Az orosz elnök megosztó személyiség a közép-európai közvélemény szemében: megítélése a szerbek körében a legkedvezőbb, a lengyelek körében pedig a legnegatívabb a régióban – derül ki a Nézőpont Intézet által készített felmérésből, amellyel tavaly novemberben és decemberben 12 közép-európai országban vizsgálták Vlagyimir Putyin megítélését.

Az eredmények szerint jól elkülönülnek a szláv rokonság és a hagyományos geopolitikai partnerség okán oroszbarát érzületű országok, például Szerbia, Bulgária, Montenegró, Szlovákia és Észak-Macedónia a pragmatista országoktól, amelyekben megosztottabb a közvélemény az orosz elnök megítélésében, diplomáciai kapcsolattartásuk pedig nem ideológia, hanem az ország gazdasági és politikai érdeke által vezérelt.

A felmérés szerint a régióból a szerbek körében a legkedvezőbb az orosz elnök megítélése: a megkérdezettek 77 százaléka vélekedik róla pozitívan, 15 százaléka pedig negatívan.

Magyarországon Putyin megítélése nem olyan kedvező, mint az oroszbarát balkáni országokban, de relatív többségben vannak (43 százalék) azok, akik pozitívan vélekednek róla a negatívan vélekedőkhöz (36 százalék) képest. A lengyelek mindössze 10 százaléka vélekedik pozitívan Putyinról és 82 százalékuk negatívan.

A Nézőpont Intézet következtetése szerint az orosz elnök megosztó személyiség a közvélemény szemében, mégis megkerülhetetlen szereplő a világpolitikában.

Közölték: ezt bizonyítja az is, hogy Putyinnak az elmúlt három évben – a nagyobb multilaterális csúcstalálkozókat nem számítva – 75 országgal mintegy 550 két- vagy háromoldalú diplomáciai egyeztetése volt, ebből 145 alkalommal az euroatlanti térség 16 országának vezetőivel folytatott megbeszélést. A 16 nyugati ország között – a Nagy-Britannia kilépése előtti egy találkozót beszámítva – 13 uniós tagállam található.

A közép-európai régióból csak Szerbia, Ausztria, Bulgária, Magyarország és Szlovákia vezetői vették fel az elmúlt három évben a kapcsolatot az orosz elnökkel személyesen vagy telefonon – áll a közleményben.