Az elmúlt napokban a külföldi lapok továbbra is az ukrajnai háborút tekintették   a legfontosabb témának, de beszámoltak az európai gazdaság ellenálló-képességéről is az orosz olaj- és gázszállítással szemben. Spanyolországot a kémügy rengette meg. De sokan írtak a várható új amerikai abortuszszabályozásról is. Átlapoztuk a világsajtót Athéntól Zürichig, Barcelonától Budapestig és Londontól Párizson és Rómán át Tel-Avivig.

Az orosz–ukrán háború

A párizsi Libération c. napilap Zelenszkij és Putyin dilemmáiról értekezik:

„A Donyec-medence egy részét már az orosz ajkú szeparatisták irányítják. A Kreml pedig szívesen lobogtatná az orosz zászlót is az ukrán felett, ezzel is kimutatva népének állítólagos győzelmét. Úgy tűnik, túl sok nyugati politikus azt gondolja, hogy Zelenszkij ukrán elnök jól tenné, ha most átengedné a Donyec-medencét az oroszoknak. A logika szerint ezzel megkímélné Putyin orosz elnököt a frusztrációtól, ami kiszámíthatatlan cselekedetekre késztetheti. Azonban egy ilyen nyomás arra is buzdíthatná Putyint, hogy folytassa halálos műveleteit.”

A Berlin és Kijev közötti diplomáciai zűrzavar több hétig tartott. Most úgy tűnik, hogy Volodimir Zelenszkij rendezte konfliktusát Steinmeierral, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:

„Berlin és Kijev között több mint három hete tartó diplomáciai zűrzavar után csütörtökön elsimultak a dolgok. Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök háromnegyed órán át telefonált Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Szövetségi Elnöki Hivatal ezután közölte, hogy Zelenszkij nemcsak Steinmeiert, hanem Olaf Scholz kancellárt (SPD) és az egész szövetségi kormányt is meghívta Kijevbe. A beszélgetést »nagyon fontosnak és nagyon jónak« minősítették.”

Lavrov orosz külügyminiszter az ukrajnai háború igazolására adott interjúban világszerte nagy felháborodást okozott antiszemita kijelentéseivel. A tel-avivi Haaretz c., héberül és angolul megjelenő legrégibb izraeli napilap az orosz propaganda lényegről írt:

„Akit megdöbbentettek Lavrov szavai, miszerint Hitlerben állítólag zsidó vér folyt, és hogy a leglelkesebb antiszemiták általában zsidók, az valójában nem figyelt az elmúlt hónapokban az Ukrajnát megvádoló orosz propagandára, amely szerint Ukrajna egy »neonáci junta« irányítása alatt áll. Eltekintve azon állítás abszurditásától, hogy Ukrajna kormánya »náci«, a tény az, hogy ezt a vádat régóta halljuk, és azt is, hogy ez az állítás legitimálja az orosz inváziót meg a szisztematikusan elkövetett háborús bűnöket. De valójában ez jellemezte az orosz rezsim jellegét már Lavrov kijelentései előtt is.”

A kijevi vezetés szerint Orbán Viktor tudta, hogy az oroszok le fogják rohanni Ukrajnát, és el akarják foglalni az ország egy részét, írja a budapesti Népszava c. baloldali napilap:

 „Meglehetősen érdekes teóriával jelentkezett egy tévéinterjúban az ukrán nemzetbiztonsági bizottság elnöke. Olekszij Danilov a European Pravda szerint azt állította, Magyarország tudott arról, hogy Ukrajna ellen támadás készülődik, mivel Vlagyimir Putyin előre szólt erről Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök valamiért azt hitte, képes lesz Ukrajna területének egy részét megszerezni. Ez azonban sohasem fog megtörténni. […] Korábban a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely azt mondta, Vlagyimir Putyin nem tájékoztatta katonai terveiről Orbán Viktort.

[…] Orbán Viktor február 1-én tárgyalt öt órán át Vlagyimir Putyinnal a Kremlben. Utána azt mondta, az egész világ figyelmébe ajánlja az úgynevezett magyar modellt, vagyis, hogy lehet az Európai Unió és a NATO tagjának lenni és jó viszonyt ápolni Oroszországgal.”

