Az Adria-kőolajvezeték vállalat (Jadranski naftovod – JANAF) pénteken közölte, hogy a hatályos szerződéssel összhangban a Szerbiai Kőolajipari Vállalat számára továbbra is szállít kőolajat, írja a 021.rs.

– Az Európai Bizottság rendelete lehetővé teszi a nyersolaj szállításának folytatását, amiről a JANAF és a NIS a 2022. január 1. és december 31. közötti időszakra szerződött – áll a JANAF közleményében.

A szerződés értelmében a 3,2 millió tonna (plusz-mínusz 10 százalék) összmennyiségű kőolaj szállítmányozása a rendelet értelmében május 15. után is zavartalanul folytatódhat.

– Az Adria-kőolajvezeték vállalat továbbra is napi szinten kíséri figyelemmel az eseményeket, illetve Horvátország, az Európai Unió és más illetékes intézmények rendelkezéseit – olvasható a közleményben.

A rendelet értelmében Szerbia kivételt képez a Brüsszel által, az oroszországi kőolaj- és földgázimportra vonatkozó intézkedések alól.

A JANAF március 29-én még azt közölte, hogy az Ukrajna elleni agresszió miatt az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók a Szerbiai Kőolajipari Vállalattal kötött szerződést is érintik, ezért, amennyiben nem történik változás, május közepétől nem lesz lehetséges a szerződésben foglaltakat teljesíteni, mindaddig, amíg a szankciók érvényben vannak.

Tekintettel arra, hogy Szerbiába a nyersolaj egyetlen úton érkezik, ez pedig az Adria-kőolajvezeték – az innen származó kőolajat a pancsovai finomítóban dolgozzák fel – a március végi bejelentés aggodalmat váltott ki, hiszen ez azt jelentette volna, hogy az ország energiahordozó nélkül marad.

Az Európai Bizottság néhány napja közölte, keresi a megoldást, hogy Szerbia nem maradjon kőolaj nélkül.

A kőolaj egyébként tankerhajókon érkezik a horvátországi Omišalj terminálba, ahonnan az Adria-kőolajvezetéken át jut Szerbiába.

Szerbia a kőolajszükségleteinek mintegy 23 százalékát saját maga termeli ki, 45 százalékot Irakból, 10 százalékot Kazahsztánból, mintegy 1 százalékot Norvégiábol, 16 százalékot pedig Oroszországból importál.

Az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankciói értelmében az orosz állam tulajdonában lévő valamennyi céggel tilos üzletelni, így egyebek közt a Gazpromneft vállalattal is.

A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) többségi, 56,15 százalékos tulajdonosa a Gazpromneft, míg a szerb állam részesedése 29,87 százalékos, a maradék 13,98 százalék pedig a kisrészvényesek tulajdonában van.

A pancsovai kőolaj-finomító (Fotó: Novosti)