A német politikusok Mihail Gorbacsovra való emlékezéséről már beszámoltunk, a volt szovjet vezető halálával kapcsolatos sajtóelemzésekre pedig még visszatérünk. A héten Olaf Scholz német kancellár prágai vitaindító beszéde az új európai politikáról jelentette a legfontosabb friss témát, hiszen minden európai polgárt érinteni fog Németország új „bátorsága”, hogy erejéhez méltó módon vegyen részt a nemzetközi élet alakításában. DE Donald Trump legújabb tragikomédiája sem maradhatott ki – átlapoztuk a világsajtót Chattanoogától Londonon át Moszkváig és Oslótól Budapesten meg Zürichen át Sanghajig. 

Scholz német kancellár elképzelései az EU jövőjéről

A prágai Károly Egyetemen tartott vitaindító beszédében a német szövetségi kancellár ismertette az Európai Unió reformjával kapcsolatos elképzeléseit, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Olaf Scholz kancellár hétfőn ismertette az Európai Unió reformjával kapcsolatos elképzeléseit az általa deklarált fordulópont tükrében. »Ha nem most, akkor mikor fogunk olyan szuverén Európát létrehozni, amely megállja a helyét egy többpólusú világban?« – tette fel a kérdést. Kijelentette, hogy egy »világpolitikára képes geopolitikai Európát« támogat, támogatja az Unió bővítését, de az utóbbit szükséges intézményi reformokkal kombinálta.

[…] Scholz egy közös európai légvédelmi rendszer kiépítését is javasolta. Lehetséges partnerként Lengyelországot, a Baltikumot, Hollandiát, Csehországot, Szlovákiát és a skandináv országokat nevezte meg. […]

A kancellár a kül- és fiskális politikában a többségi döntésekre való »fokozatos« átállást javasolta, kezdve a szankciókról szóló döntésekkel. Új munkamegosztást javasolt továbbá az EU Bizottságában és egy »új egyensúlyt« az EU Parlament összetételében. E mellett Scholz arra is tett javaslatot, hogy meg kell szüntetni a jogállamiság felülvizsgálatára vonatkozó 7. cikkely szerinti eljárás blokkolásának lehetőségét. E javaslatok némelyike ​​az EU-szerződés módosítását igényli. Scholz azonban nyitva tartotta ezt a lehetőséget anélkül, hogy megemlített volna a konventet.

Scholz egy kötelező stratégiát sürget az EU-országok magas adósságállományának csökkentésére is. Ennek szerinte ugyanakkor lehetővé kell tennie a gazdasági növekedést és »politikailag kommunikálhatónak« kell lennie. Javaslatot tett ezen kívül a »Made in Europe 2030« stratégiára. A Szilícium-völgyhöz vagy a kínai és japán kutató-szolgáltatókhoz képest Európának szerinte »vissza kell küzdenie magát a csúcsra«.”

A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap nem egészen méltányolta Scholz javaslatait:

„Scholz mindkettőt szeretné, nagyobb méreteket és nagyobb teljesítményt. Ennek kulcsa az egyhangúság elvének eltörlése: de ha az egyes nemzeti kormányok már nem tudják blokkolni a számukra nemkívánatos döntéseket, akkor feladják nemzeti szuverenitásuk garanciáit. Scholz szándékosan tartotta beszédét Csehországban, gesztusként a többnyire kis kelet-közép-európai tagállamok iránt. Ez azonban nem ad magasabb fokú valóságot az elképzeléseinek. Főként a kelet-közép-európaiak, akik csak a berlini fal leomlása után nyerték vissza nemzeti szuverenitásukat, tartják különösen fontosnak, hogy a nagy nyugat-európai államok ne szavazzák le őket és ne uralhassák őket ezáltal. És ezt jó okkal teszik. Nem akarnak bekerülni a Scholz által feltételezett európai »értékközösségbe«.”

Az ukrajnai háború globális hatása

Az oszlói Verdens Gang című semleges napilap így kommentálja Németország jelenlegi energiapolitikáját:

„Az orosz energia továbbra is Németország Akhilleusz sarka. Scholznak támadnia kell az energia- és klímapolitika terén, ugyanakkor meg kell mentenie a német ipari munkahelyeket. Ahhoz, hogy minden gördülékenyen haladjon, egy normális háztartásnak 20 százalékkal kell csökkentenie a gázfogyasztást. Scholznak tehát meg kell győznie a németeket arról, hogy kapcsolják le a fűtést. Ugyanakkor le kell csillapítania azokat az elvárásokat, hogy a megújuló energiaforrások azonnal elérhetőek lesznek. Szén nélkül jelenleg nem megy, még akkor sem, ha Scholz hangsúlyozza, hogy ez csak egy átmeneti megoldás lenne. Mindeközben a német gazdaság gyengül, hideg van a német munkahelyeken és a német lakásokban. Ez a tél kemény lehet számukra.”

