Az elszálló adósságfinanszírozási költségek és a nyugati befektetők elfordulása miatt a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult Szerbia készenléti hitelkeretért – jelentette kedd este a Politika napilap a Nemzetközi Valutaalap szerb misszióvezetőjére hivatkozva és ugyanezt erősítette meg az IMF belgrádi irodája a Financial Times-nak, írja a Portfolio, amely egy remek összefoglalót is készített az elmúlt napokban történtekről:

  • Aleksandar Vučić szerb államfő múlt szombaton az Európai Unió, Németország és Franciaország nagykövetével egyeztetett Belgrádban és ezután bejelentette, hogy az kérték tőle: válasszon oldalt, azaz vagy a nyugati hatalmak felé fordul az ország, vagy Oroszország felé, mert a mostani geopolitikai helyzetben mindenkinek oldalt kell választania. Ahogy ő fogalmazott az orosz TASZSZ hírügynökség tudósítása szerint: azt kell eldöntenie az országnak, hogy „A függöny melyik oldalán áll: ahol a gazdaság eltűnőben van és nem létezik, vagy a siker oldalán, ahol (a nyugati hatalmak) vannak.” Azt nem árulta el, hogy mit mondott a nagyköveteknek, azaz melyik oldalt választotta.
  • Aztán vasárnap az Egyesült Arab Emírségekbe repült és Abu Dhabiban egy 1 milliárd dolláros, évi 3%-os kamatozású hitelkeretet szerzett az országnak, hogy abból ki tudjanak fizetni egyéb lejáró tartozásokat. Már ekkor jelezte, hogy az ország az IMF-hez fordulást is fontolgatja – emlékeztetett a Reuters.
  • Most hétfőn már olyan üzentet mondott, hogy ha a piacról finanszíroznák az államadósságot, akkor az 2,5-3-szorosa lenne a nemzetközi segítségnek. Arra is panaszkodott, hogy a nyugati, illetve uniós befektetők elfordultak a szerb adósságpapírok vásárlásától, mert az ország nem csatlakozott a nyugati hatalmak által meghozott oroszellenes szankciókhoz a háború nyomán, noha közben Szerbia az EU-tagságra törekszik.
  • Kedden délután a szerb kormánypárti Politika című lap azt jelentette az IMF szerb delegációvezetőjére, Yulia Ustyugovára hivatkozva, hogy ha megköti az ország a készenléti hitelmegállapodást, akkor a korábban kötött nem-pénzügyi, tanácsadási jellegű megállapodást törölni kell.
  • Kedden este az IMF belgrádi irodája már megerősítette a Financial Timesnak, hogy az ország valóban készenléti hitelkeretért fordult a nemzetközi szervezethez. Érdemes megjegyezni, hogy 2015 elején egy 3 évre szóló elővigyázatossági hitelkeretet kötött Szerbia az IMF-fel, de nem hívott le belőle forrást, most viszont a készenléti hitelkeretnek explicit célja lenne a rövid távú pénzügyi segítség, tehát a pénz lehívása, ha befagynának az adósságfinanszírozás egyéb csatornái. Ahogy a lap írja: a szerb kormány abban bízik, hogy az IMF-hez fordulás megelőzheti, hogy még tovább emelkedjenek az ország adósságfinanszírozási költségei, igaz közben arra is kitér, hogy az infláció emelkedése és a Fed, illetve az EKB kamatemelései miatt a régióban a román és a magyar állampapírhozamok is jócskán megemelkedtek.

A szerb GDP-arányos államadósság jelenleg 52 százalék körül lehet, a leginkább likvid szerb euróalapú államkötvény hozama pedig az év eleji 1,8 százalékról 6,3 százalékra ugrott a fentiek mellett és a szerb-német állampapír felár a januári 2,2 százalék-pontról 5 százalék-pontra emelkedett mostanra.

Ebben a szerb infláció elszállásának is van szerepe, amely augusztusban már 13,2 százalékos volt éves alapon, de annak is, hogy a hitelminősítők már figyelmeztették a szerb hatóságokat, illetve a bankrendszert a túl magas devizaadósság arány miatt, amely a válság időszakokban fokozott kockázatokat jelent a törlesztés tekintetében.

A fenti oldalválasztási kérdés kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az Európai Parlament egy júniusi jelentésében arra kérte a szerb kormányt, hogy értékelje újra az orosz gazdasági kapcsolatokat, hiszen Vucic amellett is erőteljesen szorgalmazta az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését, hogy közben továbbra is szoros kapcsolatokat kívánt fenntartani Moszkvával, és ahogy említettük: nem is csatlakozott az uniós tagállamok által Oroszországgal szemben elrendelt szankciókhoz. Vučić május 29-én tárgyalt és egyezett meg telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az új szerb gázvásárlási szerződés kereteiről, amely után arra figyelmeztetett, hogy az európai gáztőzsdéken elérheti a 6 ezer dollárt is ezer köbméter gáz ára, ami még a Gazprom által bemondott legalább 4 ezer dolláros, illetve a volt orosz elnök által bemondott legalább 5 ezer dolláros szinteknél is jóval magasabb lenne.