Mintegy tizennégy, egészen pontosan 13,7 százalék volt az éves infláció júliusban, ilyenre huszonnégy éve, 1998 óta nem volt példa Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal közleményéből.

A szezonális hatásoktól megtisztított, úgynevezett maginfláció 16,7 százalék lett, ez az egyik legmagasabb érték Európában. Az élelmiszerek ára 27 százalékkal nőtt. A havi infláció 2,3 százalék, ami szintén kiugróan magas érték.

A KSH gyorsjelentéséből kiderül, hogy az élelmiszerek drágulása pörgette az inflációt, de az átlagos élelmiszerár-emelkedés 27 százalékán belül is voltak kiemelkedően dráguló termékek. A margarin 65,8 százalékkal lett drágább, de 40 százalék fölötti a kenyér, a sajt, a száraztészta és a tejtermékek árának emelkedése is.

A tartós fogyasztási cikkek 14 százalékos áremelkedés húzta még felfelé az éves inflációt – ezen belül a használt autók csaknem 18, az újak 17,5, míg a bútorok 18-20 százalékkal drágultak –, ugyanakkor szeszes italok, dohányáruk 11,2 százalékkal, míg a szolgáltatások 6,8 százalékkal drágultak. Kiemelkedően nagyot nőtt az állateledelek ára (33,1 százalék) és a taxiköltség (27,4 százalék).

A fogyasztói árak júniusról júliusra átlagosan 2,3 százalékkal nőttek, de az élelmiszerek 4,1 százalékkal, ezen belül az édesipari lisztesáru 21,3, a kenyér 12,7, a száraztészta 7,8, a rizs 7,4, a sajt 6,9 százalékkal drágult.

A szeszes italok, dohányáruk ára 3,7 százalékkal emelkedett egy hónap alatt, főleg „a mindkét termékkört érintő jövedékiadó-emelések következtében”. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,9 százalékkal – ezen belül az új személyautóké 4,7 százalékkal – nőtt, míg a szolgáltatások ára 1,6 százalékkal emelkedett egy hónap alatt. (Telex)