A kibertámadások által begyűjtött információk dönthetik el ki jön ki győztesen az orosz-ukrán háborúból? Többek között erre a kérdésre is választ kaptunk Tarjányi Péter, biztonságpolitikai szakértőtől, aki ismertette azt is, hogy milyen károkat okozhatnak a hackerek az Oroszország és Ukrajna szomszédságában meghúzódó országokban és azoknak az átlagembereknek az életében, akik nem félnek véleményt nyilvánítani a téma kapcsán közösségi felületeiken.

 Mi az oka annak, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után megsokasodtak az online térben a hackerek?

– Azt gondolom, hogy ennek kettő oka van. Az egyik az, hogy a háborúban résztvevő felek adatokat, információkat szeretnének egymásról begyűjteni, avagy mindent megszeretnének tudni a másik céljáról, az adott fél gazdasági állapotáról, lehetőségeiről és katonai felállásáról. A másik cél pedig a fake news gyártás, amelyekkel az emberek köztudottan befolyásolhatók. Az oroszok erre a célra 8-10 ezer olyan „trollt” alkalmaznak, akik beszélik a kelet-európai nyelveket és ezáltal képesek a Kelet-Európában élőket a saját nyelvükön félreinformálni, befolyásolni azokon a közösségi oldalakon, ahol jelen vannak.

Milyen károkat okozhatnak ezek a hackerek, és kik a célpontok?

– A hackerek és az adathalászok már régóta jelen vannak a legkülönbözőbb rendszerekben, súlyos károkat okozva ezzel az átlagember számára. Mindezt direkt erre a célra fejlesztett szoftverekkel teszik. Az elmúlt két-három évben azonban megsokasodott a számunk, révén, hogy a koronavírus-járvány az emberek életének egy szerves részét az online térbe kényszerítette. A háborúhoz kapcsolódva az adathalászok és hackerek számára viszont ma már célpont bármikor bárki lehet, aki rendelkezik hasznos tudnivalóval, vagy véleményt alkot az ügyben a közösségi oldalakon. Ezekre a megfigyelésekre nemcsak az oroszok képesek, hanem a kínaiak és az amerikaiak is. Ők már 1996-ban is képesek voltak erre, amikor is napi szinten 1,2 milliárd ember telefonon és számítógépen folytatott kommunikációját hallgatták le, figyelték meg, megközelítőleg 180-190 nyelven. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy azoknak a személyeknek a tevékenységét akadályozni szeretnék, akik információkkal vagy véleménnyel rendelkezzenek, csupán alanyként használják őket ezek begyűjtésére.

Mi a célja azoknak a kibertámadásoknak, amelyek Oroszország és Ukrajna környező országait érintik?

– Majdnem az összes körülöttük lévő országban folynak kibertámadások, beleértve Magyarországot és Szerbiát is. Ezeknek az a célja, hogy megszerezzék tőlük az összes olyan fontos adatot és információt, amely a háborúhoz kapcsolódik. Ilyen például, hogy: ki, mivel támogatja Ukrajnát, vagy, hogy ki, milyen kapcsolatban kíván maradni Oroszországgal. Egyébként ez a fajta adat és információ gyűjtés már évek óta zajlik, más-más ügyek kapcsán is és a döntéshozók személyét, azon belül ki és hogylétét is érinti. A hackereket ebben Oroszország Külső Hírszerző Szolgálata (SVR) és Vezérkar Hírszerző Főigazgatósága (GRU) támogatja. Ezeknek köszönhetően pedig sokszor válnak hitelessé azok a bejelentések, ismertetők is, amelyek egy-egy sajtótájékoztatón hangzanak el, hol az egyik, hol a másik fél részéről, ugyanis a politikusok ezekre a begyűjtött adatokra, információkra alapoznak és közölnek sokszor tényeket.

Mennyiben befolyásolja mindez a háború hosszát?

