Lezárult a levélben szavazók névjegyzékére való feliratkozás időszaka, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) meg is kezdte a levélcsomagok postázását. A regisztráció adataiból az látszik, hogy a választásra jogosultak körében egyre jelentősebb arányt tesznek ki a külhoni magyar állampolgárok.
2022-ben már minden 18. választópolgár külhoni magyar, míg 2014-ben csak minden 42. volt az. Az érvényesen szavazók körében is bizonyosan növekedni fog ez az arány, nem kizárólag a külhonból regisztráltak emelkedő és a magyarországi népesség csökkenő száma miatt, hanem a levélszavazás részletszabályainak 2018-as választás után eszközölt módosításai okán is – írja a 24.hu.
Egy regisztráció tíz évig érvényes, sőt ha bármely választáson vagy népszavazáson aktivitást mutatott az állampolgár, az óra újraindul. Ennek az a következménye, hogy az NVI kérdés nélkül postázza a választások előtt a levélcsomagot minden egyes regisztráltnak – anélkül, hogy sejthetné, hogy az illető egyáltalán életben van-e.
2013 augusztusa óta lehet feliratkozni a levélben szavazók névjegyzékére, márpedig nyolc és fél év alatt akár több tízezren is elhunyhattak a regisztrált százezrek közül. Az NVI-hez ehhez képest 2018 és 2021 között mindössze 3085 külhoni állampolgár halálhíre jutott el. Arról pedig, hogy mi történik az elhunytak számára kipostázott szavazólapokkal, megbízható információval nem rendelkezhetünk. Az ezekkel való esetleges visszaélésgyanút viszont táplálja az a tény, hogy a levélben szavazóknak nem feltétlenül kell a saját lakcímükre kérni a levélcsomag postázását – így aztán akár a regisztráció során segítőkésznek mutatkozó aktivisták számára is könnyen hozzáférhető címet is megadhattak.
2014-ben egy mandátumot hozott a Fidesznek a levélszavazás akkor új intézménye, márpedig enélkül nem lett volna meg a kétharmados többségük. 2018-ban pedig véletlenül úgy alakult, hogy a négy évvel korábbinál jóval magasabb külhoni szavazatszám nem változtatott a mandátumeloszláson. Az azóta megnövekedett számú regisztráció, a várhatóan jóval kevesebb érvénytelen szavazat, illetve az, hogy a Fidesz lényegében kihívó nélkül kampányol az erdélyi, partiumi, vajdasági területeken, mind abba az irányba mutatnak, hogy legalább egy, de akár két mandátumot is hozhatnak a Fidesznek a külhonból érkező voksok.