A Nyugat a vártnál ellenállóbb az energiaellátásban

A Neue Zürcher Zeitung am Sonntag az európai országok Oroszországtól való energiafüggőségük leküzdésére tett erőfeszítéseiről írt:

„[…] a német gazdasági miniszter, Robert Habeck azt mondja, hogy az orosz olajról való lemondás megoldható. A gazdaság sokkal alkalmazkodóbb, mint azt sokan gondolnák, és egy válság idején egyes kormányok rugalmasabbak, mint normális időkben. Az európaiaknak továbbra is együtt kell megszilárdítaniuk ezt az új elhatározást. Ennek során különösen azok az államok szorulnak segítségre, amelyek nagyobb mértékben függenek Oroszországtól, mint mások. Moszkva legutóbbi kísérletei új feltételek diktálására és az ügyfelek zsarolására mutatják, mennyire szükséges és sürgős az átállás egy másik beszállítóra. Ha minél előbb sikerül elérni azt, hogy nem Oroszország marad a beszállítónk, akkor Putyinnak még hamarabb kell kivonulnia Ukrajnából. Még ha Putyin talál is más üzletfeleket, legalább már nem mi leszünk felelősek az ukránok szenvedéséért.”

Az amszterdami Trouw c. napilap, amely 2012-ben megkapta az Európai Újság-díjat, Németország politikájáról számol be az orosz gázszállítással kapcsolatban:

„Az EU-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy segítse az orosz energiafegyver által sújtott tagországokat: extra szállításokkal, szolidaritási alapokkal, és minden mással, ami csak lehetséges. Ugyanakkor fontos megőrizni a higgadt gondolkodást. Nem kétséges, hogy az EU még nem nélkülözheti teljesen az orosz gázt. Amíg erre nincs elég alternatíva, az EU – mindenekelőtt Németország – és az orosz Gazprom energiavállalat továbbra is együttműködésre van ítélve. Ez az egymásrautaltság a múltban gyakran mérséklő hatást gyakorolt ​​a politikai feszültségekre. Ezt Putyinnak is fel kell ismernie, bár ezek a remények jelenleg nagyon kicsik.”

Az athéni Kathimerini c., 1919 óta megjelenő görög napilap, amely az Új Demokrácia nevű liberális-konzervatív párt támogatója, lehetségesnek tartja az olajszállítási bojkottot Oroszország ellen, de problémákat lát a gázellátásban. A lap ezért további lelőhelyek fejlesztésére szólít fel:

„Európa azon terve, hogy lemond az orosz gázról, jelenleg inkább vágyálom, mint valóság. Ennek a legnagyobb akadálya az, hogy Európa vonakodik a gáztermelés növelésétől, attól tartva, hogy ez aláásná Európa klímavédelmi programját. Ez azonban hiba. Európa megtalálhatja a módját annak biztosítására, hogy a növekedés összeegyeztethető legyen az éghajlatváltozással kapcsolatos céljaival.”

A magyar kormány megerősíti elkötelezettségét az oroszországi gáz- és olajimport mellett. Szijjártó külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor Közép-Ázsiában keres alternatívákat, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:

„Magyarország kedden megismételte, hogy nem járul hozzá olyan szankciókhoz, amelyek rövid távon elzárják az országot az oroszországi gáz- és olajimporttól. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter emiatt tiltakozott az »igazságtalan és igazolatlan támadások« ellen. [Szerinte] ugyanis Magyarország eddig az Európai Unió összes szankciócsomagját jóváhagyta. De azt is mindig világosan kijelentette, hogy nem hajlandó feladni energiaellátásának biztonságát. A budapesti kormány mindenekelőtt a nemzeti érdeket védi.

Az energiaszankciók vétójának bejelentése volt az egyik olyan téma, amellyel a magyar miniszterelnök az április eleji választások előtt kampányolt. Nemzeti-konzervatív pártja, a Fidesz egyértelműen megnyerte a választást, hétfőn pedig a budapesti parlament újra Orbánt választotta kormányfővé. Szijjártó megismételte, amit már eddig is mondott: »Mindegy, hogy mit gondolnak az emberek Keleten vagy Nyugaton. Ez valódi energiabiztonsági kérdés, mert jelenleg fizikailag lehetetlen a [magyar] gazdaságot orosz kőolaj nélkül működtetni«. Ez persze nem zárja ki a Brüsszelben fontolóra vett, rugalmas embargó alkalmazásával járó átmeneti megoldást. Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár arról beszélt, hogy »ésszerű kompromisszumot« kell elérni, amely minden fél számára elfogadható, és pragmatikus megközelítésen alapul. Magyarország azt állítja, hogy gázszükségletének 85 százalékát Oroszországból, olajának pedig 65 százalékát Oroszországból vagy Oroszországon keresztül szerzi be. Kovács szerint ezek a vezetékek Magyarországot »Oroszországhoz kötik«. Más lehetőségeket szerinte a következő háromtól öt éven belül nem lehet megteremteni.”

