A Családi Kört és a Szabad Magyar Szót kiadó Sajtószabadság Alapítvány megbízásából végzett újabb közvélemény-kutatást a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely. A kutatás ezúttal azt vizsgálta, milyen a vajdasági magyarok elvándorlási hajlandósága, milyen országok felé indulunk, milyen célból, és milyen reményeink vannak Vajdaság jövőjével kapcsolatban. A kutatás eredményeit folytatásokban közöljük.

A második részből kiderül, mennyire szeretnénk elhagyni az országot, melyik korosztály indul el leginkább és az iskolai végzettség hogyan befolyásolja ezeket a döntéseket.

Közvélemény-kutatásunk szövegközi sorozat-bannere 2

A vajdasági magyarok jövőbeli létszámának alakulása szempontjából talán érdekes és fontos kérdés, hogy a (még) Vajdaságban élő magyarok közül hányan terveznek hosszabb-rövidebb ideig tartó külföldi munkavállalást, illetve hogy külföldön éljenek. A vajdasági magyarok 17,6 százaléka tervezi, hogy pár hétre, hónapra külföldi munkát vállaljon, 13,6 százalékuk pedig többéves munkavállaláson gondolkodik. 17,9 százalék azok aránya, akik azt tervezik, hogy külföldön fognak élni. Ezen arányok között természetesen van átfedés, hiszen például a többéves külföldi munkát tervezők 70 százaléka azt is tervezi, hogy külföldön fog élni.

A megkérdezett férfiak között nagyobb a külföldi munkavállalást tervezők aránya, viszont a nők között többen vannak, akik külföldön szeretnének élni.

Diagram 2-2-1: Elvándorlási szándék

Diagram 2-2-1: Elvándorlási szándék

Szintén nagyon fontos kérdés volt a kutatásunkban, hogy felmerült-e már a válaszadóban, hogy kivándorolnak Szerbiából. A vajdasági magyarok 53 százaléka egyáltalán nem foglalkozik a kivándorlás gondolatával, 28 százalékuk komolyan gondolkodik rajta, 11,3 százalékuk már eldöntötte, hogy kivándorol, 7,7 százalék pedig szívesen elhagyná Szerbiát, de nincs rá lehetősége.

Ezen adatok szerint a vajdasági magyarok közel fele potenciális elvándorló, hiszen vagy tervezik, hezitálnak, vagy a lehetőségre várnak, vagy már meg is hozták a döntést.

Diagram 2-2-2: Elvándorlási hajlandóság korosztályok szerint

Diagram 2-2-2: Elvándorlási korosztályok szerint

A fiatalabb korosztályok esetében magasabb a külföldre vágyók aránya: a 18-35 év közöttiek körülbelül negyede már eldöntötte, hogy külföldre költözik. Ami szintén elgondolkodtató, hogy a 65 év felettieknek is több, mint 10 százaléka potenciális elvándorló.

A nők között többen vannak azok, akik már határozott döntést hoztak az ország elhagyásával kapcsolatban. Szintén a nők közül válaszoltak többen úgy, hogy mennének, de nincs meg rá a lehetőségük.

Diagram 2-2-3: Elvándorlási hajlandóság nemenként

Diagram 2-2-3: Elvándorlási hajlandóság nemenként

 Az iskolai végzettség szerinti vizsgálat azt mutatja, aki főiskolára, egyetemre járt, sokkal határozottabban el akarja hagyni az országot. A 8 általános vagy alacsonyabb végzettséggel bírók közül szándékoznak a legtöbben (60 százalékban) Szerbiában maradni és közülük válaszoltak a legtöbben úgy is, hogy szívesen elmennének az országból, de nincs rá lehetőség.

Diagram 2-2-4: Elvándorlási hajlandóság iskolai képzettség szerint

Diagram 2-2-4: Elvándorlási hajlandóság iskolai képzettség szerint

Regionálisan vizsgálva elmondható, hogy a legkevésbé a Tiszamentén élő magyarok terveznek külföldi munkavállalást vagy letelepedést, leginkább pedig az Észak- és Közép- Bácskában illetve Nyugat-Bácskában lakók.

Regionálisan nincs jelentős különbség a migrációs potenciált tekintve, viszont minél inkább kötődik valaki érzelmileg Szerbiához, annál kevésbé gondolkodik azon, hogy elköltözzön az országból.

Az elvándorlási szándékra kihatással van, hogy a megkérdezett hogyan válaszolt arra a kérdésre, Szerbiában jó vagy rossz irányba haladnak a dolgok. Azok csoportjában, akik szerint jó irányba mennek a dolgok, sokkal alacsonyabb a biztos elvándorlók aránya (5,3 százalék), mint azok esetében, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok (16,6 százalék). Az első csoport esetében mintegy 25 százalék a potenciális elvándorló, míg a második csoportban majdnem 60 százalék.

Külön rákérdeztünk, hogyan ítélik meg az emberek az elmúlt tíz évet az ország gazdasági, az emberek életszínvonala és a magyar-szerb viszony alakulása szempontjából. Logikusnak tűnik, hogy azok, akik szerint romlott a helyzet, felülreprezentáltak az elvándorlók körében, azonban érdekes, hogy akik szerint nem változtak a dolgok, azok is majdnem ugyanolyan elvándorlási hajlandóságot mutatnak.

A következő részben arról olvashatnak, milyen célból indulnak el a vajdasági magyarok, illetve a Szerbiával kapcsolatos remények mennyire befolyásolják a kivándorlási terveket.

SSZA közvélemény-kutatás 2021-1 Módszertan-keretes

1. rész
Tanulni Magyarországra küldik legtöbben gyermekeiket

El, el, de meddig? (Fotó: Pixabay)