Február 4. és 20. között Pekingben rendezik meg a XXIV. téli olimpiai játékokat, a kínai főváros a 2008-as XXIX. nyári olimpia után másodszor lesz olimpiai házigazda.

A téli olimpia megrendezésének gondolatát először Brunetta d’Usseaux olasz gróf vetette fel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1911-es budapesti ülésén. Bevezetését azonban sportdiplomáciai viták, majd az első világháború kitörése is hátráltatták. Végül 1922-ben döntöttek arról, hogy a következő olimpiai évben, 1924-ben a nyári olimpiától függetlenül a téli sportágakban is rendezzenek versenyeket. Három évtizeddel az 1896-os athéni, első újkori nyári olimpia után, 1924-ben a franciaországi Chamonix-ban meghirdették a „Nemzetközi Téli Sporthetet”. Az esemény téli olimpiává hivatalosan csak két évvel később, 1926-ban vált, amikor a NOB döntött a téli olimpiai játékok rendszeres, négyévenkénti megrendezéséről, és a chamonix-i versenyeket első téli olimpiai játékokként ismerte el, a győztesek pedig olimpiai érmeket kaptak.

Két téli sportág azonban már korábban bekerült az olimpiai játékok programjába: a műkorcsolya 1908-ban Londonban, a jégkorong 1920-ban Antwerpenben volt nyári olimpiai versenyszám.

A téli olimpiákra a második világháború előtt a nyári játékok kiegészítőjeként tekintettek, így a rendezés jogát automatikusan a nyári olimpiát megrendező országnak adták. Kivéve az 1928-as amszterdami nyári játékokat, ekkor a téli olimpiának a svájci St. Moritz adott otthont, mivel Hollandia adottságai alkalmatlanok voltak a téli versenyek lebonyolítására. A nyári olimpiához igazodó versenyek rendje 1992-ig tartott. Két évvel később, 1994-ben újra téli olimpiát rendeztek, azóta a nyári és a téli olimpiák kétévenként váltják egymást.

A téli olimpiák sikeres lebonyolítása sokkal inkább függ az időjárási és földrajzi tényezőktől, mint a nyári olimpiáké. 1964-ben Innsbruckban a hóhiány és az enyhe idő, 1984-ben Szarajevóban pedig a hirtelen leesett hatalmas hómennyiség okozott gondot. A New York állambeli, mindössze 549 méteres tengerszint felett fekvő Lake Placidben pedig úgy rendeztek kétszer téli olimpiát (1932, 1980), hogy először vasúton szállították oda a havat, másodszor pedig a kor legkomolyabb hóágyúparkjával biztosították a sípályákon a megfelelő hóréteget.

A téli olimpiák számozása eltér a nyáriakétól, itt csak a megtartott olimpiák kapnak sorszámot, a második világháború miatt elmaradt játékokat nem számozták.

Az első téli olimpián még két földrész, Európa és Amerika legjobbjai versenyeztek. Négy évvel később – hat japán férfi sportoló révén – már Ázsia is képviseltette magát, Ausztráliából először 1936-ban, Afrikából pedig 1960-ban érkeztek először versenyzők. Az első téli játékokon 16 ország versenyzői 16 versenyszámban álltak rajthoz, a 2018-as XXIII. phjongcshangi játékokon rekord született, 92 ország 2922 versenyzője 102 versenyszámban indult.

Peking az egyetlen város, amely nyári (2008) és téli olimpiának (2022) is otthont adott/ad, és Kína a harmadik (1998, Nagano /Japán/, 2018, Phjongcshang /Dél-Korea/) ázsiai ország, amely téli játékokat rendez. A legtöbb, szám szerint négy téli olimpiának az Egyesült Államok adott otthont.

A sportágak közül valamennyi téli olimpia programjában szerepelt a jégkorong, a műkorcsolya, a gyorskorcsolya, valamint – a biatlon kivételével – az északi számok, azaz a sífutás, a síugrás és az északi összetett. A bobozás csak az 1960-as amerikai Squaw Valley-ben rendezett játékokról hiányzott, mivel mindössze kilenc ország nevezett, így nem tartották kifizetődőnek a bobpálya megépítését. A szkeleton 2002-t megelőzően csak a sportág szülőhazájában, a Svájcban megrendezett olimpiákon szerepelt a programban, 1928-ban és 1948-ban.

Az egyetlen sportoló, aki nyári (1920) és téli olimpián (1924, 1928) is egyéni számban tudott nyerni, a svéd Gillis Grafström műkorcsolyázó volt, ráadásul ugyanabban a számban, mivel 1920-ban a műkorcsolya még nyári olimpiai program volt. Rajta kívül még az amerikai Eddie Eagan nyert nyári és téli olimpiát, ő két külön számban: 1920-ban ökölvívásban, 1932-ben Lake Placidben négyes bobban győzött. A keletnémet Christa Luding-Rothenburger az első és egyedüli sportoló, aki ugyanabban az évben (1988) szerzett érmet téli és nyári olimpián: Calgaryban 1000 m-es gyorskorcsolyában első és második, míg Szöulban pályakerékpárosként második helyen végzett. Ezzel ő az első nő, aki a nyári és téli játékokon is érmet nyert.

A téli olimpiák történetében a legtöbb, szám szerint 8 aranyérmet hárman szereztek: Marit Björgen norvég sífutó (2002-2018), Ole Einar Björndalen norvég sílövő (1998-2014) és Björn Dählie norvég sífutó (1992-1998). Közülük a téli olimpiák legeredményesebb sportolója Marit Björgen, aki nyolc aranyérmet, négy ezüstérmet és három bronzérmet nyert. Björgen egyben a nők között is a legeredményesebb, őt követi a legeredményesebb férfi sportoló, a szintén norvég Ole Einar Björndalen sílövő, aki nyolc aranyat, négy ezüstöt és egy bronzérmet gyűjtött be.

A téli olimpiák legidősebb férfi bajnoka a skót Robin Welsh, aki az 1924-es curling-torna megnyerésekor 54 éves és 101 napos volt. A hölgyeknél a svéd Anette Norberg a mezőny legidősebb téli olimpiai bajnoka, aki 2010-ben 43 évesen és 104 naposan szerzett bajnoki címet curlingben.

A téli olimpiák legfiatalabb női olimpiai bajnoka, Kim Jun Mi dél-koreai rövidpályás gyorskorcsolyázó 13 éves és 85 napos volt, amikor 1994-ben olimpiai aranyat nyert. A legfiatalabb férfi bajnok Toni Nieminen finn síugró, aki 1992-ben, 16 évesen és 261 naposan lett olimpiai bajnok – olvasható az MTVA Sajtóarchívumában.

A 2022-es téli olimpia hivatalosan február 4-én kezdődik és 20-ig tart (AP Photo/Alessandra Tarantino)