Putyin 300 ezer tartalékost rendelt csatasorba. A világ azonban egész sor egyéb kihívással is kénytelen szembenézni, Londontól Teheránig, Budapesttől a Kaukázusig. II. Erzsébet temetése után visszatértünk a „rendes” (értsd: egzisztenciális gondokkal terhelt) mindennapokba – átlapoztuk a világsajtót Hamburgtól Varsóig és Londontól Mumbai-ig

Károly és a monarchia
II. Erzsébet utódja nagy kihívásokkal néz szembe. Legnagyobb problémája az, hogy meg tudja-e menteni a Brit Nemzetközösséget. De ne szaladjunk a rúd elé, kezdjük a temetéssel, amelyről a londoni

The Daily Telegraph című konzervatív napilap ódákat zengett:
„Ragyogó őszi napsütésben a nemzet ünnepélyes és pazar szertartással búcsúzott  néhai uralkodójától, amelyre sokáig emlékezni fogunk. Méltó búcsú volt ez az ország leghosszabb ideig uralkodó koronás fejétől, akit alattvalói olyan szeretetben tartottak, mint vitathatatlanul senki mást a történelem során. II. Erzsébet nem azért jött a világra, hogy királynő legyen, de uralkodóként távozott.”

A nemzeti gyász végén újra felmerülnek a problémák. A brüsszeli De Standaard című, tradicionálisan keresztény-demokrata flamand napilap észlelte:

„Durva ébredés lesz. A családi viták általában nem tűnnek el a dohányzóasztalnál. […] Harry és Vilmos herceg összetűzésbe került, és apjuk, III. Károly valószínűleg nem tud majd békéltető szerepet játszani közöttük. A windsori viták, noha örök sláger a bulvársajtóban, csak egy jó kis figyelem-elterelés a brit társadalmat nyugtalanító repedésektől. (. . .) A britek legnagyobb problémája a növekvő energiaszámla. Az új kormány most bemutatja több milliárd dolláros árplafontervét, amelyet további adósságból finanszírozna, miközben jelentős adócsökkentést vezet be, és tovább deregulálja Londont mint pénzügyi központot. Többek között a bankárok bónuszainak felső határát is újra megemeli. Ezek a neoliberális húzások csak fokozzák a társadalmi nyugtalanságot a közelgő recesszió idején.”

A londoni The Sunday Times című konzervatív hetilap is III. Károly feladatait elemzi:

„Az országnak árnyalt és komoly vitát kell folytatnia arról, hogy mit vár ma a vezetőjétől. Károlynak királyként meg kell tanulnia fejlődni és átformálni a monarchiát a kor igényeinek megfelelően. A középkori rendszert XXI. századi érzékkel kell folytatnia. Magunknak pedig fel kell tennünk a kérdést, hogy mit várunk el egy alkotmányos monarchiától. Károly már jelezte, hogy racionalizálni kívánja a »céget« – redukálni a családi kör alkalmazottainak számát. Ez üdvözlendő. (…) A jelentős politikai eseményeket is kezelnie kell majd. Újra fellángolhatnak a Brexit-feszültségek az északír protokoll miatt. Az ír újraegyesítés és a második skót függetlenségi népszavazás kilátásba helyezése egzisztenciális fenyegetést jelent az Egyesült Királyság számára. Ezek az események kormányokat buktathatnak meg és komoly kihívások elé állíthatják az államfőt.”

Putyin vesztésre áll

Oroszország nem sikeres az Ukrajna ellen folytatott háborúban. Az NZZ am Sonntag című liberális zürichi vasárnapi lap így kommentálja a posztszovjet tér legújabb fejleményeit:

„Hogy mennyire végzetes Vlagyimir Putyin döntése, hogy megtámadja Ukrajnát, az most Oroszország peremén is látható. A volt Szovjetunió befolyási övezete lángokban áll, miután Moszkva kivonta csapatait a Kaukázusból és Közép-Ázsiából, hogy pótolja gyengélkedő haderejét Ukrajnában. Azerbajdzsán és Örményország ismét háborút indított egymás ellen, Tádzsikisztán és Kirgizisztán pedig nehéztüzérséggel vívja konfliktusát a közös határon. (…) Politikailag és katonailag Oroszország ma már túl gyenge ahhoz, hogy szétválassza a kaukázusi és közép-ázsiai hadviselő feleket. De az is elképzelhetetlen, hogy békét közvetítsen. Az ukrajnai vereségek és a Nyugat általi kiközösítés után már sehol sem veszik valóban komolyan. Sokan hangoztatják, hogy az ukrajnai háború tönkretette az európai biztonságpolitikát. De ez megváltoztatja a rendet a Kaukázusban és Ázsiában is – Oroszország így veszít hatalmából. Oroszország ezért Kínában bízik. Putyint – Peking „alárendelt” partnerét – ennek ellenére a vártnál hamarabban fogják lefokozni.”

A varsói Dziennik Gazeta Prawna című centrista jogi és gazdasági napilap az Ukrajna több régiójában talált holttestekkel foglalkozik, és követeli az elkövetők felelősségre vonását:

„Izjumban és Ukrajna más, orosz megszállás alatti helyszínein az események lefolyása különbözőek lehettek, de mindig tömeggyilkosságokkal végződtek. A nemzetközi közösségnek egy rendkívüli törvényszéket kell összehívnia az orosz háborús bűnösök bíróság elé állítására. Sem egy milliós hadsereg nem fogja megmenteni őket, sem az a törekvés, hogy saját erőiket a börtönben lévő rabok toborzásával erősítsék meg. Izjum felszabadítása és az orosz háborús bűnökről szóló igazság az »orosz világ« végét jelenti. Az elmúlt hónapokban mindenki meg tudott győződni arról, hogy Oroszország nemcsak a szomszédaira hoz halált, hanem veszélyt jelent az egész világra nézve.”

