Magyarország jégtörő lehet Oroszország és a Nyugat között – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A magyar kormányfő a keddi, Vlagyimir Putyin orosz elnöknél tett látogatását úgy értékelte: Magyarország NATO- és uniós tag, ugyanakkor jó kapcsolatra törekszik Oroszországgal, ezzel a magyar modellel teljesen eltér a legtöbb uniós országtól. Mindez jól működik „jegesedéskor” – fogalmazott, vagyis a jelenlegihez hasonló konfliktushelyzetben, ezért is jellemezte utazását békemisszióként. Rámutatott: az ő, Putyinnal történt találkozója után hamarosan a német kancellár, valamint a francia elnök is Moszkvába látogat, írja az MTI.
Kifejtette: Magyarország békét akar, a feszültségeket csökkenteni akarja, ezért pedig tárgyalni kell.
„Sokat és hosszan fogunk még tárgyalni az oroszokkal, és ennek az első lépését Magyarország tette meg” – fogalmazott. Megjegyezte: az ötórás tárgyalás alatt kilenc javaslatot tett, és nyolc ügyben sikerült megállapodni. A kormányfő közölte: „sok munkánk van abban, hogy jó viszonyunk legyen Oroszországgal”. „A Szovjetunióval rossz viszonyuk volt”, de az a korszak véget ért, és most arra törekszünk, hogy „az új Oroszországgal más kapcsolatrendszerünk legyen” – mutatott rá. Elmondta: Magyarországnak van tekintélye, van önálló politikája, „a magyar érdek, az jelen van a világon”. A gazdaságban különösen így van ez, mindenki hozni akar beruházást, pénzt, gyárat – közölte.
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország jól halad abba az irányba, hogy 2030-ra, Európában elsőként az ország számára szükséges energiamennyiség legfeljebb 10 százalékát állítsa elő fosszilis forrásokból. A miniszterelnök kijelentette: Magyarország már most is klímabajnok, élmezőnyben van a kibocsátáscsökkentésben, a jövőben pedig a Paks II. beruházás és a már jelenleg is jó ütemben haladó naperőműfejlesztés hozzásegíti majd az energiafüggetlenség megteremtéséhez. Addig azonban az energiarendszer fenntartása az orosz gázzal lehetséges – hangsúlyozta, hozzátéve: a külgazdasági és külügyminiszter tizenöt évre állapodott meg Moszkvával évi 4,5 milliárd köbméternyi gáz szállításában, amelyet további 1 milliárddal növelne Magyarország. Ez majdnem eljutott a megállapodásig, azonban még egyeztetést igényel – tette hozzá. Úgy látja, Nyugat-Európa attól szenved, hogy „miután nincs hosszú távú szerződése az oroszokkal, nem tud elég gázt vásárolni, és fut ki a készleteiből”. Magyarországnak azonban a gáz garantáltan jön, ezért lehet továbbra is számítani a rezsicsökkentésre – magyarázta. Hozzáfűzte: a rezsicsökkentést fenn tudják tartani, mert megvan a gazdasági alapja, ami a hosszú távú orosz gázszállítás.
A kormányfő úgy értékelt: Szputnyikból és a Szputnyik lightból a világban nagy kereslet lesz, most is nagyobb a kereslet, mint amennyit az oroszok tudnak gyártani, ők gyártóhelyeket keresnek. Ha az oroszoknak ilyen segítség kell, akkor tudunk közösen gyártani Szputnyikot, „a magyaroknak meg fenntartjuk továbbra is azt a lehetőséget, hogy sokfajta vakcina közül választhassanak” – mondta. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az EU szeretné látni azokat az európai gyártókapacitásokat, amelyek a mostanihoz hasonló válság esetén lehetővé teszik az Európán belüli gyártással az összes igény kielégítését. Ezért most nézi azokat a gyárakat, amelyeket be lehet vonni, „mi jelentkeztünk és azt ajánlottuk, hogy Debrecent is vegyék bele ebbe a gyártóhálózatba”.
A miniszterelnök kitért rá: „itt van a kezünkben az oltás, a vírus meg egyre gyengébb”, és ez összességében a helyzetet elviselhetőbbé teszi az emberek számára, ezért is tehették meg, hogy a védettségi igazolvány határidejét meghosszabbították.
Orbán Viktor Putyinnál (MTI, Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
