Az olvasók figyelmébe ajánlom az újvidéki Magyar Tanszék folyóiratát, amelynek 2021. évi  negyedik számában Utasi Csilla a régi magyar erotikus költészet egyik legkorábbi szövegével foglalkozik.

A szerző a Körmöcbányai táncszó címen ismert rövid ének kulturális kontextusának rekonstrukciójára vállalkozik. Emellett az énekben szereplő agnő kifejezés jelentését is vizsgálja, miszerint így nevezték a valóban idős nőt, de koruktól függetlenül a lusta, haszontalan életet élő nőket is. Mivel az ének németből készült fordítás, a dolgozat szerzője a német és magyar kétnyelvű városi közeget is bemutatja.

Wirágh András A simlis hírlapíró esete az elnéző szerkesztőkkel címmel ír tanulmányt, amelyben Cholnoky László publikálási tevékenységét és szokásait elemzi, rámutat az újraközlés túlzásaira. Bence Erika Munk Artúr A hinterland című regényének keletkezés- és recepciótörténeti aspektusait vizsgálva rávilágít a mű értelmezési lehetőségeinek és korábbi megközelítéseinek neuralgikus pontjaira. Tanulmányában értelmezési modellek és kontextusok felállítására törekszik egy hiteles Munk-portré kialakításának érdekében.

Kocsis Lenke dolgozatában a verses regény megjelenéséről, a műfajról való gondolkodásról értekezik. A tanítás, tanulás során fontos a megfelelő kommunikáció, éppen ezért elengedhetetlenek az olyan médiumok, oktatási modellek, projektumok és feladatrendszerek, amelyek a diákokban szunnyadó alkotói tehetséget a felszínre hozzák.

Katona Edit a Szövegértés és szövegalkotás zenei futamokon című értekezésében az irodalom és zene együttműködésére koncentrálva a zenének, mint ősi kifejezőeszköznek a szövegalkotásban betöltött szerepét vizsgálja.

Bartha Katalin Ágnes az alkotói természetesség kérdéskörével foglalkozik Nézői emlékezetek és a XIX. századi színpadi játék című munkájában. Hogyan válik valami természetessé, hogyan viszonyuljunk az újdonsághoz a színházban? – ezek dolgozatának központi kérdései. Vörös István a Kísérlet a hallgatás értelmezésére című esszéisztikus dolgozata arra kérdez rá, hogy vajon lehet-e önálló a tudomány nyelve. Továbbá, hogy mi a szöveg tárgya, az üzenet, ami benne van, vagy amit „beleolvas” az értelmező?

A Hungarológiai Közlemények az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tudományos folyóirata. Főszerkesztője Toldi Éva. Megjelenését a Bethlen Gábor Alap és a Szerb Köztársaság Tudományügyi Minisztériuma támogatta. A folyóiratot az újvidéki Bölcsészettudományi Kar jegyzetellátó boltjában lehet megvásárolni, ide kattintva az interneten is elérhető a kiadvány.

Simon Angéla