„A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!” – tanultuk meg Rúzsa Magditól, aki Sebők Ferenc Kossuth-díjas énekest, gitárost, dalszerzőt és népzenekutatót idézte a 2017-es Fonogram – Magyar Zenei Díjátadón. Talán éppen erre a gondolatra épül az a magyarországi támogatással útjára indított projekt is, amelyhez novemberben több vajdasági kistelepülés is csatlakozott.

November óta fut a program, amely a hagyományőrzést szolgálja a vajdasági kistelepüléseken, többek között Oromon is, miután a helyi Zengő Kézműves Egyesület is csatlakozott a Nemzeti Művelődési Intézet kezdeményezéséhez, amely szakkörök létrehozását tűzte ki célul.

A program fél éven át tart, és hat hagyományőrző foglalkozást kínál. Az egyesület ezek közül a mézeskalácssütést és -díszítést, valamint a nemezelést választotta. Ehhez a Nemzeti Művelődési Intézet biztosította a jó minőségű alapanyagokat és az eszközöket, amellyel nagy segítséget nyújtott a csoport tagjai számára a foglalkozásokhoz.

A Nemzeti Művelődési Intézet a kezdeményezéssel párhuzamosan útjára indította tudásmegosztó, online felületét is aszakkor.hu néven. A cél mind a két esetben az aktív közösségi élet (újra)indítása, megőrzése, az értékek feltárása, a közösségi kreativitás kibontakoztatása, a tudás átadása és az értékőrzés volt. Az online felületen a hagyományos mesterségek és tevékenységek közül választhatnak az odalátogatók egy-egy olyat, amely érdeklődésünknek megfelel. Ezt követően videók segítségével megtanulhatnak például hímezni, nemezelni vagy éppen mézeskalácsot sütni.

A magyarkanizsai székhelyű Felnőttképzők Regionális Hálózata (FERHA) a Pannon Forrás Kárpát-medencei Felnőttképzési és Szolgáltató Hálózaton keresztül csatlakozott a kezdeményezéshez. A FERHA az igények előzetes felmérésével és a csoportok összeállításával 35 szakkör, mintegy 200 résztvevő tevékenységét szervezte meg. Ez jól bizonyítja azt is, hogy nemcsak a Nemzeti Művelődési Intézet, hanem a FERHA is fontosnak tartja a hagyományaikat ismerő, gyökereihez ragaszkodó, kulturálisan tudatos közösségeket.

A projektről Muhi Zsuzsannával, a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtár tárlatvezetőjével, az oromi Zengő Kézműves Egyesület elnökével beszélgettünk.

Oromon kívül, hány település érdekelt a márciusig tartó projektben?

– A foglalkozások Oromon kívül Magyarkanizsán, Martonoson, Horgoson, Kispiacon, Hajdújáráson, Ludason és Bácsszőlősön zajlanak.

Milyen eszközöket biztosított az NMI ehhez a féléves együttműködéshez?

– A NMI folyamatosan biztosítja az alapanyagokat, vagyis a lisztet, a gyapjút, a hímzőcérnákat, a vásznakat, a vesszőt és a gyöngyöket. Emellett az eszközökről is – mint például a nyújtófa, a mézeskalácssablonok, a szappan, a vágó eszközök, a csipkeverő párnák és az ollók – ők gondoskodnak.

Oromon hogyan, milyen felállásban működik a szakkör?

– A faluban a már említett Zengő Kézműves Egyesületen belül két foglalkozás indult el. Az egyik a mézeskalács-készítés és -díszítés, a másik a nemezelés. Ezek a foglalkozások állnak ugyanis az egyesülethez a legközelebb. Ezeket a szakköröket egyébként kis létszámú, ötfős csoportoknak találták ki. Résztvevői lehetnek egyesületek, szervezetek, de érdeklődő, kézműveskedni vágyó személyek is.

Hányan csatlakoztak a településen a kezdeményezéshez, és annak mi a legnagyobb hozadéka?

– Tíz személy csatlakozott a kezdeményezéshez, ők mind a Zengő Kézműves Egyesület tagjai. A közösség minden nyáron megrendezi a kézműves táborát, éppen ezért a tagok örömmel vállalták, hogy kitanulják ezen mesterségeket is, amelyeket tovább tudnak majd adni a táborban vagy akár egy-egy hétvégi vagy bármilyen más alkalomból megrendezett eseményen, foglalkozáson. A mézeskalácsra és a nemezelésre is egy-egy öttagú csapat állt össze. A hölgyek örömmel tanulnak. Kézműves-egyesület lévén a csapat sokfelé megfordul, sokfelé hívják őket, éppen ezért az asszonyok büszkék rá, hogy van mit átadniuk, ennek a programnak köszönhetően pedig a hagyományos, ám egyre inkább feledésbe merülő foglalkozásokat és szokásokat élesztik újra és hozhatják közelebb a fiatalokhoz. Ugyan lehet, hogy nem nevelünk olyan utódokat, akik továbbvisznek egy-egy mesterséget, de legalább értékelni fogják a kézműves termékeket, amelyekre egyre inkább igény mutatkozik.

Farsang alkalmával és a húsvét közeledtével mire készül a csapat?

– Az oromi egyesület jó kapcsolatot ápol a helyi általános iskolával, mivel tagjai között akad néhány pedagógus is. Ennek köszönhetően eddig minden évben meghirdette az egyesület a farsangi rajzpályázatot, amelyre a község iskoláiból érkeztek alkotások. Ezt követően a Valentin-napról sem feledkezett meg sem az iskola, sem a csoport. Minden évben készülnek nőnapi ajándékok is üdvözlőkártyák formájában, húsvétra pedig vagy valamilyen dekorációt, vagy hímes tojást készítenek az oktatási intézmény és az egyesület falain belül is.

Az oromi Zengő Kézműves Egyesület tagjainak egy csoportja