A következő uniós szankciócsomagban sem szerepel majd az orosz olaj- és gázimport betiltása – erről írt hétfő reggel a Welt. A német lapnak az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell nyilatkozott: szerinte most nincs elegendő támogatás a tagállamok részéről sem egy energiaembargó, sem büntetővámok bevezetéséhez.
„Fontos lenne az olaj- és a gázimport leállítása vagy büntetővámok kivetése ahhoz, hogy nyomást gyakoroljunk Putyinra, és a tárgyalóasztalhoz tudjuk kényszeríteni. De jelen pillanatban nincs a kérdésben közös uniós álláspont” – mondta Borrell a telex.hu szerint.
A Welt arról ír, hogy nemcsak Magyarország, de Németország és Ausztria is ellenzi az orosz energiahordozókra vonatkozó embargót. Bár a berlini és a bécsi kormány is hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell az orosz importtól való függőséget, ez szerintük nem érintheti nehezebben az uniós tagállamokat Oroszországnál. Hasonló okokból figyelmeztet óvatosságra az Egyesült Államok kormánya is.
A lap szerint valószínűbb, hogy először az olajra vethetnek ki egy embargót uniós szinten, mert jóval könnyebb például hajókon keresztül olajat importálni a tagországokba alternatív forrásokból, mint kiváltani a vezetékeken keresztül érkező orosz gázt. Németország például már az év végére leállítaná az Oroszországból érkező olajimportot, annak ellenére, hogy az ország olajfelhasználásának harmada keletről érkezik.
Az uniós külügyi főképviselő elismerte, hogy a tagállamok és az EU intézményei is nagyon naivak voltak az orosz elnökkel szemben: „Európa túl későn ismerte fel, mennyire veszélyes Putyin. Sokkal hamarabb kellett volna csökkentenünk a függőségünket az orosz olajtól és a gáztól, és jogosan érhet bennünket kritika, hogy ezt nem tettük meg” – mondta Borrell, hozzátéve, hogy már 2014-ben, a Krím-félsziget annektálásakor meg kellett volna ezt lépniük.
A vezetékeken érkező orosz gáz kiváltása komoly kihívást jelent a Nyugatnak
