtak részt venni közeli barátjuk vagy családtagjuk temetésén. Sajnos, ha Ön globális sportszupersztár, a szabályok akkor is vonatkoznak Önre, még akkor is, ha nem mutatott tiszteletet egy olyan vírus iránt, amely az elmúlt két évben közel 300 millió embert fertőzött meg világszerte.”
Egyhangúan Steinmeier mellett
Egy nappal azután, hogy a Zöldek megegyeztek Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök újraválasztásáról, a CDU-CSU is támogatásáról biztosította a német államfőt. Erről a Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt írja:
„Az Unió támogatja Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök februári újraválasztását. Erről a CDU és a CSU elnökségi tagjai egyhangúan döntöttek szerdán egy közös konferencián, amelyen Friedrich Merz, a CDU elnökjelöltje is részt vett. […]
A még hivatalban lévő CDU-elnök, Armin Laschet a találkozó után azt mondta, hogy Steinmeier maga mondta azt, hogy »a demokrácia mindig azt jelenti, hogy nem csak a saját érdekeinket kell szem előtt tartanunk, hanem a kompromisszumkészséget és hajlandóságot is«, mert ebben az értelemben a közjóról van szó, »aminek mindig a pártérdekek felett kell állnia«.”
Napilapok a világ mnden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
