Magyarkanizsa az egyedüli község egyelőre Vajdaságban, amely látta és értette is a földművesek gondjait, és anélkül, hogy kérniük kellett volna, felmérték az aszálykárokat, tervük pedig az, hogy az adatokat összesítve eljuttatják a kormányhoz, a mezőgazdasági minisztériumhoz, azzal a kéréssel, hogy a községet nyilvánítsa elemi csapás sújtotta területté. Vass Zoltán, Magyarkanizsa község mezőgazdasággal megbízott tagja a Szabad Magyar Szónak elmondta, folyamatban van az adatok összegzése, mindent megtesznek, hogy segítsenek a községben termelő gazdáknak.
Mi motiválta és mi előzte meg a község területén az aszálykárokat felmérő bizottság megalakulását?
— Gyakorlatilag nem kellett semmi más, nincs emögött nagy történet, hiszen, mindenki, aki autóval utazik Magyarkanizsa határában láthatta, hogy ilyen gyalázatos kukoricatermés talán a mi életünkben még nem volt. Voltak évek, amikor bizonyos területeket nagyobb aszály sújtott, másokat kevésbé, de az idei év gyakorlatilag nem válogatott és a homokvidéktől a legjobb oromi földekig mindenhol csak a sárguló kukoricatáblákat lehetett látni. Minden állattenyésztő panaszkodott, hogy a takarmányellátással nagy gondjai lesznek. Szemmel látható volt, hogy itt lépni kell, mert ez egy olyan év, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Tényleg elmondható, hogy ez nem egy aszályocska, hanem az egész községen végigtarolt.
Kik a bizottság tagjai és mit tapasztaltak a terepen?
Vass Zoltán (Facebook)
— A bizottságnak három tagja az önkormányzatban dolgozik, és minden egyes helyi közösség egy-egy termelőt delegált, akik látják, kint vannak a terepen, az emberek között, vagyis első kézből juthattak információkhoz. A községben mintegy 12.000 hektárnyi területen termeltek kukoricát, ez az összterület 56 százaléka, s ha azt nézzük, hogy a termésre nem lehet számítani, akkor minden elmondtunk. Ez egyrészről kihatással van a növénytermesztésre, másrészt nagyon nagy kihatással van a községünk állattenyésztőire, hiszen nem lesz mivel etetni. Gyakorlatilag nagyon megsínylette minden, hiszen elenyésző az a csapadékmennyiség, ami a 2022-es termőévben leesett a községben. Mindent megviselt. Az őszi vetések még kihúzták, de ott is 40-60 százalékos terméskiesés van, a tavasziak viszont szinte semmilyen termést, sőt veszteséget hoztak. A napraforgó esetében hatvan százalékos a terméskiesés, vannak területek, amelyek nem hoznak deficitet, de vannak olyan parcellák is, amelyeket betakarítani sem érdemes. Ami a zöldségféléket illeti, ott nagyrészt öntöznek a termesztők, akik tudnak öntözni, ki tudják húzni az évet. Azok a területek, ahol viszont nem tudnak öntözni, a gyümölcsösökben főleg, a fák 10-30 százaléka a kiszáradás szintjére fog jutni. Az egyik legmegdöbbentőbb dolog a számomra, hiszen én is homokon nőttem fel, hogy a szőlőről tudjuk, hogy minden meleget kibír. Most viszont, azok a szőlők os, amelyek a saját gyökerükön állnak, olyan szinten szenvednek az aszálytól, hogy nem biztos, hogy a jövő évben meg tudnak indulni. Ezek a szenvedő fák nemcsak az idén nem adnak majd megfelelő termést, hanem felmerül a kérdés, hogy hogyan tudnak ezek a felkészülni a télre és mi vár ránk jövőre?
Mi a következő lépés?
— A következő lépés, miután papírra kerülnek ezek az összesített adatok, a köztársasági kormányhoz illetve a minisztériumhoz juttatjuk el, és kérjük majd, hogy nyilvánítsák ezt a területet elemi csapás sújtotta területté. Ezt követően a köztársaság által kiküldött személlyel együtt újra bejárjuk a területeket, majd a nyilvánítást követően pedig köztársasági eszközöket próbálunk lehívni.
Mire számíthatnak a gazdák? A veszteség mekkora százalékát térítheti meg az állam, ha elemi csapás sújtotta területté nyilvánítják a községet?
— Nincs ebben tapasztalatunk, hogy ez a segítség mit jelent majd a gyakorlatban. Amikor kijön a köztársasági illetékes, akkor már sokkal precízebben kell majd összegyűjteni az adatokat, a gazdáknak kell egyesével bejelenteni, hogy az adott parcellán milyen kár érte őket. Valamiféle támogatást szeretnénk kiharcolni, hogy a gazdák a következő évet el tudják kezdeni.
Hozzávetőlegesen mekkora támogatás lenne valódi segítség a gazdáknak?
— Belső számítások készültek, ebből az derült ki, hogy hektáronként mintegy háromszáz eurós támogatás lenne szükséges, hogy a gazdák hozzá tudjanak fogni a 2023-as év előkészítéséhez. Hiszen a termelési költségek 2022-re emelkedtek az egekig, közben pedig bevételre nem tudnak számítani.
