96 éves korában elhunyt II. Erzsébet, a brit történelem leghosszabb ideig regnáló uralkodója, aki csak két nappal korábban bízta meg Elizabeth (Liz) Trusst a kormányalakítással. Sikertelen lett a chilei alkotmány-referendum. De a friss események árnyékában is megemlékezett a világ az 50 évvel ezelőtti merényletről a müncheni olimpiai faluban – Átlapoztuk a nemzetközi sajtót Londontól Budapesten át Pekingig és Santiago de Chilétől Frankfurton át Jeruzsálemig  

Károly király a nemzethez szólt

tudósít a londoni The Times című konzervatív napilap II. Erzsébet fiának és utódjának első uralkodói beszédéről:

„A király, aki édesanyja halálával lépett trónra, tisztelgett a királynő előtt. »Szeretett édesanyám, Őfelsége, a királynő halála a legnagyobb szomorúság pillanata számomra és családom minden tagja számára« – mondta Károly. »Mélységesen gyászoljuk egy dédelgetett uralkodó és egy nagyon szeretett anya halálát. Tudom, hogy elvesztését az egész országban, területeinken és a Nemzetközösségben, valamint szerte a világon számtalan ember fogja érezni. A gyász és a változás ezen időszakában családomat és önmagamat vigasztalom, mert tudom, hogy milyen tiszteletben és mély szeretetben részesítették a Királynőt.«

A királynő ma délután halt meg Balmoralban, családja által körülvéve. 96 éves volt. Clarence House megerősítette, hogy az új király III. Károly lesz.

A feketébe öltözött Liz Truss a nemzethez szólt. »Mindannyiunkat lesújtott a hír, amit most hallottunk Balmoralból« – mondta a miniszterelnök. »Őfelsége, a Királynő halála hatalmas sokk a nemzet és az egész világ számára.«

Úgy fogalmazott, hogy most egy »második Erzsébet-korszak zárult le«, és beszédét azzal zárta, hogy »Isten óvja a Királyt!«.

A Buckingham-palota első nyilatkozatában ez állt: »A királynő békésen halt meg Balmoralban ma délután. A király és hitvese ma este Balmoralban marad, és holnap visszatér Londonba.« Károlyt vasárnap kiáltják ki hivatalosan is az új uralkodónak.

Tömegek énekelték a nemzeti himnuszt a Buckingham-palota előtt, és sokan sírtak, amikor a Union Jacket félárbocra eresztették. A windsori kastély felett kettős szivárvány jelent meg.”

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári konzervatív napilap a német reakciókról számolt be:

Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök kijelentette, hogy a királynő »megtapasztalta és írta is kora történelmét«, és a legnagyobb hírnévnek és tiszteletnek örvend az egész világon. Olaf Scholz (SPD) kancellár a Twitteren azt üzente, hogy Erzsébet milliók példaképe és inspirációja volt, többek között Németországban is. »Nem felejtjük el a német–brit megbékélés iránti elkötelezettségét a második világháború borzalmai után. Hiányozni fog, nem utolsósorban csodálatos humorérzéke miatt« – írta a kancellár.”

Másfél hét gyásszal, pénteken tízórás parlamenti üléssel emlékeznek a britek II. Erzsébet királynőre, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„A hivatalos gyászidőszak, amely egészen a királynő temetéséig, szeptember 18-ig tart – írja a Sky News, részletezve a következő napok forgatókönyvét.

Pénteken Károly, aki eddig Wales hercege volt, most Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának királya. Ő és felesége, Kamilla királyné visszatér Londonba Balmoralból, és az uralkodó Liz Truss miniszterelnöknél tartja első audienciáját.

A hagyományos időpontoktól eltérően a parlament mindkét háza délben ül össze, hogy a miniszterelnök vezetésével este tíz óráig tisztelegjenek az uralkodásának 71. évében, 96 évesen elhunyt II. Erzsébet előtt. Az ülésen, ha csak nem történik valamilyen rendkívüli esemény, nem tárgyalnak semmilyen javaslatot, csak a királynőre emlékeznek.

