Szerdán tartotta meg beszédét Aleksandar Vučić szerb elnök az ENSZ éves közgyűlésén. Az elnök már az elején leszögezte, hogy az idő rövidsége miatt eltekint a formalitásoktól.

— Ki tudja hanyadik alkalommal vagyok itt. A pillanat komolysága miatt meg kell osztanom Önökkel bizonyos nehéz gondolatokat, de igazakat. Mindez, amit itt csinálunk impotensnek és halványnak tűnik. Valójában itt senki senkit nem hallgat meg, senki sem törekszik a problémák valódi megoldására, csakis a saját érdekeit tartja szem előtt, gyakran áttaposva minden értéken, amit az ENSZ és más nemzetközi szervezetek és dokumentumok lefektettek. Ezért nem az ENSZ és annak elnöke a hibás, hanem azok a hatalmak, amelyek csak a saját önös érdekeiket tartják szem előtt, kezdte beszédét Vučič.

A későbbiekben elmondta, hogy a világ a második világháború óta legnagyobb kihívás elé néz, hogy megbomlott a világbéke és ezzel szembesülni kell. Azt is részletezte, Szerbia úgy látja, öt nagy kihívás előtt áll a világ: a békéhez való visszatérés és a globális stabilitás megőrzése, az ENSZ-tagországok területi integritásának megőrzése, az energiabiztonság, a szegény országok pénzügyi biztonsága és az élelmiszerellátás abban az esetben, ha egy háború átvágná a szállítási útvonalakat.

A szerb elnök hangsúlyozta, hogy a mai világban a békés, tárgyalások útján történő rendezése a problémáknak az egyetlen jó út.

Vučić kiemelte, hogy Szerbia volt az első olyan ország, amelynek területi integritását megtámadták, de ezt kitartóan elhallgatja a nemzetközi közösség.

A szerb elnök csak egyet kért, hogy következetesen tartsák be a lefektetett dokumentumokban foglaltakat. Hozzátette, több mint tíz éve tartanak a tárgyalások Koszovó vezetőségével, de Szerbia nem lát más alternatívát a probléma megoldására.

– Jobb száz éven át tárgyalni, mint egyetlen napig háborúzni – mondta Vučić, majd hozzátette, a Balkán nem élne túl még egy háborút és nem akarnak fegyveres összetűzést a területen.

A szerb elnök beszélt a Nyitott Balkán kezdeményezésről és a gazdasági kihívásokról is. Szerinte az egyenletes fejlődésnek elsődleges célnak kellene lennie, azt nem lenne szabad korlátozni. Hozzátette, a problémákat csak akkor lehet megoldani, ha pontosan meghatározzuk, hogy mi az okozója a gondoknak. A problémák ignorálása, a kommunikáció hiánya az országok között csak nehezíti a helyzetet. A szerb elnök ismét hangsúlyozta, hogy a nap folyamán 23 alkalommal hallottuk, ahogy az országok képviselői az ENSZ alapokmányának tiszteletben tartására emlékeztetnek, de ha Szerbiához érünk, rájövünk, hogy a 23 országból 17 ország megszegi a nemzetközi törvényeket és jogokat és nem tartják tiszteletben az okmányt.

Bízom benne, hogy együtt legyőzzük a nehézségeket, éljen Szerbia! – fejezte beszédét a szerb elnök.