Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombat este jelentette be, hogy még komolyabb szankciókra szánták el magukat. Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Olaszország közös nyilatkozatában az szerepel, hogy bizonyos orosz bankokat kitiltanak a SWIFT fizetési rendszerből, ezzel Oroszországot elszigetelik a nemzetközi pénzügyi rendszertől. A nyilatkozatban Oroszország központi bankjával szembeni további korlátozások is szerepelnek, továbbá az orosz kormányhoz közel álló üzletembereket is korlátozni fogják, hogy ne férjenek hozzá nyugati országokban lévő pénzeikhez és ne szerezhessenek állampolgárságot.
A bejelentés legfontosabb része a SWIFT rendszerből való kitiltás. A SWIFT lényegében egy nemzetközi telekommunikációs eszköz, neve a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication kezdőbetűiből tevődik össze. A kódrendszer segítségével lehet azonosítani az egész világon bárhol, egységesen a pénzügyi tranzakciókat.
A SWIFT 1973-ban született, célja az volt, hogy az egész világon egységes rendszer legyen a bankszámlák közötti pénzmozgások mögött. Maga a rendszer több ezer bank tulajdonában áll, központja Brüsszelben van, a világ szinte minden országa tagja a rendszernek.
Ha egy országot lekapcsolnak erről a rendszerről, annak nemzetközi pénzforgalmát korlátozzák, onnantól pedig a nemzetközi kereskedelemből is kiszorul. Nemcsak egyszerű bankközi átutalásokra kell gondolni, hanem devizapiaci ügyletekre, értékpapír-kereskedelemre, beszedési megbízások teljesítésére. Oroszország nem tud hozzáférni a nemzetközi pénzügyi piacokhoz és ez körülbelül 300 bankját fogja érinteni.
Az ország külkereskedelme rendkívül meg fog nehezülni, sok más mellett a kőolaj- és földgáz-értékesítéséből származó bevételhez való hozzájutása blokkolva lesz, de a tőzsde működése vagy az államadósság finanszírozása is veszélybe kerül, állampapírok kibocsátása ellehetetlenül, arról nem is beszélve, hogy a rubel sem fogja megúszni szárazon.
Az a napokban fog kiderülni, hogy a szankció mikortól él majd és pontosan melyik bankokra vonatkozik.
Több ország, köztük a németek és a magyarok is vonakodtak a szankció bevezetésétől, hátráltatva ezzel az Európai Uniót és a nyugati országokat a döntés kihirdetésében. Az okok között előkelő helyen állt az attól való félelem, hogy Oroszország válaszul elzárja a földgáz és kőolaj szállításait Európa felé.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök saját Twitter-üzenete szerint ő győzte meg Orbán Viktort, hogy egyezzen bele ebbe az eddig talán leghatékonyabbnak tűnő Putyin-ellenes intézkedésbe.
Az oroszok egyelőre nem izgulják agyon magukat, fel voltak készülve hasonló intézkedésekre. Oroszország kitalált már magának a Krím elcsatolása után egy saját rendszert, amely a saját, SWIFT-et helyettesítő rendszerük lenne. Ezzel azonban az a gond, hogy nemzetközi sikert nem ért el, csak belföldön használják, de ott sem domináns.
És a nemzetközi „kémbank”
Márki-Zay Péter az ellenzék miniszterelnök-jelöltje napok óta sürgeti, hogy a „nemzetközi kémbankot” utasítsa ki Magyarország. A kémbanknak titulált intézmény a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank), amelynek valóban Budapesten van a központja.
A Nemzetközi Beruházási Bank központja Budapesten, a Lánchíd tövében (Fotó: Wikipedia)
A bankot még a KGST országai számára hozták létre, természetesen szovjet ötlettel. A Szovjetunió szétesése után a bank amolyan alvó állapotba került, majd Vlagyimir Putyin újraindította azt 2012-ben. Akkor Oroszország volt a többségi tulajdonos, majd érkezett Magyarország és úgy bevásárolt a banknál, hogy mostanra a második legnagyobb tulajdonrésszel bír. Jelenleg az oroszok tulajdonrésze hivatalosan 50 százalék alatt van, Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Szlovákia, Románia a legnagyobb tagok (továbbiak: Vietnám, Kuba, Mongólia)
A Nemzetközi Beruházási Bank Moszkvából Budapestre helyezte át a központját 2019-ben. Éppen egy évvel ezelőtt pedig birtokba vették a város egyik legértékesebb, kiemelkedő helyen lévő ingatlanát, az úgynevezett Lánchíd Palotát. Az avató ünnepségen a magyar kormány is képviseltette magát, Varga Mihály pénzügyminiszter akkor jelentette be, hogy Magyarország több mint 17 százalékos részesedésével már a második legnagyobb tulajdonosa a szervezetnek.
A bank Budapestre telepítése ellen nagyon sok tiltakozás érkezett. Az oroszok nemcsak Magyarországra, az egész Európai Unióba betették a lábukat. Az Orbán-kormány diplomáciai mentességet adott az alkalmazottaknak, azok családtagjainak, még bizonyos vendégeiknek is, ezután érte az a vád a bankot, hogy az orosz hírszerzéshez is lehet köze. Több ország figyelmeztetett, hogy a bank szerepel az orosz állami intézmények hivatalos regiszterében, ezt a vezetőség úgy hárította el, hogy az csak egy téves bejegyzés volt.
A bank a szankciók elrendelésére is reagált már, állításuk szerint az orosz-ukrán háború miatt bevezetésre kerülő szankciók őket nem érintik. Azért tudnak így védekezni, mert a bank 1970-es alapítása után, 1971-ben az alapítói dokumentumot bejegyezték az ENSZ Titkárságán, így könnyedén hivatkozhatnak arra, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank egy nemzetközi pénzügyi szervezet.
Csehország után már Románia is bejelentette, kezdeményezi kilépését a szervezetből. Ha ez megtörténik, az oroszok részesedése ismét 50 százalék fölé kerül a Nemzetközi Beruházási Bankban.
Putyin háborúja a rubelt is veszélybe sodorja (Fotó: Pixabay)
