A kéthavi lisztkiviteli tilalom utáni lisztexport kvóta bevezetése felesleges és bonyolult adminisztrációt jelent a malmoknak, akiknek az állam a februári és márciusi hónapokra 160 millió dinárral tartozik az árbefagyasztás miatt, jelentették ki az ágazat vállalatainak képviselői, írja a Beta hírügynökség.

– Tavaly 79 lisztexportőrt tartottak nyilván, és ha mindegyikük exportengedélyt kér, akkor az agrárminisztériumban létrehozott bizottságnak rengeteg munkája lesz, hiszen ellenőrizniük kell a kérvényeket, illetve azt is, hogy a tervezett export túllépi-e a jóváhagyott kvótát, azaz a 20 ezer tonna liszt kivitelét havi szinten, és ha igen, akkor arányosan csökkenteniük kell minden exportőr kiviteli engedélyében a kivihető mennyiséget – mondta Zdravko Šajatović, a Žitounija Molnárok és Tésztagyárak Egyesületének igazgatója.

Március 10-én a szerb kormány megtiltotta a liszt, a búza, a kukorica és az olaj kivitelét, április 20-án pedig az exportőrök nyomására kvótákat hagyott jóvá, amelynek értelmében havi 150 ezer tonna búza és kukorica, 20 ezer tonna liszt és nyolcmillió liter finomított napraforgóolaj exportját engedélyezte a gyártóknak és termelőknek. A május hónapra vonatkozó exportkérelmeket április 28-ig lehet leadni. Šajatović felhívta a figyelmet arra, hogy felesleges kvótákat bevezetni, mert lisztfelesleg van, és az állandó havi liszttartalék 40-50 ezer tonna szokott lenni, míg az átlagos havi export tavaly 10 ezer tonna körül mozgott. Szerinte a többletliszt exportja némileg csökkentené a búzakészleteket, mert a havi lisztexporthoz mindössze 35 ezer tonna búza szükséges.

A zentai Žitopromet malom tulajdonosa, Predrag Đurović elmondta, hogy két évtizedes munkája során nem találkozott ilyen mértékű adminisztrációval, mint most az új szabályozás életbe lépése óta.

– Az értékesítési és pénzügyi szolgálatot is bevonták a szerződések megkötésébe, de megnézzük, sikerül-e megvalósítani így a kivitelt, mert ha nem valósítjuk meg a tervezett export több mint 80 százalékát, akkor a következő hónapban elveszítjük az exportjogot – mondta Đurović.

Hozzátette, decemberben és januárban az állam még 23 dináros kilónkénti áron biztosította a liszthez szükséges búzát, de február elseje óta a molnárok 36 dináros áron juthatnak hozzá a búza kilogrammjához a szabadpiacon.

– A külföldi vevők a szerbiai kiviteli tilalom alatt más beszállítókat találtak, és a belföldi piac is telített. Az emiatt keletkezett kár az államot is érinti, kétmillió eurós deviza beáramlástól esett el – mondta a zentai Žitopromet malom tulajdonosa, aki szerint a molnárok a búza piacának kiszámíthatatlan változásai miatt a következő év során is nagy bajban lesznek, hiszen ilyen körülmények között nehéz jól megtervezni a termelési és költségvetési döntéseket.

Március 10-én a szerb kormány megtiltotta a liszt, a búza, a kukorica és az olaj kivitelét, április 20-án pedig az exportőrök nyomására kvótákat hagyott jóvá (Illusztráció: Nova.rs)