Eközben kiderült, hogy II. Erzsébet csütörtökön órákkal az előtt térhetett örök nyugalomra, hogy ezt hivatalosan bejelentették, Liz Truss miniszterelnök hivatalát legalábbis – írja a Sky News – csütörtök délután 4 óra 30 perckor értesítették a haláláról. Ami most az Egyesült Királyságban történik, a London Bridge nevű művelet fogja össze, ebben szerepel, hogy ha II. Erzsébet meghal, először a miniszterelnöki hivatalnak szólnak. Lizz Truss Simon Case kabinetminisztertől tudta meg, akié a legmagasabb közszolgálati tisztség a szigetországban.

A kormányfő és miniszterei pénteken nyilvános megemlékezést is tartanak London központjában, a Szent Pál-székesegyházban. A kormánynak ezután meg kell erősítenie a nemzeti gyász hosszát, amely várhatóan a királynő temetését követő napig tart. A tervek szerint a temetés napját, szeptember 18-át nemzeti gyásznappá nyilvánítják.”

Liz Truss lett Johnson utódja

Truss megérdemel egy esélyt, írja a londoni The Daily Telegraph című konzervatív napilap az előző brit külügyminiszter kormányra lépéséről:

„A legégetőbb probléma az egekbe szökő energiaárak, valamint a lakossági és üzleti költségekre gyakorolt ​​negatív hatás, mivel az infláció már kétszámjegyű, a gazdaság pedig csaknem a recesszió szélén áll. Liz Truss még erre a hétre ígérte álláspontja meghirdetését, és a bennfentesek azt jósolják, hogy befagyasztja a gáz- és villanyáram-árakat a legutóbbi szinten. (…) Truss második azonnali kihívása az Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS), amelynek alap- és sürgősségi ellátása merész beavatkozásra szorul a teljes összeomlás elkerülése végett. Amikor emberek halnak meg szívrohamban vagy agyvérzésben, mert a mentők nem reagálnak a segélyhívásokra, akkor az azt jelenti, hogy a rendszer a legalapvetőbb feladatában hibásodott meg. Sürgősen szükség van tehát egy hiteles és hatékony tervre a problémák kezeléséhez. Az, hogy Truss hogyan hozza majd meg ezeket az első nagy döntéseket, meghatározó lehet mandátumának hátralévő részére, valamint a hónap vége előtt várható adócsökkentések rendkívüli költségvetése is. Truss lépni akar, és megérdemel egy esélyt, hogy megmutassa, mire képes ő és új kormánya, mielőtt bármilyen ítélet születik róla.”

A pekingi Huanqiu Shibao című napilap így ír Trussról:

„A Kínával és Oroszországgal szembeni agresszív megjegyzései nyugtalanítóak. Mert az igazi kihívást a gazdasági hanyatlás veszélye és a britek pesszimizmusa jelenti. Amikor ezekről a kérdésekről van szó, megmutatkozik a kormányzó konzervatívok tapintatlansága és fantáziahiánya. Liz Truss 2030-ra 3 százalékra szeretné növelni a védelmi kiadásokat. Ráadásul a […] »Vaslady« előszeretettel alkalmaz jobboldali populista eszközöket. Majd kiderül, hogy egy ilyen személy áldás lesz-e Nagy-Britannia számára.”

A londoni The Guardian című közép-baloldali napilap Truss klímapolitikáját tárgyalja:

„A Wembley Arénában múlt héten tartott legutóbbi kampányrendezvényen egy hallgató megkérdezte Trusst, hogy kész lenne-e eltörölni a sebességkorlátozásokat az autópályákon. »Készen kell állnunk, hogy megvizsgáljuk ezt« – válaszolta. Abban a csodálatos pillanatban világossá vált, merre tart az út: mélyen egy olyan világba, ahol azt csinálhatsz, amit akarsz, függetlenül a következményektől, a »benzinfejűek« politikájának köszönhetően – az emberek hitvallása szerint, akik szívesem hagynák, hogy égjen a világ.”

