A szerbiai szélsőjobboldal immár két éve erősödik, amit az ideológiai indíttatású erőszakos cselekmények növekvő száma is bizonyít – ez az egyik fő következtetése a szerbiai Helsinki Bizottság legfrissebb jelentésének. „A fiatal jobboldaliak új generációja a kilencvenes évek háborúinak hivatalos narratíváján nevelkedik, ezáltal közvetlen vagy közvetett módon radikalizálódik” – olvasható a jelentésben. A kutatás szerint a fiataloknak nincs reális képük arról, hogy mi történt a 90-es években, így akaratlanul is tévesen dolgozzák fel a háborúval kapcsolatos ismereteket.

“Azon felül, hogy a bíróságok nem büntetik megfelelően a bűnözőket, sem politikailag, sem etikailag nem ítélik el a bűncselekmények elkövetőit. Az 1990-es években a nem szerb lakosság ellen Horvátországban, Boszniában és Koszovóban elkövetett tömeges háborús bűnök elkövetői aktívan részt vesznek a közéletben, és ezzel legitimálják a jobboldali szervezeteket és azok nézeteit, ami nem csak ösztönzi a szélsőjobboldali mozgalmakat, de magában rejti az erőszakot is” – közölte a Helsinki Bizottság, amely szerint a szélsőségesség elterjedése nem a fiatalok felelőssége, hanem a szerb nacionalista politikusoké, akik intézményesen védik és ápolják a kilencvenes évek háborúinak az örökségét.

A kutatás kitért a külföldi hadszínterekre, mindenekelőtt a Szíriába és Ukrajnába vonuló önkéntes harcosokra és családjaikra, megítélése szerint az iszlamista szélsőségesség jelentősen hanyatlóban van.

„A még mindig Szíriában élő szerb nők és gyermekek rendkívül embertelen körülmények között élnek, a hazatérésük pedig kizárólag Szerbiától függ. Vissza akarnak térni Szerbiába” – közölte a bizottság.

A szerb szélsőjobb hatalmi érdekeket szolgál