Mit jelent a globális világjárvány idején az, hogy egy nemzet gazdag, vagy szegény? A relatív vásárlóerővel korrigált egy főre jutó GDP ad ugyan némi támpontot, de ez sem tökéletes. A gazdagság lemérése nagymértékben attól függ, hogy hogyan definiáljuk a gazdag és a szegény országokat, írja a Global Finance magazin.
A cikk Szerbiát a leggazdagabbak listáján a 72. helyre sorolta. A magazin által összeállított közel kétszázas lista szerint Luxemburg, Szingapúr, Írország és Katar a leggazdagabbak, míg a legszegényebbek közé Szíriát, Afganisztánt, Libanont és Ukrajnát sorolták.
A térség országait illetően Szlovénia a 36., Magyarország a 44., Horvátország az 55., Montenegró a 69., Észak-Macedónia a 78., Bosznia-Hercegovina a 88., Albánia pedig a 90. helyre került.
– Hogyha csak egyszerűen az ország bruttó össztermékét néznénk – az összes javat és szolgáltatást, amit az ország egy évben megtermelt – akkor az alapján az USA, Kína, Japán és Németország lenne a leggazdagabb, mivel ott a legmagasabb a GDP.
De akkor hogyan mérjük le Szingapúr, vagy Luxemburg gazdaságát, mikor azok csak egy pici pont a világrétképen? Ezért pontosabb, ha az emberek életfeltételeinek bemutatásához a GDP-t elosztjuk a lakosok számával, és annak növekedését is figyelemmel kísérjük, mert így pontosabb képet kaphatunk az adott társadalom gazdagságáról, amely potenciálisan mindenki számára elérhető, és arról is, hogy ez a gazdagság az idő múltával növekszik, vagy csökken, olvasható a cikkben.
