A Mi Hazánk Mozgalom ötvenhét centiméter magas Horthy Miklós-mellszobrot avatott a Parlamentben, pontosabban Dúró Dóra parlementi alelnök irodájában. A párt politikusai szerint példaként lehet tekinteni a Horthy-korszakra.
Az avatáson Dúró Dóra kijelentette, hogy az elmúlt harminc év egyik legnagyobb emlékezetpolitikai mulasztása, hogy nem kezelik helyén Horthy Miklóst. A parlament sajtóirodája a következő közleményt tette közzé: „Az alelnök döntése, hogyan rendezi be dolgozószobáját, ezt a döntést az Országgyűlés Hivatalának nem áll módjában korlátozni”. A Mi Hazánk parlamenti határozati javaslatot nyújtott be. Legyen nemzeti ünnepnap augusztus 30-a, ugyanis a bécsi döntés alapján ezen a napon Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz. Nevezzék hazatérés napjának.
Az egyik újvidéki helyi stúdióban egy néző betelefonált, és emlékeztetett arra, hogy Horthy idejében hozták meg az első európai zsidótörvényt. Vagy négy ismerősöm telefonon érdeklődött, igaz-e a hír, vagy csak egy magyarellenes fake news, amely gondba ejtette őket és az ismerőseiket is. Eddig helyeselték, hogy az újvidéki magyarellenes atrocitások ártatlan áldozatainak szobrot emeljenek, annak ellenére, hogy az újságok szerint az ártatlanok közé háborús bűnösöket is becsempésztek. Azt gondolták, ez is magyarellenes propaganda.
Miután azonban a magyar parlementben Horthy-szobrot avatnak, meggondolja, esetleg ő is beáll a tiltakozók közé. Próbálom meggyőzni, nem ez a helyes válasz egy rossz döntésre. Akkor mi lenne a helyes, hallom a kérdést. Előrukkolhatnák persze humanista eszmékkel, de a fejemben az jár, hogy könnyű Dúró Dórának politizálni, az ő rokonsága közül senki sem fekszik a vajdasági magyar tömegsírokban. Igaz, a hideg napok áldozatai között sem találhatók. Nem vagyok híve annak, hogy egy ország szolgalelkűen kövesse másik ország elvárásait. Ez esetben azonban nem erről van szó. A szerb kormány érthető okokból nem nyilatkozik, nem kíván rontani a szerb-magyar barátságon, de a közvélemény a kormány nélkül is állás foglal.
A szerb nacionalisták szerint a szerb parlementben is fel kell avatni Draža Mihailović szobrát. Az Európa párti szerbek, akik a kilencvenes években mintegy védőhálót képeztek a vajdasági magyarok előtt a szerb nacionalistákkal szemben, most becsapottnak érzik magukat. Attól tartok, barátokat vesztünk el. A polgárok egy része az újvidéki hideg napokat emlegeti.
Napról-napra olvasom a rosszabbnál rosszabb híreket. Sehol, semmi megnyugtató. (…)
