Az Autonómia portál Észverés című élőműsorának ötvenkilencedik adásában Aleksandar Vučić és Orbán Viktor nemzetközi mozgásteréről és belföldi pozíciójáról beszélgetett Kókai Péter újságíró, Ördögh Tibor politológus és Pressburger Csaba, a műsor szerkesztő-műsorvezetője.

„Kijutott a pofonokból az elmúlt hét napban mind Orbán Viktornak, mind pedig Aleksandar Vučićnak. Bár minden bizonnyal nem minden pofon fájt egyformán: a Freedom House éves jelentéseinek pofonjait már valószínűleg megszokták, nem is veszik túl komolyan őket. Az azonban mégsem hangzott túl jól, hogy Szerbia a leginkább visszafejlődött balkáni országnak lett titulálva a legutóbbi jelentésben, Magyarország pedig még ennél is rosszabbul járt, ugyanis Szerbiánál is rosszabb besorolást kapott. A másik pofon az a közvélemény-kutatás volt, amely szerint a szerbiai lakosok körében drasztikusan csökkent az ország uniós csatlakozásának a támogatottsága. A harmadik pofont elsősorban Orbán Viktor érezte meg, hiszen két fontos, magyar forintmilliárdokkal is támogatott illiberális szövetségese, a francia Marine Le Pen, és a szlovén Janez Janša is elbukta az országában tartott vasárnapi választást. A negyedik pofon kedden érkezett: az amerikai külügyi államtitkár helyettese azért jött Belgrádba, hogy tolmácsolja a követelést, miszerint Szerbiának határozottan szembe kell helyezkednie Moszkvával és Pekinggel is – mondta a műsor kezdetén Pressburger Csaba.

A TŐKE NEM KÜLÖNÖSEBBEN ÉRZÉKENY A DEMOKRÁCIA HIÁNYÁRA

A Freedom House 2019 óta hibrid rezsimnek minősíti mind Magyarországot, mind Szerbiát is. Ez annyit jelent, hogy az országokban tartanak ugyan választásokat, de a politikai elnyomás is érvényesül, a demokratikus intézményrendszer sérülékeny és nehézségekbe ütközik a politikai szabadságjogok védelme. Szerbiában a korrupció, a civil társadalom és a médiafüggetlenség terén mutattak ki negatív folyamatokat, Magyarországon a médiafüggetlenség terén romlottak a mutatók, ám az összesített mutatója az országnak a nyugat-balkáni országokénál is rosszabbul áll a demokratikus normák terén.

Kókai Péter elmondta, hogy a Freedom House évtizedek óta méri az országok demokratikus beállítottságát, és nem is szokták kétségbe vonni a szervezet jelentéseit. A sajtószabadság terén tapasztalt rossz helyzet kapcsán elmondta, hogy egyetért az értékeléssel, mind Magyarország, mind Szerbia szempontjából.

Ördög Tibor utalt arra, hogy a Freedom House mellett más szervezetek is ugyanilyen eredményekre szoktak jutni a vizsgált témák kapcsán. Szerbiát folyamatosan hibrid rezsimként, félszabad demokráciaként említik – tette hozzá.

Kókai Péter szerint a tőke nem annyira „demokráciaérzékeny”, ezért az újságíró nem gondolja, hogy a befektetőket jelentős mértékben befolyásolnák az ilyen jelentések.

AZ EU-NAK NEM ELÉG JÓ A MARKETINGJE

Az Ipsos által végzett legújabb felmérés szerint két évtized után először kerültek többségbe az uniós csatlakozás ellenzői Szerbiában. Csak minden harmadik megkérdezett szeretné, ha az ország felvételt nyerne az EU-ba, míg 44 százalék inkább az integráción kívül képzelné el Szerbia jövőjét.

Ördögh Tibor szerint egyrészt ez az Európai Unió hibája, mert nem népszerűsítik eléggé a csatlakozás előnyeit, másrészt gyakran negatív kontextusban szerepel az EU a médiában és a politikai közbeszédben. A politológus elmondta, hogy mindehhez még hozzájárulhat az Oroszország elleni emlegetett szankciók bevezetésének a kérdése is. Szerinte kevés figyelmet kap például az, hogy az EU gazdasági szempontból milyen mértékben támogatja Szerbiát, ezzel szemben az oroszpártiság van túlsúlyban.

Minden jelentős társadalmi változás, mozgás mögött azt is meg kell nézni, hogy arra kihatott-e az orosz-ukrán konfliktus – mondta Kókai Péter, aki szerint jelenleg ez gyakorolta a legnagyobb hatást a közvélemény-kutatás eredményére.

