Miután olvasóink márciusban felháborodva jelezték, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség aktivistái hordják Vajdaság-szerte a magyarországi szavazási levélcsomagokat, megpróbáltunk utánajárni, hogyan kerültek a borítékok a Fidesz leghűségesebb vajdasági partneréhez, a VMSZ-hez. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke egy kampányrendezvényen és a 444-nek is elmondta, hogy a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) irodával kötött szerződést a Szerb Posta, így ennek a szervezetnek a munkatársai viszik szét és gyűjtik is be a szavazási levélcsomagokat, majd juttatják el a szabadkai főkonzulátusra.

„Nem tudom, hogy honnan veszi ezt, vagy honnan veszik azok, akik azt állítják, hogy a VMSZ aktivistái hordozgatják a borítékokat. Ez félreértés. Ami a VMSZ szerepvállalását illeti ebben a folyamatban, az ugyanolyan, mint a korábbi magyarországi választások alkalmával is volt” – mondta Pásztor István, a VMSZ elnöke, aki szerint az aktivisták abban segítenek az embereknek, hogy kitöltsék a szavazatot érvényessé tevő ívet, és ha valaki igényt tart arra, akkor eljuttatják a levélszavazatot a Főkonzulátusra. Már ebből is kiderült, hogy igencsak sántít a történet, ugyanis, ha hihetünk Pásztor István szavainak, akkor a CMH munkatársa, miután kézbesítette a borítékot, másodpercek alatt átváltozik VMSZ-aktivistává, és felajánlja segítségét a szavazólap kitöltésében, majd be is gyűjti azt.

Pásztor István: Gyalázatos volt, ahogy újságírók zavarásztak bennünket az utcán

„Van egy olyan jogi intézmény, hogy közhasznú információ, lehet nyugodtan, akinek kételye van, a posta közvállalathoz fordulni, a törvény értelmében a postának kötelessége tizenöt napon belül válaszolni. Semmiféle szabálytalanság vagy törvénytelenség nem történt, meg semmiféle erkölcstelenség se történt, így nemcsak jogi szempontból tiszta a dolog” – mondta Pásztor Bálint, a VMSZ alelnöke a zentai kampányrendezvényen, mi pedig – minden bizonnyal a VMSZ és a Szerb Posta nagy örömére – éltünk ezzel a lehetőséggel. A tizenötnapos válaszidőből 98 nap lett, de nézzük, időrendileg hogyan is nézett ki a folyamat:

–  Március 21. – Közérdekű adatigényléssel fordultunk a Szerb Postához

–  Április 5. (két nappal a választások után) – Megérkezett a Szerb Postától a tájékoztatás, hogy a választások és egyéb okok miatt a szerződést titkosították, nem adhatják ki a kért adatokat

–  Április 7. – Panaszt tettünk a közérdekű adatok biztosánál a Szerb Posta ellen.

–  Április 18. – közérdekű adatigényléssel fordultunk a CMH-irodához is.

–  Április 19. – Megérkezett a CMH-iroda válasza – szerintük a törvény alapján nem kötelesek válaszolni az adatigénylésünkre.

–  Június 6. – Emlékeztető levelet küldtünk a közérdekű adatok biztosának, hogy lejárt válaszadásra előírt hatvan napos határidő.

–  Június 6. – Telefonon értesítettek bennünket a közérdekű adatok biztosának irodájából, hogy a válaszra még várni kell néhány napot.

–  Június 28. – a Szerb Posta e-mailben értesített bennünket, hogy miután megvizsgálták és átnézték a kísérő dokumentációt, utólag megállapították, hogy a kért szerződést nem titkosították, így ennek megfelelően csatolták az általunk kért szerződést. Az első hivatalos levelünktől számítva 98 nap múlt el a szerződés megérkeztéig.

A Dudás Károly és Zoran Đorđević aláírásával ellátott szerződésből kiderült, hogy a Szerb Posta levelenként két dinárt fizet a CMH-irodának a kézbesítésért, s miután Szijjártó Péter belgrádi útja során azt mondta, hogy Vajdaságba mintegy 80 ezer levélszavazási csomag érkezett, így könnyű kiszámolni, hogy a posta 160 ezer dinárt, vagyis 1360 eurót fizetett azért, hogy ne ők, hanem a CMH-iroda kézbesítse a magyarországi borítékokat.

Ami viszont sokkal érdekesebb kérdés, hogy a szerződés 1-es számú melléklete meghatározta, hogy a Szerb Posta melyik címen adja át a szavazási levélcsomagokat a CMH-irodának. Érdekes, hogy ez nem a szabadkai posta címe, de nem is a CMH-irodáé (Ptuj utca 1.), hanem a Trg Žrtava Fašizma 9., magyarul a Fasizmus áldozatainak tere 9.

És akkor jöjjön a költői kérdés: Vajon melyik pártnak a székháza található ezen a címen?

Természetesen a Vajdasági Magyar Szövetségé, valamint a Magyar Nemzeti Tanácsé, amelynek 35 tagjából 30 a VMSZ-listájáról jutott be a testületbe.

Azt is mondhatnánk, hogy a kör bezárult, a Szerb Posta és a CMH-iroda szerződése a bizonyíték arra, hogy Vajdaságban a szavazási levélcsomagok széthordását a Vajdasági Magyar Szövetség ellenőrizte, hiszen először a pártszékházba kerültek a borítékok, és ott minden bizonnyal szétválogatva indultak további útjukra, a hol CMH-, hol VMSZ-aktivista szerepet betöltő személyekhez. A Szerb Posta által eljuttatott dokumentum a bizonyíték arra, amit a VMSZ-vezetői heteken át próbáltak úton-útfélen bizonygatni, hogy a pártnak semmi köze a Magyarországról érkezett levélszavazási csomagokhoz. Próbálkozásnak nem volt rossz, de a Szerb Postának köszönhetően, kiderült az igazság.

Gyalázat. A köbön