Huszonöt éve, 1997. szeptember 15-én jegyezték be a Google.com internetes domaint, ezt tekintik az internetes és információtechnológiai óriáscég születésnapjának.
A Larry Page és Sergey Brin, a kaliforniai Stanford egyetem két 24 éves diákja által bejegyeztett, mára fogalommá vált google a 10-es szám századik hatványát jelölő googol szó egy változata. A két barát 1998. szeptember 7-én egy garázsban hozta létre a Google céget, amely általuk kifejlesztett keresőszolgáltatást nyújtott, s a kulcsszavak megadása nyomán oly gyorsan és megbízhatóan adta meg az elérhetőségeket, hogy az interneten hamar általánossá vált használata.
A szolgáltatás lényege, hogy a program minden egyes keresésnél kapcsolatba lép a webhelyekkel és memorizálja őket: a Google óriási és állandóan megújuló adatbázisában a kulcsszavak révén történik a kutatás, a nyilvántartott webhelyek számát már 2007-ben több tucat milliárdra becsülték. Miután a szolgáltatás többnyelvű, a Google világon mindenütt a legfőbb keresőprogrammá vált, csak Kínában kisebb a piaci szerepe, ahol a hazai fejlesztésű keresőmotorok dominálnak.
A cégbejegyzést megelőzően Larry Page és Sergey Brin már két éve dolgoztak kollégiumi szobájukban a keresőalkalmazás kifejlesztésén, saját maguk által épített első szerverük dobozát legó építőkockákból rakták össze. A kereső első munkaneve Backrub (hátmasszázs) lett, ami még számukra is rémesen hangzott, felmerült a The Whatbox (mi-doboz, a kérdőszó és a főnév összevonásából) is, ám ez sem nyerte el tetszésüket. Amikor 1997 szeptemberében ismét a néven ötleteltek, Page szobatársa, Sean Anderson a googolplex matematikai kifejezést javasolta. E felfoghatatlanul nagy szám leírásakor az egyes számjegyet googol darab nulla követi, matematikusok ezt úgy érzékeltetik, hogy egy Googolplex nagyobb, mint a részecskék száma a világegyetemben, kinyomtatni pedig akkor sem tudnánk, ha univerzumunk minden anyagát papírrá és tintává változtatnánk.
Az indoklás így szólt: „olyan terméket akartok kidolgozni, amely lehetővé teszi, hogy az emberek nagyon nagy mennyiségű adatot kereshessenek, márpedig a googolplex nagyon nagy szám”. Page és Brin tetszését elnyerte az ötlet, de inkább a rövidebb googolt preferálták, és Anderson azonnal rá is keresett, hogy létezik-e már ilyen domain név. Véletlenül azonban hibásan azt gépelte be, hogy google, ami Page-nek még jobban tetszett és emellett maradtak.
Majdnem egy évbe telt, amíg a Google-t 1998. szeptember 4-én cégként bejegyezték. Page és Brin csak azután tudta azt a 100 ezer dolláros csekket beváltani, amelyet első komoly befektetőjüktől, a Sun Microsystems informatikai cég társalapítójától, Andreas von Bechtolsheimtől kaptak, az eseményt egy Burger King gyorsétteremben ünnepelték meg. Ez a szakmai támogatás a barátok és ismerősök további, csaknem 900 ezer dollárnyi befektetését vonzotta a cégbe, amely havi 1700 dollárért bérelt egy garázst a Szilícium-völgy szívében, ez volt a Google első irodája. A garázstulajdonos lánya, Susan Wojcicki lett 1999-ben a Google első marketing menedzsere, 2014 óta pedig ő a YouTube vezérigazgatója.
A Google a kereső algoritmushoz hasonlóan innovatív megoldást talált arra is, hogyan lehet az alkalmazással pénzt keresni: kis hirdetéseket helyeztek a találatok közelében és azokhoz igazodó tartalmakkal. A hirdetési felületek árazására is írtak egy algoritmust, a hirdetőnek csak akkor kell fizetnie, ha a hirdetésére rákattintanak.
A Google 2004-ben tőzsdei cég lett, értéke akkor már 23 milliárd dollár volt. Ekkor indult a vállalat levelező szolgáltatása, a Gmail is, 2005-ben indították el a Google térkép szolgáltatását. 2006-ban 1,65 milliárd dollárért megvásárolták a legnagyobb videómegosztó oldalt, a YouTube-ot, nem sokára pedig az egyik legfontosabb internetes hirdetőt, a DoubleClick-et is. 2002-ben jelent meg a Google Chrome első verziója, amely napjainkra a legnépszerűbb böngésző alkalmazás lett. A Google kezdte el az Android mobiltelefon operációs rendszer fejlesztését, 2008-ban indult el az Android Market, 2012 óta Google Play digitális tartalomszolgáltatásuk. A Google 2013 óta Pixel márkanéven számítástechnikai eszközöket is gyárt.
A mesterséges intelligenciára épülő, egyre újabb és újabb szolgáltatások ellenére – mint amilyen az internetes ügyintézésben használható automata ügyfélszolgálati chatbot vagy a szemüvegekbe épített vizuális megjelenítők – a mai napig a keresőhirdetések képezik a Google és 2015-ben megalapított, Alphabet nevű anyavállalatának üzleti alapját. 2022 második negyedévében a holding csaknem 70 milliárd dollár árbevételt ért el, amelyből több mint 56 milliárdot a Google hirdetési bevétele tett ki.
(Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga)