NEM MINDENHOL DÍJAZZÁK AZ ILLIBERÁLIS KÍSÉRLETEKET

Európában vasárnap két választáson is a liberális erők nyertek. Franciaországban újabb öt évre a centrista Emmanuel Macront választották köztársasági elnöknek, Szlovéniában egy tavaly alapított zöld-baloldali párt juthat kormányra. Megerősödhetett-e ezzel a liberális politika Európában? – kérdezte a műsor vendégeit Pressburger, megnyitva az adás harmadik témakörét.

Ördögh Tibor szerint Macronnal valamelyest stabilizálódhatott ez az irány, a szlovénok esetében viszont a politológus szerint a polgárok kiábrándultsága folyamatosan más politikai erőket juttat előtérbe.

Kókai Péter úgy gondolja, hogy tudomást kell venni az egymásnak ellentmondó, de egyszerre jelenlévő politikai folyamatokról. A jelenlegi eredmény szerinte Franciaországnak és Európának is kedvező. Megjegyezte, hogy Macron győzelme ellenére nyilvánvaló jelei vannak annak, hogy Franciaországban is erősödik a jobboldal. Úgy fogalmazott, hogy a két európai választási eredmény „kiteljesítette, a csúcsra juttatta Orbán Viktor nemzetközi elszigeteltségét”. Mint mondta, Szlovéniában olyan megjegyzések is születnek az ottani eredmények kapcsán, hogy ezekkel „véget értek a magyar illiberalizációs kísérletek”.

Ördögh Tibor elmondta, hogy Aleksandar Vučić távol tartotta magát a Marine Le Pen által hangoztatott értékrendszertől, Macronnal pedig nem felhőtlen a viszony, de a szerb-francia kapcsolatok nem kaptak jelentős hangsúlyt az utóbbi időben, így nem várható, hogy bármi is változna Szerbia viszonyában a szóban forgó országokkal. Kiemelte, hogy a jövőben kiderül, mennyiben fog Szerbia és Magyarország is az elszigetelődés útján haladni tovább, európai és világviszonylatban egyaránt.

SZERBIA TELJES ELFORDULÁSA OROSZORSZÁGTÓL KEVÉSSÉ VALÓSZÍNŰ

A térségbe látogatott Karen Donfried, az Egyesült Államok európai és eurázsiai kérdésekkel megbízott illetékese. Belgrádban tárgyalt az államfővel Koszovó, Ukrajna, az uniós integráció és az energetikai diverzifikáció kérdéseiről is. „Mindennek egy közös nevezője van: Oroszország, vagyis az, hogy csökkentsék az orosz befolyást Szerbiában és a Nyugat-Balkánon. Az amerikaiak általában nem jönnek üres kézzel: van náluk mézesmadzag és bot is” – fogalmazott a műsor következő témakörét érintően Pressburger Csaba.

Kókai Péter szerint annyi biztos, hogy jelenleg Oroszország kérdése határozta meg elsősorban a tárgyalás témáit, azzal a céllal, hogy Szerbiát minél egyértelműbb állásfoglalásra kényszerítsék az oroszok ellen.

Ördögh Tibor szerint Koszovó státusa is felmerülhet az olyan kérdések között, amelyek alku tárgyai lehetnek egy ilyen helyzetben.

Kókai Péter elmondta, hogy Oroszországnak még az esetleges szankcióknál is fontosabb, hogy Szerbia személyében legyen egy balkáni szövetségese, esetleg trójai falova Európában, ezért érthetőek a megengedő hangvételű orosz nyilatkozatok annak kapcsán, hogy Szerbia elítélte az ENSZ-ben az Ukrajna elleni agressziót.

Ördögh Tibor szerint az EU számára teljesen elegendő lenne, ha Szerbia bevezetné az Oroszországgal szembeni szankciókat, még ha az országgal szembeni retorika nem is változna, a közösség nem foglalkozna azzal, hogy a szerbiai belpolitikában milyen hangnemben beszélnének az oroszokról. A politológus kizárta, hogy a csatlakozás kapcsán kedvezményezettebb helyzetbe kerülnénk a teljes irányváltás árán. Ördögh az Európai Unió irányába tett teljes fordulatot nem is tartja reálisnak a jelenlegi politikai erőviszonyok és a polgárok nagy részének a ruszofil beállítottsága miatt.

Orbán Viktor megérkezik Aleksandar Vučićhoz a vírusjárvány idején (Fotó: A szerb elnöki hivatal Instagram-oldala)