A Szabadkai Népszínház Jadran színpadán tartotta meg a Vajdasági Magyar Szövetség az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett központi ünnepségét. A rendezvény díszvendége Varga Judit, Magyarország igazságügyi minisztere volt, aki ünnepi beszédében visszaemlékezett három évvel ezelőtti látogatására, amelynek kapcsán azt mondta:

– Nem szólt ez a himnusz így sehol, mint itt. Ezért három évvel ezelőtt megfogadtam, hogy elhozom a gyermekeimet magammal ide, hogy hallják és lássák az ünnepi műsort.

Varga az ünnepségre a budapesti Békemenetről érkezett.

– Nagyon fontos volt, hogy végighallgassuk a miniszterelnök urat, hogy mit üzen. Sok minden forog most kockán nem csak Magyarországon, hanem itt is. Jó volt látni a hatalmas tömeget, sok örömteli, mosolygós arc, mind-mind tudta, hogy mi a teendő. Ezek olyan élmények, amelyek hosszú jövőt tudnak nekünk garantálni. Április 3-án azt az országépítést kell folytatni, amit megkezdtünk – mondta Varga, majd kiemelte:

– A szomszédságban háború dúl, és új értelmet nyer március 15-e üzenete. Azt a kérdést is fel kell tennünk amgunknak, hogy mit diktál a magyarok érdeke. Mindenhol egyet akarnak az emberek: biztonságban élni és kimaradni ebből a háborúból. Nincs ez másként itt Vajdaságban sem. Mi magyarok bárhol is éljünk, a béke hívei vagyunk, fogalmazott Varga, majd hozzátette: nagyhatalmi érdekek homlokterében élünk, cselekedeteinknek tétje van, ezen a tavaszon midnennél jobban kívánjuk, hogy csendesedjenek el a fegyverek.

– Ez a tavasz nem az összevissza beszélés ideje. Stratégiai nyugalomra, nyugodt erőre van szükség. Szerb barátaimnak és vajdasági magyar testvéreimnek nem kell magyarázni mit jelent a háború. Tudják azt is mekkora értékkel bír a béke. Fejlődni és gyarapodni csak békében lehet. Épp hogy kilábalunk az egyik válságból, jön a másik. Fontos, hogy a határ mindkét oldalán felelős kormányaink legyenek, hogy biztonságban folytathassák a fejlődést. Arra koncentráljunk, ami a legfontosabb, a Kárpát-medence biztonságának megőrzése. Ne engedjünk a múló percembereknek, április 3-án ezekről az emberekről is véleményt kell mondanunk.

– Együtt erő vagyunk, szerteszét gyengeség. Még szorosabbra kell fűzni a kapcsolatainkat. Ebből a partneri viszonyból pedig előre kell menni és nem hátra, nem csak azért, mert piros volt a paradicsom, nem sárga, tette hozzá Varga, majd azt mondta, véleménye szerint mi itt Európának ezen a részén, tudjuk, hogy sikeres Európát a szabad, független és a közös érdekekre összpontosító államokra lehet alapozni.

– Tiszta, szívvel, józan ésszel kell élni. Ez az az alap, amit mi Közép-Európában még őrzünk, és a nyugat már rég eldobott. Ez csak Szerbia tagságával válhat csak teljessé, mondta Varga.

Varga a külhoni magyarság kapcsán elmondta, mindennemű támogatással segítik a magyar érdekképviseletet.

– A baloldal szégyenteljes hozzáállását maguk mögött hagyva, a mi szótárunkban nem szerepelnek azok a szavak, amelyek a határon kívülieket kirekesztik. Április 3-án nemcsak Magyarországon, hanem itt is döntünk országaink jövőjéről, egyben az Európai Unió sorsáról is. Arról is döntünk, hogy szabadon nevelhessük gyermekeinket. Nem engedhetünk a 48-ból. Elmondtuk már a véleményünket a felelőtlen baloldalról. Mondjuk el 2022-ben is, hogy nem kérünk belőlük. Előre menjünk, ne hátra. Sok helyen megmutattuk egységünket ma, tartsunk össze, őrizzük meg a magyarság békéjét, azt a szabadságot, amit elődeink vívtak ki nekünk. Legyen béke, szabadság és egyetértés, ezt kívánjuk magunknak, szomszédainknak, Európának és az egész világnak – zárta beszédét Varga Judit.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében több alkalommal idézte Roger Scruton filozófust, Mikszáthot, Petőfi Sándort.

