A szerbiai belügyminisztérium által kiírt közbeszerzések között szerepel egy bizonyos Griffeye Analyze nevű szoftver beszerzése is, amely amellett, hogy képes azonosítani és felismerni az emberek arcát, az általa felismert arcról minden, az interneten megtalálható adatot képes összegyűjteni. Azon túl, hogy a belügyminisztérium (MUP) szándéka súlyos beavatkozást jelent a polgárok magánszférájába, a legfontosabb kérdés az, hogy kik kerülnek majd a szoftver célpontjába.

A Balkáni Oknyomozó Hálózat (BIRN) kiderítette, hogy a MUP által 2021. július 12-én kiírt, a múlt év harmadik negyedére vonatkozó közbeszerzés tervei között szerepel a Griffeye vállalat arcfelismerő forenzikus digitális elemző szoftver licencének a megvásárlása. A beszerzés még nem történt meg, a MUP pedig nem válaszolt a BIRN kérdésére, hogy mi a célja az említett közbeszerzésnek, és hogyan akarják használni a szoftvert, amennyiben beszerzik azt.

Filip Milošević, a SHARE Alapítvány illetékese a Nova portálnak nyilatkozva magyarázta el, hogy hogyan is működik az említett szoftver.

– A Griffeye egy olyan program, ami mesterséges intelligencia segítségével az internetről nagy mennyiségű adatot képes „kibányászni”, hogy az alapján felállítsa a célszemély profilját. Így a rendőrségnek nincs többé szüksége analitikusokra, akik az interneten vizsgálódnak az érintett személyek után, hanem ezt a szoftver saját maga elvégzi. Specifikus jellemzője, hogy arcfelismeréssel és egyéb biometrikus adatokkal is operál. Elég csak feltölteni a programba egy fényképet, és az algoritmus felismeri, hogy ki van a képen, és összegyűjt minden, az interneten róla elérhető információt. Erősen megkérdőjelezhető dolog ez, mivel a rendőrségnek az ilyen munkához eddig bírósági határozatra volt szüksége – magyarázta Milošević és hozzátette:

– Például, ha egy bizonyos személyről adatok kellenek a Facebooktól, akkor először kérvényt kell küldeniük, amit legtöbbször a bírósági végzéssel együtt küldenek, aztán a vállalat eldönti, hogy kiadja-e a kért adatokat, vagy sem. Így viszont megkerülik az adatvédelmi törvényt, mivel a szoftver automatikusan begyűjti az információkat és különböző adatbázisokból dolgozik, ez pedig részben legális, részben pedig illegális – hangsúlyozta a napilap beszélgetőpartnere.

Veszélyben az oknyomozó újságírók?

Tavaly nagy közfelháborodást váltott ki a belügyekről szóló törvény tervezett módosítása, amely lehetővé tette volna a Huawei cég arcfelismerő képességgel is rendelkező térfigyelő kameráinak a telepítését, de végül a módosító indítványt visszavonták.

Ezek olyan kamerák, amelyek detektálják az arcot, de magát a személyt nem ismerik fel, ezért van szükség olyan szoftverre, mint például a Griffeye Analyze. A biometrikus felügyelet tervezett bevezetése miatt a nyilvánosság és számos szervezet is fellázadt, így a jogszabályt visszavonták.

– Ebben az esetben nemcsak a biometrikus adatokról van szó, azaz az arcfelismerésről, hanem minden létező személyes adatról, ami a polgárokról megtalálható az interneten. A civil szervezetek nyomozása azt derítette ki, hogy az elmúlt években Szerbia kormánya izraeli vállalatokkal tárgyalt. Leggyakrabban két típusú szoftver került szóba, az egyik a kémprogramok, amelyekkel például a telefonokat lehet feltörni, a másik pedig azok, amelyek segítségével illegális módon lehet adatokat gyűjteni – magyarázta Milošević.

A SHARE Alapítány többször is figyelmeztetett a tömeges biometrikus megfigyelés bevetésének a veszélyeire, és ezek során rámutatott a Griffeye szoftver valamennyi lehetőségére is.

– A Griffeye nem kimondottan hekkelésre való, hanem olyan analitikus program, amelynek segítségével mélyen bele lehet nyúlni egy személy magánszférájába. A cégek ezeket a szoftvereket olyan ürüggyel adják el a kormányoknak, hogy azok sikerrel harcoljanak a terrorizmussal,vagy a bűnözéssel szemben, de leggyakrabban a politikai ellenfelek és oknyomozó újságírók ellen vetik be. Tavaly nagy botrány robbant ki a Pegasus szoftver használata körül, amelynek mintegy 50.000 telefonszám vált a célpontjává. Ez a szoftver tudja a leghatékonyabban feltörni a telefont. A célpontok között volt például Emmanuel Macron francia elnök is – magyarázta az alapítvány szakértője.

Algoritmusok követik az internetes tevékenységet

Az internetes felhasználók a különböző applikációk használatakor hozzájárulásukat adják, hogy az adott szoftvert kifejlesztő cég használhassa az adataikat, ám ahhoz nem járulnak hozzá, hogy ezeket az adatokat hírszerző ügynökségek is felhasználják. Emiatt az ilyen és hasonló szoftverek rendkívül problematikusak, mert közvetlenül befolyásolják valamennyi polgár életét, nemcsak azokét, akik után a hatóságok vizsgálódni akarnak.

– Ezúttal ez nemcsak azoknak a személyeknek az életét befolyásolja – például az aktivistákét, vagy oknyomozó újságírókét – hanem valamennyi polgárét. A hatóság minél több információt gyűjt róluk, ez annál inkább befolyásolni fogja a döntéseiket is, mivel az állam mindinkább használja az algoritmusokat és a mesterséges intelligenciát – magyarázta Milošević.

Elmondása szerint az algoritmusok követik az internetes tevékenységeinket, és azok alapján különféle dolgokat javasolnak. Ez azonban kicsúszhat az ellenőrzésük alól, és a polgárok akár bajba is kerülhetnek, ha bizonyos dolgokra rákeresnek.

– Ez olyan behatoló eszköz, amivel gyorsan és egyszerűen lehet teljes körű belátást szerezni minden egyes személy magánéletébe. Az ilyen eszközök nagyon részletes profilt alkotnak meg az egyénről azáltal, hogy összefésülik a róluk elérhető digitális információkat. Ezek lehetnek olyan információk, amelyekkel az állam rendelkezik és a rendőrség is hozzáférhet – például a közlekedést felügyelő kamerák, a pénzügyi, az egészségügyi, a szociális rendszer stb. – és ezeket kiegészíti azzal a digitális lábnyommal, amit a polgár internetezés közben maga után – ilyenek az internetes keresések, a böngészési előzmények, az applikációk használata, a közösségi médiában regisztrált profilok, az internetes vásárlás előzményei, az eszközök által rögzített helyszínek, a más emberekkel folytatott interakciók… – nyilatkozta a Nova portálnak Milošević.

A belügyminisztérium bölcsen hallgat

A Nova.rs portál a közbeszerzési listára felkerült Griffeye szoftverrel kapcsolatosan küldött kérdéseket a belügyminisztériumhoz, hogy megtudják, mi okból rendeltek ilyen szoftvert és annak használata összhangban van-e a törvényekkel, ám nem kaptak választ.

Illusztráció (Pixabay)