Ha a magyar kutatókat követve a vajdasági magyar politikai elit vezetőinek nyelvi fordulatait vizsgáljuk, akkor mintegy három perc is elég, hogy tetten érjük a királyi többest apjánál és fiánál egyaránt, s talán az ifjú még gyakrabban is használja, mint elnök apukája. Az a borzasztó, hogy még náluk is tovább terjed, hiszen a közösségek vezetői valamiféle mintaként szolgálnak tagjai számára, ahogyan a szülő gyermekei számára. Talán egy demokratikus társadalomban a mintakövetés megmarad a családon belül, a szűkebb közegen belül, de egy erőteljesen hierarchikusan és központosítottan szervezett országban, mint egy pecsét úgy hagy nyomot minden szinten a vezetői attitűd. Talán még a falusi művelődési egyesületek vezetői is mindenhatónak kezdik érezni magukat néhány év trónbitorlás után.
A cikk folytatódik, de a tartalom eléréséhez PLUSZ előfizetés szükséges. Ha már van előfizetése lépjen be az azonosítójával, ellenkező esetben válasszon csomagjaink közül.
