A vajdasági és a belgrádi házasságok végződnek a legtöbb esetben válással, míg a legkevesebben Dél-Szerbiában döntenek a házasság megszakítása mellett. Szerbiában minden negyedik, Vajdaságban minden harmadik házasság végződik válással. A házastársak átlagosan 13 évig bírják egymás mellett.
A jó házasságot semmiképp sem számokban mérik, de a statisztikai adatok azt mutatják, hogy évről évre többen adnak be válókeresetet, a járvány miatt pedig egyre kevesebben döntenek a házasságkötés mellett.
– A házastársak sokszor fordulnak családsegítőhöz, terapeutához, s általában az egyik fél nyitott arra, hogy megoldja a problémákat, míg a másik közömbös marad. A legtöbb esetben aztán egyik pillanatban az egyik fél azt mondja nem bírja tovább, míg a másik ezt meglepetten fogadja, holott a házasság évek óta nem működik. Az, hogy valami nem működik és a házasságnak talán véget kellene vetni, a végső döntés előtt már öt évvel felmerül, mondja Aleksandar Šibul párterapeuta a Blicnek.
A rossz párválasztás, az intolerancia, a rossz kommunikáció a legfőbb okai annak, hogy a partnerek elhagyják egymást. A szociális közeg nagy hatással van a döntésre. Korábban sem voltak jobbak a házasságok, viszont ma az embereknek nagyobb a választási lehetőségük, és nem akarják az egész életüket egy rossz kapcsolatban leélni.
A házasságkötés időpontja is kitolódott: míg a városokban 30 éves koruk felett döntenek a házasságkötés mellett, addig falun egy kicsit korábban állapodnak meg a párok.
Šibul kiemelte, abszolút rossz gondolkodásmód, miszerint a gyerekek miatt maradnak házasságban a felnőttek, mert ezzel azt az üzenetet küldik gyermekeiknek, hogy a rossz házasság az élet.
