A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) éves közgyűlésének második napján, május 3-án tartották Budapesten a Külső Tagok Fórumát az MTA Székházban. Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy elnöki programjának egyik sarkpontja a külső (külföldi) tagok minél intenzívebb bevonása az Akadémia életébe, a határon túli magyar kutatók munkájának elismerése és támogatása. A külső tagok egyre aktívabb szerepvállalása érezhető, az együttműködés keretrendszere egyre kidolgozottabb.
Az ünnepi fórumon ezt a célt szolgálta az Arany János-díjak és az Arany János-érmek átadása is. A díjazás célja olyan külhoni magyar tudósok, kutatók elismerése, akik jelentős érdemeket szereztek a tudományos eredmények és a tudományos közélet terén.
Vajdaságból Kastori Rudolf akadémikus Arany János-érmet vehetett át a Pannon régióban termesztett főbb szántóföldi növények ásványi táplálkozásának élettanát és agrokémiáját kutató munkájáért, közéleti szerepléséért, a vajdasági magyar nyelvű tudományos és szakmai ismeretterjesztésben való aktív részvételéért, tájékoztatta szerkesztőségünket a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT) sajtószolgálata.
Kastori Rudolf Károlyvárosban (Horvátország) született 1935-ben. Az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán doktorált 1963-ban, majd egyetemi tanárként ezen a karon dolgozott nyugalmaztatásáig. Szakterülete a növényélettan, a növények ásványos táplálkozása, az agroökoszisztéma védelme.
1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává, majd 2004-ben a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagjává, 2006-ban a Szerb Mérnöki Akadémia rendes tagjává, 2019-ben az Orosz Természettudományi Akadémia rendes kültagjává választották.
Pályája kezdetén posztdoktori stúdiumok és kutatóösztöndíjak keretében több évet töltött németországi kutatóintézetekben.
Szerteágazó tudományos kapcsolatokat ápolt a világ több tudományos intézetével, különösen az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetével. Emellett közös projekteken dolgozott a Martin Luther Egyetem Növénytáplálási Intézetével (Halle-Wittenberg, DDR), a Talajbiokémiai Intézettel (Braunschweig-Völkenrode Németország), a Mezőgazdasági Egyetemmel (Brno, Csehország), a Magyar Magnézium Társasággal (Magyarország).
35 kötet szerzője ill. társszerzője, 4 monográfia szerkesztője, 3 egyetemi jegyzet írója, 384 tudományos cikk, 27 monográfia-fejezet, 44 szakcikk szerzője, ill. társszerzője. 238 tudománynépszerűsítő cikk és számos könyvismertető, valamint előszó szerzője. 285 referátumot tartott tudományos konferenciákon.
Magyar nyelven a Megatrend Egyetem topolyai kihelyezett tagozatán tanított, ennek keretében kiadta a Növényélettan – kompendium c. tankönyvet 2009-ben.
Kastori Rudolf intenzív szakmai és társadalmi tevékenységet folytat. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium alelnöke a megalakulás óta, valamint a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) tudományos bizottságának oszlopos tagja. Vezetőségi tagja a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanácsnak és a Vajdasági Magyar Tudományos Társaságnak is. Tagja a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémiának, az Engineering Academy of Serbia szervezetnek, a Federation of European Societies of Plant Physiology-nak, az International Scientific Centre of Fertilizers-nek, több tudományos folyóirat főszerkesztője és szerkesztőségi tagja. A Scholar Google szerint folyóirat-idézettségi faktora 2538, H-indexe 24, I-10 indexe 41, 323-szor idézik hazai és külföldi monográfiákban, szakkönyvekben, lexikonokban.
Az Arany János-díj és -érem eddigi vajdasági nyertesei:
Életműdíj: Göncz Lajos (2014), Putarich Ivánszky Veronika (2017). Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj: Gábrity Molnár Irén (2009), Berényi János (2014). Fiatal Kutatói Díj: Bene Annamária (2008), Guzsvány Valéria (2010), Pósa Mihály (2011), 2013 Dudás Attila (2013). Arany János-érem: Káich Katalin (2010), Csányi Erzsébet (2012), Hózsa Éva (2016).
Kastori Rudolf átveszi a díjat Freund Tamástól (Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás)