– Az ünnep előestéjén olvastam, hogy Petőfi volt az első influenszer. Amikor a múlt század hetvenes éveinek elején a szabadkai gimnáziumban Petőfit tanultunk, olyanokról volt szó, hogy Petőfi forradalmasította a költészetet is. Ő volt az első önéletrajzi költő, és ami miatt úgy éreztem, hogy értjük egymást, az az alföld iránti rajongása volt. Az akarás képessé tette arra, hogy másként lássa a világot, meglássa a valóságot. Petőfi Sándor olyan költő volt, aki merészen és újítón alkotott, megteremtett valamit, mondta Pásztor.

A nemzeti összetartás szavakkal kimondhatatlan, de versben, táncban megérinthető, fogalmazott a VMSZ elnöke.

– Választási kampányban vagyunk. Jól tudjuk, hogy a háború nem hozhat eredményt. Nagy vizsga előtt állnak a nagyhatalmak. A tét óriási, a veszély hatalmas. A mi szempontukból hatványozott fontossága lett a szuverenitásnak és együttműködésnek. A mindennapjainkat, szó szerint a jövőnket befolyásolja. Nemcsak a nélkülözésről, sokkal nagyobb tétje van a jelennek, a biztonságunk, a gyermekeink biztonsága van veszélyben. Azoknak a jövőjéről, akik már másodszor fognak szavazni, de nem emlékeznek a 78 napos bombázásra. Akik már szavaznak, de meg sem születtek, amikor megölték Zoran Đinđićet. Amikor szembesülünk az idő múlásával, akkor igyekeznünk kell, hogy megértessük velük a döntésünk okát, akkor is, ha az a nehezebb út. Vannak, akik annak érdekében, hogy jó embernek tartsák őket, ezt az utat választják. Nem veszik észre, hogy azok, akik erre biztatják őket, nem vállalják a társadalmi felelősséget, mondta többek között Pásztor, majd feltette a kérdést, képesek leszünk-e mi a tapasztalatainkkal és az utánunk jövők együtt, közösen megőrizni azt, amit elértünk.

– Sem a bolygót nem mentik meg, sem a háborút nem rövidítik meg, de sokkal nehezebben élnek majd, ha bedőlnek a lózungoknak. A konzervatív, józan eszű magyar emberekre leselkedő legnagyobb veszélyt az igazodásban látom. Nekünk sokat kell tennünk azért, hogy át tudjuk adni a Petőfiről szerzett tudást. A terepet járva azt tapasztalom, hogy a vajdasági magyar emberek tisztában vannak a választások tétjével. Nem akarnak létbizonytalanságot, nem akarnak belesodródni egy háborúba. Itt akarnak boldogulni, ezekhez akarnak szövetségeseket. A Vajdasági Magyar Szövetségben partnert látnak. Becsülöm és tisztelem a vajdasági magyarokat azért, mert racionálisan akarják építeni a jövőt, tudják, hogy ennek a vidéknek az értéke óriási. Bízom abban, hogy április 3-án győzni fogunk. Talán nem túlzás, hogy minden nemzeti ünnepen az időről beszélünk, ívet rajzolunk a múlt és a jelen közé, hogy abba belekapaszkodva eljussunk a jövőbe. Minden, ami az elmúlt 12 év hozadéka, nemzeti összetartozás alakításában, áruszállítás megkönnyítésében, veszélyben van. Április 3-án eldől, megtanultuk-e a történelmet.

A beszédeket követően A haza becsületére! címmel ünnepi műsort tartanak, Szerda Balázs és Szerda László zeneszerzők, Kis Imre Árpád rendezésében, közreműködött a Cirkalom, a Fokos zenekar, Hajvert Ákos és Krekity Olga.

Varga Judit, Magyarország igazságügyi minisztere Szabadkán (Tóth Imre / Szabad Magyar Szó)