Chile nem akar új alkotmányt

Chilében a polgárok egyértelmű többsége elutasította az új alkotmánytervezetet. A közvélemény-kutatások szerint az alkotmánytervezet túlságosan modern volt sok ember számára. A Santiago de Chile-i La Tercera című liberális-konzervatív napilap ezt írja erről:

„Tévedés lenne azt gondolni, hogy a többség ellenzi a változást. Az emberek természetesen nagyobb biztonságot, kisebb egyenlőtlenséget és jobb egészségügyi ellátást akarnak a társadalmi válság leküzdése érdekében. Az ország stabilitását azonban nem szabad eközben veszélyeztetni. Boric elnöknek és a kormánynak nem szabad egyszerűen figyelmen kívül hagyniuk a választók üzenetét, hanem ennek megfelelően kell reagálniuk. Hiba volt kilépni az Alkotmányos Konvencióból, és a radikális erőkre hagyni a terepet. De ez a helyzet most megváltoztatható, ha egy mérsékeltebb hangnem tér vissza, és a társadalom minden része meghallja.”

A szintén a chilei fővárosban megjelenő El Monstrador című pluralista napilap ehhez hozzáteszi:

„Most újra kell kezdeni, és ebben Boric elnök központi szerepet játszik. A tegnapi nap természetesen nagy csapást jelent neki, de ez egyben egy remek új lehetőség is számára. Elnökségének következő szakaszában immár egy olyan politikai folyamatot irányíthat, amely ténylegesen segíti Chilét egy új alkotmány létrehozásában. Az a tény, hogy tegnap államfőként lépett fel, önkritikus volt és egyben a nemzeti egységre apellált, egy jó kezdetet jelent.”

Soha tőbbé

A müncheni olimpián történt támadás 50. évfordulójára a Jerusalem Post című napilap így emlékezett:

„2002-ben Németország csupán 4,5 millió dolláros kártérítést vállalt. A múlt héten a szövetségi kormány azonban beleegyezett, hogy 28 millió dollárt fizessen, mert zavarba jött, amikor az áldozatok családtagjai bojkottálták az emlékünnepséget. Az izraeli olimpiai csapat 11 meggyilkolt tagját semmi sem fogja újra életre kelteni, és soha semmi sem tudja igazán kárpótolni a családokat a veszteségükért. De üdvözöljük, hogy a német hatóságok és az olimpiai illetékesek végre tudomásul veszik a tragédiát. Ötven után is fontos, hogy ne csak elismerjük a müncheni mészárlást, hanem tanuljunk is belőle.”

A terroristák szempontjából az 1972-es támadás sikeres volt. Németország azonban tanult hibáiból, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív-polgári napilap:

„A második világháború óta Németország igazán jól megismerte a »soha többé« kifejezést. Soha többé ne okozzon senki, de még a németek se, szenvedést a németországi zsidóknak. Ez volt és most is ez – jó okkal – a legmagasabb állami érdek Németországban. Annál rosszabb az, ami 1972. szeptember 5-én kora reggel történt. Ironikus módon éppen az olimpiai játékok helyszínén, ahol az új Németország a legjobb oldaláról akart bemutatkozni, palesztin terroristák megtámadták az izraeli csapatot, sportolókat öltek meg és túszokat ejtettek.

Annak ellenére, hogy végül öt terroristát megöltek, a támadók szempontjából az akció teljes sikerrel zárult, főleg azért, mert a többieket nem sokkal a bűncselekmény elkövetése után szabadon engedték. Vérengző tettüket megkönnyítette az a tény, hogy Németország egyik »legjobb oldalának« azt tekintette, hogy lehető legkevesebb és legkevésbé látható rendőr legyen jelen a sporthelyszíneken és az olimpiai faluban. Ezt a téves döntést utólag aligha helyeselheti bárki.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)