„Aki korpa közé keveredik…” – szól a régi közmondás, de a legújabb háborús körülmények között is megállja a helyét. Orosz hírportálok (pl. az info24.ru és a newdaynews.ru) csütörtökön világgá kürtölték, hogy a kárpátaljai magyarok szervezkednek, levelet írtak Orbán Viktornak, hogy védje meg őket, és népszavazást követelnek arról, hogy szülőföldjüket csatolják Magyarországhoz.

„Ukrajna magyar lakossága felvetette a Magyarországhoz való csatolás kérdését” – kezdődnek a hosszú „tudósítások”

A magyar kormány észlelte az óriási veszélyt és azonnal cáfolta a híreket Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár Twitter-üzenetében és más módokon.

Kovács Zoltán államtitkár cáfolata a Twitteren

Kovács Zoltán államtitkár cáfolata a Twitteren

Nem gondoljuk, hogy a kárpátaljai vezetők (nyilvánosan) ilyesmire adták volna a fejüket, és még kevésbé, hogy az ilyen országromboló akciót a magyar miniszterelnök (hivatalosan) támogatná. Vagyis egyetértünk Kováccsal abban, hogy ez egy közönséges kamuhír vagy ahogy „szépen magyarul” mondják, „féknyúz”.

Arra azonban érdemes emlékeztetni, hogy számos olyan megnyilvánulásra volt példa a magyar magán-, szervezeti-, sőt kormányszférában az elmúlt évtized során, amelyek alapján a kamugyárnak nem volt nehéz dolga. Lássunk közülük néhányat:

  • A magyar kormány – elsősorban Orbán Viktor és külügyére – következetesen moszkovita politikára játszott és folyamatosan saját nyugati szövetségeseit ostorozta.
  • A magyar kormány – különösen Orbán Viktor és Szijjártó Péter – számos olyan uniós külpolitikai álláspontot hiúsított meg, többek között olyanokat is, amelyek valamilyen módon elítélték volna Oroszországot és Kínát.
  • A magyar kormány – Orbán Viktor és Szijjártó Péter – évek óta blokkolja a NATO párbeszédét Ukrajnával, az ottani magyar kisebbség elnyomására hivatkozva, ahelyett, hogy támogatásáról biztosítva az ukránokat következetesen próbálkozott volna a megegyezéssel.
  • Az Orbán Viktor moszkvai „békemissziója” során megtartott sajtótájékoztatón (ahol nem lehetett kérdezni) meg sem említette az addigra már bőven közismert Ukrajna elleni fenyegetéseket.
  • Az Orbán Viktor éltetésére szolgáló „békemenetek” rendre a nyugati szövetségesek ellen indulnak. A szervezők még hétfőn is cinikusan szapulták azokat (a szövetségeseket), akik orosz invázióra figyelmeztettek. A háború kitörése óta pedig hallgatnak, mint az a közismert végtermék a pázsit alatt, ahelyett, hogy valódi békemenetet szerveznének az olyannyira istenített orosz politika agressziójával szemben.
  • A magyar uralkodó párt fizetett trolljai ezerszámra mérgezik a közösségi hálók jóhiszemű látogatóit a Nyugat mocskolásával és az orosz politika dicsőítésével.
  • És végül, de nem utolsósorban: Orbán Viktor éppen egy hete fejtette ki nagy titokzatosan, hogy „2030 környékén […] mindenfajta nagy átrendeződések lesznek a világban”, amire „a mi nemzetünknek, a mi nemzeti közösségünknek […] olyan állapotban kell lenni, hogy azokat a kihívásokat ott és akkor majd bírjuk, sőt gyarapodásra tudjuk fölhasználni.”

Talán ennyi is elég, hogy láttassuk (Orbán Viktor nemesen finomkodó évértékelő szavaival): itt van az a bizonyos eb elhantolva, nem az orosz kamuportálokon.

A tisztesség kedvéért tegyük hozzá: kéthónapos, majd közel 48 órás habozás után Orbán Viktor észbekapott, gyorsan kimondatta a leköszönő Áder Jánossal, hogy Budapest elítéli az orosz agressziót, majd amikor Moszkva emiatt nem bombázta le Budapstet (is), ő maga szintén elkezdett „brüsszeliesen” meg „amerikásan” beszélni, miközben az orosz agresszió elutasítását minden megszólalásában gondosan a szövetségesekkel takarózva csomagolja be.

Így csukódhat be a keleti nyitás.

 

Orosz kamuhír Kárpátaljáról (Google fordításban legfölül, illetve lentebb eredetiben)