Tavaly a megtermelt áramért a legtöbb pénzt a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) tulajdonában levő, és a Nikola Petrovićhoz fűzhető mini vízerőműveknek fizetett a szerb állam. Petrović Aleksandar Vučić közeli barátja, komája. A sajtó már korábban is cikkezett arról, hogy Petrović külföldre menekíti a pénzét, de arról is írtak, hogy egy 300.000 eurós McLaren tulajdonosa.

Az EPS tulajdonában lévő Međuvršje, Ovčar Banja és Radaljska Banja mini vízerőművek által termelt áramért az állam összesen mintegy 3,8 millió eurót fizetett a 2021-es év során, míg a Nikola Petrović nevéhez köthető mini vízerőművek 3,1 millió eurós bevételt könyveltek el a tavalyi évre. Ez utóbbiak közül a legtöbb pénzt, azaz 422 ezer eurót a Županj minierőmű kapta, míg a legkevesebbet, vagyis mintegy 23 ezer eurót a Donji Gare 1 erőmű.

Petrović nevéhez 10 dél-szerbiai mini vízerőmű kapcsolódik. Az elmúlt év során 31,4 millió eurót adott az állam az összes mini-vízerőműben megtermelt áramért – derül ki az EPS jelentéséből. Ez csaknem tízmillióval több, mint 2020-ban.

Megújuló energiaforrások és új mini-vízerőművek

Az EPS és a Nikola Petrović tulajdonában lévő vízerőművek mellett az állam egymillió eurót fizetett ki egy Vlasotinci közelében található erőműnek, amelynek tulajdonosa Branislav Pešić, aki az említett mellett még egy további vízerőművet birtokol, amely csak a tavalyi év során 600 ezer euró bevételre tett szert.

Az elmúlt évben mindemellett tíz új mini-vízerőművet helyeztek üzembe Szerbiában, amelyek valamivel több, mint 1,3 millió eurós bevételt tudhatnak magukénak.

Emlékeztetünk arra, hogy Szerbiában kiemelt termelői státuszban vannak azok a cégek, amelyek mini-vízerőművekkel állítanak elő áramot az állam számára. Ezek a vállalatok ígéretet tettek az Energiaközösségnek, miszerint 2020-ra az áram 27 százalékát megújuló forrásból állítják elő. Ez azt jelenti, hogy az állam magasabb áron vásárolja meg az ilyen módon termelt villamos energiát, hogy ösztönözze a befektetőket a megújuló energiaforrásokba való befektetésre.

Neves szakemberek, mint a Belgrádi Erdészeti Kar egykori dékánja, Ratko Ristić is úgy véli, hogy a mini-vízerőművek kevés áramot termelnek, viszont azzal is nagy környezeti kárt okoznak. Azokon a településeken, ahol már több ilyen erőmű is épült, évek óta tiltakoznak a polgárok a környezeti károk, vagyis a folyók kiszáradása, a növényzet pusztulása, az élővilág fennmaradásának veszélyeztetettsége miatt.

A szerb állam tavaly összesen 193,4 millió euróért 1,8 milliárd kilowattóra áramot vásárolt megújuló energiaforrásokból, azaz szélerőművektől, naperőművektől, biomassza-erőművektől, és mini-vízerőművektől.

Vučić és Petrović (Vesna Lalić)