Szombaton megkezdődik Szerbiában a koronavírus-járvány miatt eddig már kétszer is elhalasztott népszámlálás, ezt követően kaphatunk pontos képet a lakosok számáról és az ország demográfiai helyzetéről.

Az első, nem hivatalos eredményeket november 30-án teszik közzé, a végleges eredményekre azonban jövő április-májusig várni kell.

A legutóbbi, 2011-es népszámláláskor Szerbiának 7.186.862 lakosa volt, ebből 3.499.176 férfi és 3.687.686 nő, a lakosság átlagéletkora pedig 42 év volt. A soron következő összeírás nagyban foglalkoztatja a közvéleményt és tíz olyan dolog van, amit ezzel kapcsolatosan fontos tudni.

Mikor kezdődik és meddig tart?

A lakosok, háztartások és lakások összeírása pontosan egy hónapon át tart. Szombaton, október elsején 8 órakor kezdődik és 15.000 összeíró fogja járni a terepet, akiknek a munkát október utolsó napjáig kell elvégezniük.

Az összeírás minden nap, tehát szombaton és vasárnap is zajlik majd, az összeírók pedig az illetékes felettesükkel megbeszéltek alapján, előre kidolgozott terv szerint járják be a rájuk bízott terepet, illetve ez a terv alapján tartanak majd szünetet.

Hogyan ismerjük fel a összeírót?

Amiben a mostani népszámlálás azonos lesz a korábbiakkal, az az, hogy az összeírók ezúttal is ajtótól ajtóig kopogtatnak, azaz még nem létezik az elektronikus népszámlálás intézménye. Az összeírók hivatali igazolvánnyal rendelkeznek, amit kötelező felmutatniuk, mielőtt belépnek egy adott háztartásba.

– Az igazolvány felső oldalán a Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) logója, az összeíró kereszt- és vezetékneve, fényképe, és személyi igazolványának száma szerepel – közölték az RZS illetékesei.

Hogyan rögzítik az adatokat?

A mostani népszámlálás jelentősen különbözik a korábbiaktól, ugyanis a papíralapú formanyomtatványba történő kézi beírás helyett az adatokat elektronikusan viszik be az adatbázisba. Mind a 15.000 összeíró rendelkezni fog laptoppal, amire fel lesznek telepítve a népszámláláshoz szükséges programok, így ennek segítségével az adatok feldolgozása sokkal gördülékenyebbé válik.

Mennyi ideig tart háztartásonként az összeírás?

Az illetékesek elmondása szerint az összeíróval folytatott beszélgetés átlagban fél óráig fog tartani. Lesz egy kérdőív, ami az épületre és a lakásra, egy, ami a háztartásra és egy-egy, ami minden ott lakó személyre vonatkozik. A megválaszolandó kérdések száma is eltérő, ugyanis például a gyerekeknek több kérdésre, például a családi állapotra, a termékenységre, és a gazdasági tevékenységre vonatkozóra sem kell válaszolniuk.

– Becsléseink szerint egy átlagos háztartásban az összeírás nem kellene, hogy 20-30 percnél többet vegyen igénybe – közölték az RZS illetékesei.

Hány kérdés van összesen?

Egyébként összesen 69 kérdés van, amire a polgároknak válaszolniuk kell. A kérdések két nagy egységbe lettek bontva. Az első a háztartásban élő valamennyi személyre vonatkozik (kereszt és vezetéknév, születési dátum és hely, családi állapot, állampolgárság, a gyermekek száma, munkahely, iskolai végzettség…)

A másik nagy egység a háztartásra vonatkozik (lakcím, ingatlan típusa, szobák száma, tulajdonviszony, építés évszáma, személyek száma…) és vannak a hiányzó, vagy ideiglenesen távol lévő családtagokra vonatkozó kérdések is.

Kötelező-e mindegyikre válaszolni?

A 69 kérdésből 66-ra kötelező válaszolni, három kérdéssel kapcsolatosan van a polgároknak alkotmányos joguk, hogy ne válaszoljanak.

– Ezek a nemzeti hovatartozásra, az anyanyelvre és a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdések – magyarázta Petar Korović, a Köztársasági Statisztikai Intézet igazgatóhelyettese.

Mi van, ha a polgár épp akkor nincs otthon, amikor jön az összeíró?

A felnőttkorú polgároktól személyesen kell begyűjteni az adatokat, de ha ez nem lehetséges, akkor az összeíró a háztartás azon tagjától kérdezi meg, aki a leginkább birtokában van az információknak. A 15 évnél fiatalabb gyerekek helyett szüleik, nevelőszüleik, illetve gyámjaik válaszolnak. Amennyiben az összeíró senkit sem talál otthon, akkor egy legközelebbi időpontban ismét felkeresi a polgárt és ha másodszor sem talál otthon senkit, akkor üzenetet és tájékoztatást hagy, hogy a polgár tárcsázza az intézet információs központját. Az elképzelés szerint így lehetőség nyílik az összeíróval közvetlenül megbeszélni olyan időpontot, ami mindenkinek megfelel.

Mi van akkor, ha a polgár valótlan adatot diktál be?

Minden szerb állampolgárnak, aki közreműködik a népszámlálásban, törvényes kötelezettsége, hogy minden kérdésre pontosan válaszoljon.

– A pontatlan, vagy nem teljes körű információkért 20.000 és 50.000 dinár közötti szabálysértési bírság jár – figyelmeztet az RZS.

Mi van akkor, ha nem akarok részt venni a népszámlálásban?

A népszámlálásról szóló törvény értelmében a szerbiai lakcímmel rendelkező szerb állampolgárok, valamint az állandó lakcímmel rendelkező külföldiek kötelesek részt venni a népszámlálásban és minden kérdésre pontos választ adniuk. Mindenki, aki ezt megtagadja, szabálysértési eljárás alá vonják, és 20.000 és 50.000 dinár közötti összegre bírságolják.

Biztonságban vannak-e az adataink?

Milan Marinović adatvédelmi biztos rámutatott, hogy a vonatkozó adatvédelmi törvény egyértelműen kimondja, hogy az összeírás során kapott adatokat – semmi másra – kizárólag statisztikai célokra lehet használni, így a polgárokra semmilyen új kötelezettséget nem lehet ráterhelni, vagy valamilyen joguktól megfosztani azok az adatok alapján, amit az összeíráskor megosztanak, az adatokat pedig az RZS nem adja át harmadik félnek.