A moszkvai Nyezaviszimaja Gazeta című (legalább is a neve szerint) semleges napilap feltételezi, hogy a német lakosság elégedettlensége egyre nő az energiaárak emelkedése miatt:

„Németországban egyre jobban terjed a félelem attól, hogy az állam nem tud megbirkózni a növekvő problémákkal. Ezért nemcsak a kancellár teljesítményének az értékelése csökken, hanem a gazdasági mutatók is esnek. Személyes áldozatokról van szó – sok embernek valószínűleg le kell majd mondania a napi zuhanyozásról, betilthatják a szaunák és fürdők látogatását és lehet, hogy korlátozzák majd a téli hőfogyasztást is. Nehéz elképzelni, hogy a németek szó nélkül beleegyeznének ilyen korlátozásokba. De a józan kormányfő, mindenekelőtt a szociáldemokraták megértik, hogy az orosz energiaforrások teljes bojkottja esetén Németország iparának összeomlásával és ezzel együtt tömeges munkanélküliséggel kell számolnia. Hogy ez társadalmi zavargáshoz vezet-e majd, ahogy ettől egyesek félnek, ez a tél folyamán fog eldölni.”

Trump a markában tartja pártját

A londoni Financial Times című konzervatív liberális napilap az amerikai Republikánus Párt irányvonalát elemzi:

„Kilenc hónappal ezelőtt még kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok Republikánus Pártja Donald Trump személyes tulajdona-e. Glenn Youngkin éppen akkor nyerte el Virginia kormányzói posztját, miközben bizonyos távolságot tartott a volt elnöktől, aki két vádemelési eljárás előtt állt. Bár Youngkin nem különösebben bátor figura, példaképpé vált a nempopulista konzervatívok számára, akik esetleg követték volna. Milyen naivnak tűnnek ma ezek a gondolatok! A Trump által támogatott republikánus jelöltek a félidős választásokon sikeresnek bizonyultak. És azok, akik ellenzik őt, veszítenek. (…) A demokratáknak nem szabad arra számítaniuk, hogy profitálnak ellenfeleik felelőtlenségéből. Amerika alapvető problémája az, hogy nem elég választópolgár törődik a republikánus irányzattal ahhoz, hogy a párt átgondolja politikáját. A jelenleg demokrata többségű Képviselőházban a novemberi félidős választások után valószínűleg a republikánusok lesznek többségben… Ezek után, hacsak az egészségi állapota vagy a büntető igazságszolgáltatás nem avatkozik közbe, Trump volt elnök ismét megnyerheti a republikánus jelöltséget a 2024-es elnökválasztásra.”

Trump és a titkos iratok: A nyilvánosságra hozott dokumentumok erősítik a volt amerikai elnök elleni gyanút. Annyi kiderült, hogy több szigorúan titkos iratot is találtak a floridai házkutatáskor. A volt amerikai elnök erre csalást kiáltott, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„Jelentős részben eltakart szöveggel, de nyilvánosságra hozta az amerikai igazságügyi minisztérium a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökeinek azt az eskü alatt tett nyilatkozatát, amelynek alapján augusztus 8-án hétfőn házkutatást tartottak Donald Trumpnak, az Egyesült Államok volt elnökének floridai kúriáján, Mar-a-Lagón – derül ki a Sky News szombati beszámolójából.

Mint írják, a 32 oldalas dokumentum, még a szerkesztett formában is azt támasztja alá a Donald Trump ellen indított bűnügyi nyomozással kapcsolatban, hogy a korábbi elnök »szigorúan titkos« dokumentumokat vitt haza Mar-a-Lagóba. Maga az eljárás nagymértékben befolyásolhatja a következő, két év múlva esedékes elnökválasztást is.

Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma által kiadott dokumentum szerint Donald Trump »érzékeny kormányzati dokumentumokat vitt el Mar-a-Lago-ba«, amelyeket az FBI szerint nem jogszerűen őriztek ott. A szöveg eltakarását a tanúk személyazonosságának védelmével és a nyomozás érdekeivel indokolták. A nyilatkozat megerősíti ugyanakkor a volt elnök ellen zajló nyomozás tényét és felsorolja a feltételezett bűncselekményeket, köztük a minősített információk jogellenes elrejtését, tárolását, eltávolítását.

A cikk kiemeli, hogy új információk nem derültek ki az augusztus 8-i mar-a-lagói házkutatás során előkerült 11 titkosított iratkészletről, azonban említést tesznek arról a 15 dobozról, amelyet az amerikai Országos Levéltári és Irattári Hivatal idén januárban kapott Donald Trumptól, egy évvel azután, hogy a politikus elhagyta a Fehér Házat.

A 15 dobozban a tisztviselők 184, minősítő jelzéssel ellátott dokumentumot találtak, amelyek közül 67 bizalmas, 92 titkos és 25 szigorúan titkos – áll a most nyilvánosságra hozott nyilatkozatban.”

A Chattanooga Times Free Press című Tennessee államban megjelenő helyi lap így fogalmazott a házkutatásról:

„Minden Trumpról szól – megmagyarázhatatlan mértékben. Annyira, hogy gyakorlatilag lehetetlen az amerikai politika bármely aspektusáról beszélni Trump említése nélkül. Bármit is tesz a volt elnök, hívei őt az igazsága megerősítésének, kritikusai pedig romlottsága további bizonyítékának tekintik. Minél többet támadják egyesek, annál jobban védik mások. Ami egy normális világban az erkölcsi bűnösség bizonyítéka, azt ártatlansága bizonyítékának tekintik Trump világában – mert szerintük mindez egy hatalmas baloldali elitista összeesküvés, hogy őt megdöntsék. Tehát a támogatását meg kell duplázni, tekintettel az ellene felhozott hatalmas vádakra. Trump nem is tehet rosszat, mivel minden bizonyíték ellene az összeesküvés része.”

A Nobel-békedíjas Mihail Gorbacsov megváltoztatta a világot

A moszkvai Komerszant című legismertebb oroszországi napilap szerint:

„Mihail Gorbacsov, aki 30 évvel halála előtt hagyta el hivatalát a Kremlben, szinte egyaránt részesült dicséretekben és becsmérlésekben. Sok dicséret illeti külpolitikáját, amely segített megakadályozni, hogy az akkori két szuperhatalom tovább sodródjon a nukleáris elrettentés doktrínája felé, ami Közép- és Kelet-Európa a Szovjetuniótól való politikai függőségének összeomlásához vezetett – beleértve Németország újraegyesítését is. Ezt a külpolitikát azzal is vádolták, hogy elfogadta a szovjet befolyási övezet elvesztését, és ezáltal szinte megteremtette a feltételeket a NATO keleti irányú terjeszkedéséhez.”

A londoni The Times című konzervatív napilap olyan államférfiként dicsérte Gorbacsovot, „aki békét kötött a Nyugattal, és meg is fizette annak az árát. A XX. század kevés vezetőjének volt ilyen nagy hatása otthon és külföldön, és kevesen hagytak ilyen örökséget. (…) Mihail Gorbacsovot Nyugaton úgy ünneplik, mint azt az embert, aki a szovjet kommunizmus összeomlását okozta, és véget vetett a hidegháborúnak.”

A sanghaji Huanqiu Shibao című napilap viszont egészen más következtetésre jutott:

„Nyugaton Gorbacsovot elismerték és ki is tüntették demokratikus és nyitott elképzeléseiért, valamint olyan díjakkal halmozták el, mint a Nobel-békedíj és az Amerikai Szabadságérem. Valójában nem lenne német egység a Szovjetunió utolsó vezetője nélkül. De mi volt a jutalom Gorbacsovnak tetteiért? Még a Varsói Szerződés önkéntes felbomlása sem tudta megakadályozni, hogy a NATO ötszörösére terjeszkedjen kelet felé az orosz határig. Gorbacsov legnagyobb mulasztásai közé tartozik azonban, hogy a teljesen Nyugat iránti illúziója miatt nem mutatta meg országának a saját fejlődési útját. Ennek a következményei messzire hatóak: a Szovjetunió összeomlott, kommunista pártja pedig elvesztette a kormányzás legitimitását. Gorbacsov alatt Oroszország talán egy kicsit szabadabb lett. Az orosz nép ezzel szemben nem lett boldogabb vagy gazdagabb.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)