– Nagyban befolyásolja. Az az ország, amelyik precízebb adathoz, információhoz jut, mint a másik, automatikusan helyzeti előnybe kerül. Ezt az bizonyítja, hogy Ukrajna vezetőségét nem lepte meg annyira február 24-én a támadás, ugyanis az Egyesült Államok vezetői ezeknek az adathalászoknak, hackereknek és informatikusoknak köszönhetően már jóval korábban szert tettek olyan információkra, amelyeket megosztottak a sajtóval is, csak nem olyan részletesen és pontosan, mint ahogyan azt az ukrán vezetőkkel tették. Ezért működik még mindig olyan jól az ukrán légvédelem például. Vagyis, ha egy ország képben van a másik ország lépéseivel, akkor időben és jól fel tud készülni, védekezni, visszatámadni és veszteségeket okozni. A hírszerzés tehát kétségkívül az egyik legfontosabb eleme az orosz-ukrán háborúnak, de ez nemcsak most, hanem mindig is így volt. Az viszont, hogy ezeket az információkat az adott ország, jelen esetben Ukrajna jól használja-e fel a későbbiekben, nagyon sokat számít majd. Ha ezek az információk ugyanis nem megfelelő időben és módon jutnak el egy-egy vezetőhöz és nem rendszerint, akkor van rá esély, hogy az a vezető nem fogja tudni jól felhasználni őket. Ebben az Egyesült Államok nagyon sokat segít Ukrajnának. Ez ellen persze az oroszok is megpróbálnak védekezni, így ennek köszönhető az a sok-sok kibertámadás, ami az elmúlt időszakban történt.

Milyen hatása lesz, lehet azoknak a szankcióknak, amelyeket az oroszok ellen napról-napra bevezetnek?

– Egyik sem az elkövetkezendő hetekben okoz majd kárt a számukra. Addig ugyanis, amíg Oroszország bevételhez jut a gázszállításból, – márpedig az elmúlt 40-45 napban megközelítőleg 40-42 milliárd euróhoz jutott mindebből – addig a gazdasági területekre vonatkozó szankciók nem jelentenek kárt a számára. Elsődleges hatásai nagyjából másfél hónap múlva válnak majd érezhetővé náluk, viszont, ha a tartalékjaikat ügyesen használják fel és kiaknázzák az önellátásra alkalmas területeiket, akkor ezek a bizonyos károk lehet, hogy majd csak 8-10 hónap múlva jelentkeznek.

Mit jelent ez az orosz lakosságra nézve?

– Az oroszok hihetetlen fegyelmezettek, annak ellenére, hogy jól látják maguk is, hogy a nyugati nagyvállalatok lassan, de biztosan eltűnnek az országból. Azon viszont, hogy a lakosság ne azt lássa, ami valójában történik, több tízezer propagandista dolgozik. Minden bizonnyal ennek is köszönhető az, hogy ennyire „nyugodtak”. Idővel azonban rá fognak döbbenni, hogy ez a háború nemcsak gazdaságilag teszi tönkre az országot, – pláne, ha egy-másfél évig tart majd – hanem közben generációk vesznek el a harcokban és minden bizonnyal ezt a civilek nem hagyják annyiban és leváltják majd a jelenleg hatalmon lévő politikusokat. Arról nem is beszélve, hogy a sportban, az irodalomban és kultúrában részvevő, kiemelkedő tehetségek már most sokkal nehezebben érvényesülnek, és a későbbiekben ez csak fokozottan így lesz, pedig ők aztán tényleg nem hibásak az orosz vezetés hozta döntésekben. A kommunikációs szakértők azonban hisznek ebben a módszerben, ugyanis véleményük szerint ez az egyetlen útja annak, hogy felnyissák az orosz társadalom szemét.

Mi annak az oka, hogy az Európai Unió ilyen mellszélességgel kiáll Ukrajna mellett?

– Nyilván kockázattal jár, de nem tehet mást. Nyíltfegyveres támadástól azonban egyetlen országnak sem kell tartania, azok közül, akik az unió tagjai. Sőt, Szerbiának sem kell tőle tartania. A kérdésre a válasz viszont az, hogy az első és második világháború után – amely nagyjából 60-70 millió áldozatot követelt – a világ vezetői megegyeztek abban, soha többé nem szeretnének olyan háborút, amelyben vélt vagy valós sérelmek miatt valaki fegyverhez nyúl és lerohanja a másikat. Ígéretet tettek arra, hogy minden nézeteltérést diplomáciai úton igyekeznek majd megoldani. Ez alól kivételt azóta csak a délszláv háború képezett. Oroszország viszont ezt a több évtizedes megállapodást felrúgta. Sőt, azt a megállapodást is, amelybe írásban leszögezték, hogy nem támadja meg Ukrajnát, nem követeli az egykoron hozzá tartozó területeket, azért, hogy az ezeken a területeken található több száz atomfegyver, ami a szovjet időkből ottmaradt újra az övé legyen csak is azért, hogy Ukrajna ne váljon atom nagyhatalommá. Ezt meg is erősítették 1994-ben Magyarországon egy aláírással, 2022-ben azonban ezt a megállapodást is felrúgta Oroszország. Ez az oka annak, hogy az Európai Unió és a NATO kiáll Ukrajna mellett és fellépett a lefektetett elvek mellett.

Tarjányi Péter, biztonságpolitikai szakértő (Fotó: 444.hu)