A vizsgált országok 95 százalékában a férfiak vették legkevésbé figyelembe a távolságtartásra vonatkozó szabályokat a járvány korai időszakában – derült ki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatóinak legújabb tanulmányából, amely a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg, írja az MTI.

Az ELTE PPK kutatói tanulmányukban egy 41 országból származó mintán mutatták be, hogy a nem, az életkor, a jövedelem és a végzettség alapján megjósolható, kik veszik kevésbé figyelembe a távolságtartás szabályait. A szakemberek szerint adataik felhasználhatóak a Covid-19-cel kapcsolatos népegészségügyi kommunikációban – olvasható az egyetem honlapján közölt beszámolóban.
Szászi Barnabás és kutatótársai a járvány korai időszakában arra voltak kíváncsiak, mely társadalmi csoportok látogatnak el leginkább társas összejövetelekre. Az elemzéshez egy 2020. március 20. és 2020. április 5. között készült online felmérés adatait használták fel, és összesen 41 ország 87 ezer 169 résztvevőjének válaszait elemezték.
A kutatók a vizsgálat során azt találták, hogy az országok 95 százalékában a férfiak vették kevésbé figyelembe a távolságtartásra vonatkozó szabályokat. Az alacsonyabb iskolai végzettség (az országok 66 százalékában) és az alacsony jövedelem (80 százalék) szintén összefüggést mutatott az ajánlások figyelmen kívül hagyásával. Az életkor tekintetében pedig a fiatalok voltak (78 százalék) hajlamosabbak közösségbe menni.
A kutatás szerint a társasági összejövetelek elkerülését a magasabb jövedelem jósolta meg leginkább, ezt követte az életkor, az iskolai végzettség, majd a nem.
Ez egybevág azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek szintén a jövedelem és a megfelelő magatartás közti összefüggésre mutattak rá.
“Az eredményt az esetleges pszichológiai okokon kívül az magyarázhatja, hogy akik kevesebbet keresnek, munkakörükből adódóan sokszor nem is tudnak otthonról dolgozni” – összegzik a beszámolóban, hozzátéve, hogy az egyes változók országonként nagyon éltérő képet festettek, a hozzáállásról kapott adatokat semmiképp nem szabad általánosítani. A konkrét társadalmi kontextus ismeretében viszont a kutatási eredmények segítséget jelenthetnek a Covid-19-cel kapcsolatos népegészségügyi kommunikációban.