Régen csak cukor volt, most meg csak cukor nincs a boltban Az Észverés nyári különkiadása

Az Autonómia portál Észverés című élőműsorának hatvanharmadik adásában az önkormányzatok és a civil szervezetek szociális kérdésekben történő együttműködéséről beszélgetett Telečki Boris, a szabadkai Tető a fejünk felett Egyesület aktivistája, Fontányi Andor, a Vöröskereszt kishegyesi szervezetének titkára Gyurkovics Virág újságíróval.

Az Észverés nyári különkiadása az állami és a civil szféra együttműködésének lehetőségeit járja körbe. Az élő beszélgetések során olyan témák merülnek fel, amelyek a vajdasági magyarok hétköznapjait, életminőségét, általános közérzetét közvetlenül befolyásolják.

FÉLMILLIÓ EMBER ÉL MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN SZERBIÁBAN

A szegénység, szociális rászorultság mindig is a társadalom velejárója volt. De mit hozott ebben a kérdésben a 21. század? Hogyan viszonyulunk ma a társadalom perifériájára szorult egyénekhez, csoportokhoz? Van-e szociális háló, amely fenntartja azokat, akik – akár csak átmenetileg is – nehéz helyzetbe kerülnek – tette fel a kérdést Gyurkovics Virág.

„A régi szocialista társadalom – a maga hiányosságaival együtt is – sokkal szolidárisabb volt, nem voltak ilyen mértékű különbségek, sem a bevételek, sem az egzisztenciális biztonság tekintetében” – véli Telečki Boris. „Számos kutatás mutat arra, hogy Európában a legnagyobb társadalmi különbségek Szerbiában vannak, és egyre többen tapasztalják az egzisztenciális bizonytalanságot. Felmérések alapján mintegy félmillió ember él mélyszegénységben, további félmilliónak pedig nagyon kevés hiányzik ahhoz, hogy mélyszegénységbe kerüljön, ami azt jelenti, hogy közel egymillió embernek nincs elegendő bevétele ahhoz, hogy a napi szükségleteit fedezze” – mondta az aktivista.

„Azok az útmutatók, amelyeket a szüleink – akik immár nagyszülők – adtak a generációnknak, ma már nem érvényesek, mert manapság egészen másképp kell boldogulni, mint akár az említett szocialista társadalmi rendszerben, ahol a szüleink voltak a családfenntartók” – mutatott rá Fontányi Andor, aki szerint érdemes lenne visszaszerezni azt a tudást, amellyel az önfenntartást tudta magának biztosítani egy-egy család. „Régebben mindenki megtermelt magának mindent, csak cukorért jártak az emberek a boltba, most meg csak cukor nincs a boltban. Olyan készségeket kellene megtanítani az embereknek, hogy a saját környeztükben tudjanak változtatni a helyzetükön. A szociális ellátás ugyanakkor a városban mégis kedvezőbb helyzetben van a falusi körülményekhez képest, és nemcsak amiatt, mert a városi önkormányzat több pénzzel támogatja, hanem azért is, mert a szociális érzékenységű cégek támogatására is számíthat, erősebb a civil háló, így a városban minőségesebb szolgáltatásokat tudnak nyújtani” – állítja a Vöröskereszt munkatársa.

ADUNK PÉNZT, OLDJÁTOK MEG

„A statisztikai kimutatások távolról sem fedik a valóságot, hiszen bizonyos társadalmi rétegek láthatatlanok a felmérésekben” – mondja Telečki. „Egyre szélesebb rétegek küzdenek azzal, hogy egy átlagos, vagy akár átlagon felüli bérezéssel biztosítani tudják az alapvető igényeiket, és sajnos semmilyen biztató jelét nem látjuk annak, hogy a szociális intézmények, vagy akár a döntéshozók stratégiákat készítenének elő a helyzet megoldására. »Adunk pénzt, oldjátok meg« – erről szólt az eddigi szociálpolitika, holott a helyzet komolysága akár azt is megkívánná, hogy az állam rendkívüli állapotot hirdessen a szegénység miatt, mert abban az esetben rendelkezésére állnának olyan mechanizmusok, amelyekkel enyhíteni tudnák a helyzetet” – vélekedik Telečki, aki szerint kategorizálni kellene az érintett populációt, szociális térképet készíteni, és ezek alapján megszabni először a sürgős, majd a hosszú távú intézkedések sorrendjét. „Az államnak és az önkormányzatoknak is sokkal nagyobb szerepet kellene vállalnia a szociális kérdések megoldásában. Ehhez stratégiai gondolkodás, de mindenekelőtt segítő szándék szükséges” – állítja a szabadkai civil aktivista.

„A Vöröskereszt egy nemzetközi szervezet, amely a világ legtöbb országában jelen van, de a helyi szervezetek elsősorban a helyi önkormányzatok támogatásából gazdálkodnak. És bár helyi szinten működik az önkéntesháló, mégis annyi feladat hárul egy-egy emberre, hogy sokszor nincs kapacitás arra, hogy plusz forrásokat keressenek” – magyarázza Fontányi. A tapasztalatuk azonban azt mutatja, hogy amikor bajban vannak, számíthatnak az önkormányzat segítségére. „Persze mindig tehetne többet az önkormányzat, de reálisan kell nézni az összképet, és nem szabad hálátlannak lenni se. Végső soron – a saját kitartásán túl – a kishegyesi önkormányzatnak köszönhetően tudták elindítani a község három településén a népkonyha programot” – hangsúlyozta a kishegyesi szociális segítő, majd hozzátette: „az önkormányzat érdeklődése a szociális kérdések iránt meglehetősen korlátozott, ugyanakkor a civilek felelőssége is, hogy minél határozottabban kommunikálják az igényeket.”

A SEGÍTŐ KÖZÖSSÉG KIÁLL AZ AKTIVISTÁKÉRT

„Válságban felerősödik az empátia, és a társadalomban még inkább elkezd dolgozni az az ösztön, ami miatt emberek vagyunk” – állítja Telečki. „A kapitalista társadalomban tapasztalható elidegenedés inkább az önös érdekeket támogatja, de ha egyre nehezebbek lesznek az egzisztenciális körülmények, az meg fogja mozgatni az embereket, és ez akár egy erősebb társadalmi szolidaritás felé is vezethet” – vélekedett.

„A társadalom igényeit a civilek tudják legjobban képviselni, ők tudnak a valós szükségletekre visszajelzéseket adni” – szögezte le Fontányi. „A Vöröskereszt a legnagyobb önkéntes szervezet, tevékenysége elsősorban önkéntes munkán alapszik, és megbecsüli az aktivistáit. Az önkéntesek egyúttal a saját mikroközösségeiket is képviselik, ezért fontos, hogy minél többen bekapcsolódjanak a szervezetbe. Ugyanakkor a civil tevékenységnek nem csak az az előnye, hogy másoknak segítünk, illetve jobb társadalomban élhetünk, hanem – Fontányi meggyőződése szerint – ha az ember bekapcsolódik egy segítő szervezetbe, és maga is segít, akkor sokkal jobban érzi magát: az őszinte hála és köszönet, a megsegített fél részéről, többet ér minden anyagi támogatásnál.”

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.