Szerbiában az elmúlt 30 évben felére csökkent az állatállomány, és különösen aggasztó a tenyészállomány csökkenésének mértéke, így ha nem tesznek sürgős intézkedéseket ennek a tendenciának a megállítására, sok évbe telhet, amíg az állatállomány helyreáll, mondják a szakértők.

– Kigyulladt a piros lámpa, amely arra figyelmeztet, hogy a szerbiai állattenyésztés mély válságban van. Nemcsak a piacra szánt állatállomány, hanem az alapállatfajtákból álló alap tenyészállomány mérete is csökken. Érthetetlen, hogy ez egy olyan országban történik, amely a világ tíz legnagyobb kukoricaexportőrének egyike – mondta Milan Prostran mezőgazdasági szakértő, írja a Nova S.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal tavalyi állatállománycsökkenési adatait kommentálva elmondta, hogy annak helyzetéről csak a 2023-as népszámlálás után kapunk valós képet. A most közzétett adatok becsléseken alapulnak, ám sok tény arra utal, hogy a valós helyzet annál jóval rosszabb.

A statisztikák szerint tavaly januártól decemberig 2020 azonos időszakához képest a tehenek száma három százalékkal, a sertésé 3,9, a kecskéké 3,6 százalékkal, csökkent, míg a birkák száma 0, 6 százalékkal nőtt. A tízéves átlaghoz (2011-2020) képest a szarvasmarha összlétszáma 5,1 százalékkal, a sertésállomány 6,5 százalékkal, a kecskeállomány 6,7 százalékkal, a baromfiállomány 9,5 százalékkal csökkent, a juhállomány pedig 1,8 százalékkal nőtt.

– Szerbiában 1990 óta csökken az állatállomány. 2000-ben még 1,27 millió szarvasmarhát tenyésztettek, 2019-ben pedig ez a szám 878 ezerre csökkent. Sertésből 2000-ben még négymillió volt, 2019-ben már csupán 2,79 millió. Ebben az időszakban csak a birkák száma nőtt a támogatások bevezetése miatt, így 2000-ben 1,6 millió, 2019-ben pedig 1,77 millió birka volt Szerbiában – mondta Prostran. Hozzátette: az állatállomány csökkentésének számos oka van, mint a szankciók bevezetése, az exportárak csökkenése, az élelmiszerárak emelkedése miatt pedig az elmúlt fél évben megnövekedett az élőállat és kész hústermékek importja is.

Prostran szerint intézkedéseket kellene bevezetni az állatállomány kihalásának megállítására, a szakértő ez alatt a mezőgazdasági költségvetés állattenyésztésre szánt eszközeinek megduplázását, a támogatások növelését, a hazai termelés védelmét, és a húsimport leállítását érti.

Zoran Milićević, a Szerbiai Mezőgazdasági Termelők Szövetségének elnöke elmondta, hogy a szövetség már egy éve figyelmeztetett arra, hogy sürgős intézkedéseket kell hozni a gazdaságok bezárásának megállítása érdekében.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a januári ünnepekkor a malacok élősúlya kilogrammonként 330 dinár volt, majd az ünnepek után a malac ára 180 dinárra csökkent, ami a jelentős mértékű élőmalac behozatal mellett ugyancsak nehezíti a szerbiai tenyésztők helyzetét.

– Az állam különféle támogatások kifizetésével tartozik még a tavalyi évről is, és nemrég az Agrárkifizeté-sek Igazgatósága ígéretet tett arra, hogy február végéig törlesztik az adósságokat. Ilyen körülmények között nehéz tervezniük a tenyésztőknek – mondta Milićević.

(Fotó: Pixabay illusztráció)