Kémbotrány Spanyolországban

A spanyol kormány szerint Sánchez miniszterelnök és Robles védelmi miniszter mobiltelefonjában a Pegasus nevű kémprogramra találtak. A madridi El Pais c. balközép napilap erről a következőket közli:

„A program beszélgetések meghallgatására, kamera aktiválására vagy egyéb információk megszerzésére szolgál. Sánchez esetében ez azért derült ki, mert óriási adatszivárgást regisztráltak a mobiltelefonjában. A támadásokra 2021 májusában és júniusában került sor, amikor Spanyolország konfliktusban állt Marokkóval Nyugat-Szahara ügyében, de a lehallgatás indítékai még nem ismertek. Mindenesetre riasztó, amikor ilyen módon kémkednek egy EU- és NATO-tagország kormányfője ellen. Amint azt más európai politikusok is megtudták, világossá vált, hogy a Pegasus számos szabályt és nemzetközi törvényt szeg meg. Éppen ezért még fontosabb, hogy az ilyen esetek ne ismétlődhessenek meg.”

A barcelonai El Periodico de Catalunya című, szintén balközép irányú napilap viszont arra emlékeztet, hogy korábban a spanyol hatóságok katalán politikusok és szeparatista vezetők ellen is éppen így kémkedtek mobiltelefonjaikon keresztül:

„A mostani eset azonban különösen aggasztó: a támadás nemcsak kifinomult volt, hanem ezúttal nagy mennyiségű adatot is elloptak. Miután az áldozatok köre ennek megfelelően bővült, valószínűleg már nem érdemes csupán »Catalangate«-ről beszélni, de arról sem, hogy valójában kik után kémkedtek. Inkább az a fontos, hogy kiderítsük, ki áll a támadások mögött, mi volt a célja – és pontosan milyen információkat szereztek meg.”

Amerikát a titokban végrehajtott abortuszok fenyegetik

Amerikában is újra  felgerjedtek az indulatok. A római La Repubblica c. napilap így ír az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának az abortuszkérdéssel kapcsolatos tervezetéről:

„A »Roe kontra Wade« néven ismert perben született ítélet megváltoztatásának eredményeként a szövetségi államok lesznek azok, amelyek abortuszról fognak dönteni, és ezáltal a nők nemzedékeit kényszerítik a titkos abortusz szörnyűségeibe. Az a bíróság, amely egy határozott magatartási kódexet követ, a nyilvános viták előtt soha nem enged betekintést az elkészített jegyzőkönyvekbe, a dossziéba való titkos betekintés engedélyezése pedig egy ősi liturgiát rombol le. Valójában várható volt, hogy a »bámészkodó döntés« ősi elve fog érvényesülni, és a józan ítéletek nem lesznek megkérdőjelezve, ehelyett azonban Alito és Trump hívei újra megnyitják a frontot. [. . .] Joe Biden elnök válasza erre harcias volt: ha a bíróság megdönti a Roe kontra Wade-elvet, szavazásra bocsátanak egy szövetségi abortusztörvényt, ami jelenleg hiányzik, de ehhez a demokratáknak a novemberi félidős választásokon erősebb többséget kell szerezniük, mint amekkorát a 2020-as választásokon szereztek.”

A londoni The Guardian c. napilap is kommentálja az abortuszkérdésben kiszivárgott tervezetet:

„Ha Amerika Legfelsőbb Bírósága elfogadja a »Roe kontra Wade« néven ismert elvet, amint ezt egy kiszivárgott tervezet sugallja, az megsemmisítő csapás lenne az Egyesült Államokban élő nők alapvető testi jogára nézve. Ez a buzgó vallásos emberek keresztes hadjáratának komor betetőzését jelenti, akik a többség akarata ellenére a nők egészségét, boldogságát és életét kockáztatják. A jogok és juttatások növekvő eróziója már mostanáig is erősen korlátozta az abortuszhoz való hozzáférést. Sokan pedig attól tartottak, hogy Donald Trump jogi öröksége az lesz, hogy korlátozza vagy visszavonja az 1973-as döntést, amely az egész országban legalizálta az abortuszt. [. . .] Egy ilyen döntés arra kényszerítené a nőket, hogy egy olyan országban szüljenek, ahol magas az anyák halálozási aránya, és ahol nincs nemzeti jog a fizetett szülési szabadságra. Ez veszélyeztetné azoknak a nőknek az életét, akik illegális abortuszhoz folyamodnának. És ezáltal fennáll az a fenyegetés, hogy ez kriminalizálja a kiszolgáltatott nőket (még azokat is, akik spontán elvetélnek) és mindazokat, akik segítik őket. És még több gyerek lenne szegénységre ítélve.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)