Egyesek szerint: Ez a harc lesz a végső! Úgy is folytathatom: ezért tilos válogatni az eszközökben!

Nemcsak az önmagát közmédiának nevező tájékoztatási eszközökből, nálunk még a Szabad Magyar Szóból is értesülhettünk, megkezdték számunkra a Magyarországon megrendezendő választásokra szóló szavazólapok kézbesítését. Mivel nem tudom, máshol ez hogyan történik, így csak az Oromhegyesen napjainkban lejátszódó folyamatokat ismertethetem.

Nemzeti ünnepünk „előestéjén” történt, higgyék el, megszépítette az ünnepnapomat! Megjelentek az önmagukat VMSZ-aktivistáknak nevezők, hónuk alatt nagy köteg borítékkal és elkezdtek házalni. Fültanúja voltam az egyik aktivista által indított párbeszéd elejének (mert csak a lóti-futi beszélt), azt követően pedig bevonultak a megcélzott ház termeibe, én pedig nem akartam hallgatózni, így nem tudom a végkifejletet. A szöveg rövid volt és lényegretörő: megérkeztek a szavazócédulákat tartalmazó borítékok, át szeretné adni, de ha igénylik, még segítséget is nyújthat azok kitöltéséhez. Mindez igencsak gyanús volt, mert nem mindenkihez kopogtattak be (hozzám – persze – nem, de találják ki, miért), ezért azokat a kérdéseket, amelyekre választ szeretnék kapni, így összegezhetem:

Ha jól tudom, e csomagoknak névre szólóan, postán kellett érzeniük, így az első problémám az: A levelek egy része, hogyan kerülhetett a VMSZ-aktivisták kezébe?

De jön a másik is: Miként és hol végezték el a kapott levelek kiválogatását, ráadásul milyen kritériumok alapján lett valaki „biztos szavazó”, akinek még segítséget is lehet nyújtani a szavazólap kitöltésében?

Érdekes a harmadik is: Mi lesz a – ki tudja, ki által és mi alapján végzett „rendszerezés” eredményeként – „félretett” levelek sorsa?

Én három lehetőséget valószínűsítek:

1) eltűnhetnek vagy megsemmisülhetnek,

2) megvárják a szavazás határidejét, amikor lejár, ki fogják kézbesíteni,

3) rábízzák a postásra vagy a kézbesítőre, lelkiismerete szerint járjon el.

Ha belegondolok, mindez csak az adott település postája vezetőjének vagy kézbesítőjének (levélkihordójának) közreműködésével valósulhatott meg, azonban számomra teljesen lényegtelen, hogy az illető mindezt „önként és dalolva”, netán valamilyen ok miatti zsarolással vállalta (csak egy példa: teszünk róla, hogy ellenkező esetben megszabadítsanak a munkahelyedtől). Mivel egy kis településen az ilyen visszaélés nem maradhat titokban (az esetemben, mert a házban nem dohányzok, így a ház előtt ittam a kávémat, azaz fültanúja lehettem a „segítőkészség” felajánlásának), azaz bármi miatt is következhetett be az egész, egyedül a postást (vagy a levélhordót) hagyták sz…an, vigye ő el a „balhét”!

A nevemet vállalom, az eset megtörténtét igazolom, azonban az illető aktivista (de ő így átalakult, mert „passzivistává” vált), na meg a postás és a levélkihordó neve maradjon az én titkom. Ígérem, ahogyan eddig semmivel soha senkit, ezzel még őket sem fogom zsarolni!