Saját megboldogult, sírig tartóan szociáldemokrata dunántúli unokanagybátyám kért 2005 nyarán a kanizsai fürdőben sírva bocsánatot bácskai rokonaitól, amiért a Gyurcsány-kormány ellenezte a 2004-es népszavazás kedvezményes honosítási kezdeményezését. Pedig hónapokkal a sikertelen referendum előtt – sőt már a másnapján újra – maga Orbán Viktor is úgy értékelt, hogy a magyar nép most mással van elfoglalva.
A Fidesz „radikális liberális” korszakában egész vezérkaruk hevesen ellenezte a kettős állampolgárságot. A fenti képen a Fidesz második embere, az 1993 áprilisában megválasztott alelnöke tart parlamenti kirohanást az ellen, hogy a határon túli magyarok – adófizetők nem lévén, állampolgárság ide vagy oda – beleszóljanak a nemzet dolgaiba.
De még az első Orbán-kormány sem igyekezett komoly erőfeszítést tenni a könnyített eljárás bevezetésére. A Fidesz nemzetpolitikájának legnagyobb szószólója, az erdélyi származású Németh Zsolt (akit immár nyolc éve „takaréklánogon” tart a pártvezér és csak jelentéktelen szerepecskék jutnak neki) például azt mondta 2000-ben, hogy a kettős állampolgárság megadása nem jöhet szóba, egyrészt a nemzetközi jogi környezet, másrészt amiatt, mert a bevezetése kezelhetetlen migrációs folyamatot indítana el.
Vagyis pontosan azt, amivel 2004-ben Gyurcsány riogatta a választókat.
Dehát a hatalomért – és a kétharmados egyeduralomért – nem nagy ár elfelejte(T)ni az előzményeket – és az (egyszeri) „elvi” álláspontokat…
Régen volt, igaz se volt? Áder János Fidesz-alelnök 1993-ban a parlamentben ágált a határon túli állampolgárok szavazati joga ellen.(RTL Klub képernyőmásolat)
