Mivel az elmúlt években sokat foglalkoztam a II. világháború kitörésével, úgy tűnik, ismétlődik a történelem, hiszen egyértelműen erre lehet következtetni Putyin ténykedéséből, amit megkíséreltem összehasonlítani az 1930-1940 időszakban bekövetkezett történelmi eseményekkel. Előtte azonban szeretnék idézni egy munkából, ami a Holokauszt Múzeum Enciklopédiájában jelent meg Megbékélés Európában címmel (remélem, senkinek sem lesz semmilyen előítélete a forrással szemben, mivel az idézet egyedül tényeket tartalmaz):
… Nagy-Britannia és Franciaország lényegében eltűrte Németország újbóli felfegyverkezését (1935-1937), Rajna-vidék demilitarizációját (1936), valamint Ausztria annektálását (1938. március). 1938 szeptemberében miután a müncheni konferencián a németek részére írásban lemondott a Szudéta-vidék néven ismert cseh határterületekről, a brit és francia vezetők nyomást gyakoroltak Csehszlovákiára, Franciaország szövetségesére, hogy teljesítse a németek kérését, és engedje ezeknek a területeknek Németországhoz való csatolását. Annak ellenére, hogy a franciák és az angolok garantálták a megcsonkított Csehszlovákia integritását, a németek 1939 márciusában feldarabolták a csehszlovák államot felrúgva ezzel a müncheni egyezményt…
Mindez azért érdekes, mert Hitler előbb Lengyelországgal (1934 januárjában), majd a Szovjetunióval (1939 augusztusában) meg nem támadási szerződést kötött, amit a lengyel állam kapcsán egyszerűen felrúgott, eközben a préda egyik részét – Kelet-Lengyelországot – odaajándékozta Sztálin országának (meglehet, figyelemelterelésként, mert nemsokára a velük kapcsolatos szerződést is egyoldalúan semmisnek tekintette.
Ennyi bevezető után nézzük a táblázatot:
| Időpont | Hitler „eredményei” | Időpont | Putyin „eredményei” |
| 1936 | A Rajna-vidék elfoglalása | 2014.03.16. | A Krím-félsziget elcsatolása |
| 1938.03.12. | Ausztria annektálása | 2014.04.07. | A Donyecki Népköztársaság kikiáltása (Moszkva 2022.02.21-én ismerte el) |
| 1939.03.15. | Csehország elfoglalása | 2014.04.27. | A Luhanszki Népköztársaság kikiáltása (Moszkva 2022.02.21-én ismerte el) |
| 1938 | A Bevonulás a Szudéta-vidékr | 2022.01.10. | Befejezték a „baráti segítségnyújtást”, elfoglalták Kazahsztánt. |
| 1939.09.01. | Lengyelország megtámadásnak kezdete | 2022.02.24. | Háború („különleges katonai hadművelet” – „nácitlanítás”) Ukrajna ellen |
| 1939.09.17. | Lengyelország felosztása | 2022.0?.?? | Ukrajna „felosztása” – ??? |
Hitler tevékenységének eredményeit meg lehet tekinteni a térképeken is:
Az 1936-1938 időszak hódításai (Fotó: Wikipédia)
Lengyelország felosztása és az azt követő hódítások (Fotó: Wikipédia)
Hasonlóképpen térképeken látható Putyin 2014-et követő tevékenysége is:
Itt láthatók a 2014-es év eredményei (Fotó: Wikipédia)
Megvan térképen még a „baráti segélynyújtás” is (Fotó: Wikipédia)
Jelenleg még nincs vége, de úgy is írhatom: folytatása következik! (Fotó: RTL)
Nem kívánom minősíteni Európa, az USA és Kína hozzáállását a pillanatnyi helyzethez, de attól félek, meg sem fogja közelíteni a II. világháború kirobbanását követő reakciókat. Ami biztos, világunkban a civilizációnk „értékei” között nem található olyan eszközrendszer, amellyel fel lehetne lépni a bomlott elméjű, nárcizmusban szenvedő diktátorok és diktátorocskák ellen.
Már csak az hiányzik, hogy Hitler példáján okulva az invázió kiötlői és megvalósítói megelégedjenek az Északi-Kárpátok vonaláig történő haladással (mert úgy tűnik, az új ideológia szerint nincsen belarusz, sem pedig ukrán nyelv, azok az orosz dialektusai). Ezt követően pedig csak reménykedhetünk, hogy Putyin – Hitlerhez hasonlóan – ajándékozó kedvében lesz és annak, aki (még nem bevallottan) őt példaképének tartja, „odaajándékozza” Kárpátalját, hiszen az már a Kárpátokon túl van, az a pár ezer ukrán és ruthén nyelvjárással beszélő orosz már „nem oszt és nem szoroz” (mondhatjuk, nem sokat nyom a latban).
Készül az új ajándék? (Fotó: Wikipédia)
Utószó
Többszörösen is utószó, mert nemcsak, hogy az írás végére illeszkedik, hanem utólag, annak az interneten megjelent változatát elolvasva jutott eszembe: Mi lesz akkor, ha második, harmadik, ki tudja hányadik lépésben a valaki (hozzá akár a sírig is hű) tudósai még olyan szürreális tudományos „tényt” is bizonyítottnak fognak tartani, hogy a cseh, a lengyel, a szerb, a horvát, a montenegrói, a bolgár, a macedón, a szlovén, ráadásul még a szorb is az orosz nyelv jelenleg Európában beszélt dialektusai, a román pedig nem más, mint ellatinosodott orosz nyelv? Akkor bizony igen könnyen létrejöhet (nem a minden szerb, hanem) a minden orosz egy birodalomban, amelynek ölelésében – persze, itt is a diktátori ajándékozási kedv meglétével – majdan visszaköszön ránk a Magyar Királyság utódállama. Ezáltal igazzá válhat, a: „Hiszek Magyarország feltámadásában!”, „A mi égünk újból felvirrad! / Lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér!”, „És feltámad!, mert fel kell támadnia: / »God Save the Grand-Hungária!«” meg a többi hitbéli kérdés (remény), mert mindezt még Nosztradamusz is megjósolta!