Mit jelent a részleges mozgósítás – és mit hoz egy színlelt népszavazás? Putyin továbbra is eszkalálja a helyzetet az ukrajnai háborúban. A hamburgi Der Spiegel című közép-baloldali hetilap a legfontosabb kérdésekkel foglalkozik:

„Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a fegyveres erők részleges mozgósítását. Aláírták a megfelelő rendeletet – mondta Putyin egy televíziós beszédében. »Hazánk és integritásunk védelme érdekében szükségesnek tartom a részleges mozgósítás támogatását.« Az orosz területek megvédéséről van szó – mondta Putyin. A cél a kelet-ukrajnai Donyeck-medence »felszabadítása«. Szerinte a Nyugat nem békét akart Ukrajna és Oroszország között, hanem Oroszországot akarja elpusztítani. De Oroszország minden erőforrását fel fogja használni arra, hogy »megvédje saját népét«. Putyin azt is bejelentette, hogy növelni akarja a hazai fegyvergyártást.”

Egy fiatal iráni nő halála

Tiltakozásokat váltott ki Iránban egy fiatal nő halála, miután letartóztatták, mert állítólag nem viselt megfelelő iszlám ruházatot. A londoni székhelyű Shard Al-Awsat arab nyelvű napilap ezt írja erről:

„Lehangoló, hogy az iráni kormány milyen erőfeszítéseket tesz a nők zaklatására. Kifinomult technikákat fejlesztett ki azok megfigyelésére, akik nem tartják be a kormány által előírt fátylak viselését. Jóllehet örvendetes, hogy a nő halálát nemzetközi szinten elítélik, a teheráni rezsim pedig nem fektet bele túlságosan nagy propagandát, mert tudja, hogy az emberek tisztában vannak azzal: ezek csak szavak, amiket az államok közötti viszony érdekei diktálnak, nem pedig az értékek. A törékeny nemzetközi renddel szemben az iráni papság kormányzati rendszere rendkívül ellenállónak bizonyul.”

A mumbai-i Indian Express című napilap is foglalkozik az esettel:

„Az iráni tiltakozás világossá teszi, hogy a hidzsábnak eltérő jelentése van az iszlám világ különböző országaiban és más, nagy muszlim lakosságú országokban. Míg az iráni nők évek óta tiltakoznak ez ellen a ruhadarab ellen, addig például Törökországban ennek pont az ellenkezője történik. A következmények mindig a kontextustól függnek, de a lényeg a következő: amikor egy hatalmas állam beavatkozik polgárai szekrényeibe, az érintettek általában reagálnak rá.”

Uniós szankciók fenyegetik Magyarországot

Brüsszel meglépte: 3000 milliárd forint támogatás befagyasztására tett javaslatot az állami korrupció miatt, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„Magyarország lehet az első európai uniós tagállam, amely jelentős uniós forrásokat veszít, ha nem hajtja végre a rendszerszintű csalások és visszaélések megelőzésére és kiszűrésére vonatkozó reformcsomagot.

Az Európai Bizottság (EB) 7,5 milliárd euró, nagyjából 3000 milliárd forintnyi felzárkóztatási támogatás megvonását javasolja Magyarországtól, ha az Orbán-kormány november 19-ig nem teljesíti a Brüsszelnek tett ígéreteit a korrupció letörésére az úgynevezett jogállamisági eljárás keretében. Ez három kohéziós támogatási program – a környezetvédelmi, a közlekedési és a településfejlesztési – 65 százaléka. A brüsszeli testület emellett kezdeményezi, hogy a közérdekű vagyonkezelő szervezetek és a közvetlen vagy közvetett irányításuk alatt álló szervezetek ne kaphassanak közösségi forrásokat a jelenlegi költségvetési ciklusban. (Mivel hírek szerint a magyar biztos, Várhelyi Olivér is jelen volt a tanácskozáson, az egyhangúság azt jelenti, hogy ő is a pénzelvonás mellett szavazott).”

A varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámban megjelenő lengyel bal-liberális napilap így kommentálja a lengyel kormány álláspontját az Unió és Magyarország konfliktusában:

„Alig hagyta el a nyomdát az Európai Bizottság nyilatkozata, amely a uniós források drákói csökkentését szorgalmazza Magyarországgal szemben, Mateusz Morawiecki (lengyel miniszterelnök) azonnal segítségét jelentette be Magyarország oldalán. A PiS (Prawo i Sprawiedliwošć – Jog és Igazságosság nevű párt) kormányfője azt mondta, hogy Lengyelország »minden erejével ellenáll« azoknak az európai intézményeknek, amelyek el akarják venni Magyarországtól a pénzt. Felháborító szavak ezek. Abban a pillanatban, amikor újabb oroszok által meggyilkolt civileket exhumálnak a tömegsírokból a felszabadult Izjum város közelében, a lengyel vezető harcolni akar az Ukrajna-barát EU-intézményekkel, és meg akarja védeni Vlagyimir Putyin cinikus szövetségesét. De Morawiecki nemcsak egy Kreml-inast támogat, hanem egy bűnözőt is. Mert a vita Budapest és az Európai Unió között óriási korrupcióról szól.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)