Az olaszországi parlamenti választások eredményével a héten rendkívüli lapszemlében foglalkoztunk, így most más fontos témák áttekintésével jelentkezünk: Oroszország újra atomfegyverekkel fenyegetőzik, a megszállt ukrán területeken álreferendumokat tart, a balti-tengeri gázvezetékek ellen pedig támadás történt. Iránban tüntetnek a nők az erkölcsrendészet ellen, a magyar kormány pedig korrupcióellenes hatóság létrehozásával próbálja engesztelni az Európai Bizottságot, hogy pénzhez jusson – ezekről írt a világsajtó Oslotól Varsón át Sydneyig és Washingtontól Hongkongon át Tajpejig.
Putyin nem enged, hanem fenyegetőzik
Először vessünk egy pillantást az orosz-ukrán háborúra. A Washington Post című, a közép-liberális fővárosi napilap ezt írja az orosz mozgósításról:
„Putyin sok éven át fenntartotta az orosz közvélemény nagy részét azzal, amit Masha Lipman »nem részvételi egyezménynek« nevez: az emberek beleegyeztek abba, hogy távol tartják magukat a politikától azért cserébe, hogy a kormány ne avatkozzon bele a mindennapi életükbe. A háború kezdete után sok orosz hallgatott vagy egyszerűen megpróbálta figyelmen kívül hagyni ezt a háborút. A mozgósítás most azzal fenyeget, hogy megsemmisíti ezt a paktumot. Nyilvánvalóvá válnak Putyin hazugságai és képtelenségei. A tartalékosok ágyútöltelékek, az úgynevezett népszavazások a megszállt területeken pedig a demokrácia megcsúfolása. És amit Putyin »különleges katonai műveletként« akart eladni, az egy hosszú és fájdalmas háborúvá fajult.”
A tajpeji Lianhe Ribao című Peking párti napilap szerint:
„Az orosz elnök mozgósítással, a megszállt területeken tartott népszavazásokkal és nukleáris zsarolással próbálja elkerülni a vereséget a harctéren. Nem valószínű, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket használna a fronton, hiszen a nukleáris sugárzás a saját csapatait is elérheti. Ám elképzelhető egy atombomba felrobbantása Ukrajna felett – azért, hogy elektromágneses impulzussal megbénítsa az ellenség teljes elektronikáját –, vagy célzott támadások egyes bázisok ellen. A további katonai vereségek, a gazdasági összeomlás vagy a növekvő instabilitás a végletekbe taszíthatja a Kreml főnökét.”
A hongkongi South China Morning Post című, az Alibaba nevű kínai multinacionális technológiai társaság tulajdonában lévő napilap így ítéli meg Putyin fenyegetését:
„Sürgősen szükség van arra, hogy minden jelentősebb szereplő próbálja oldani a feszültséget, ahelyett, hogy tovább fokozná. Most nagyon sok minden forog kockán. Csatatéren nem használtak atomfegyvert Hirosima és Nagaszaki 1945-ös amerikai bombázása óta, amely több mint 200 000 emberéletet követelt. Egy új nukleáris konfliktus következményei kétségtelenül pusztítóak lennének. Az atomfegyverrel rendelkező nemzetek nagy felelősséggel tartoznak. Ezeket a fegyvereket soha többé nem szabad használni.”
Álreferendum Ukrajnában
A Salzburger Nachrichten című keresztény-liberális konzervatív napilap az ukrajnai veszélyekre figyelmeztet:
„Ebben a helyzetben az a riasztó, hogy magas rangú katonai vezetők és politikusok világszerte azt hiszik, Putyin teljes kiszámíthatatlanságában bármire képes. Ezért még fontosabb, hogy Ukrajna és a Nyugat határozottan válaszoljon Putyin fenyegetőzéseire. Minden más nemcsak a saját értékeinek elárulását jelentené, hanem arra ösztönözné az orosz elnököt, hogy folytassa imperialista fantáziáját. Csak így lehet növelni a tűzszünet és a béketárgyalások esélyeit.”
A varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példaszámban megjelenő lengyel bal-liberális napilap ezt írja erről a helyzetről:
„Ukrajna megszállt részeinek az Orosz Föderációhoz való csatlakozása kettős ajándéknak számít: Putyin 70. születésnapjának megünneplése, ami október 7-én lesz, az oroszoknak pedig azt jelenti jelképesen, hogy büszkén állhatnak fel a[z ukrajnai] megszégyenülés után. Ezt támasztja alá az Ukrajna, az USA és az egész Nyugat elleni nukleáris zsarolás. A kínaiak szorosan figyelemmel kísérik az Oroszországon belüli és a fronton zajló fejleményeket. Az atomháború azonban épp olyan rémálom lenne Pekingnek, mint a Nyugatnak. Oroszország pedig egyre inkább Kínától függ. A kínaiak Amerikával együtt új világrendet hoznak létre, amely lassan emelkedik ki az ukrajnai háború porából.”
Az Északi Áramlatok szabotálása
Nincs üzemben az Északi Áramlat 1 és 2. A koppenhágai Politiken című liberális napilap ezt írja erről:
„Az Északi Áramlat vezetékeinek három titokzatos kiszivárgása új szintre emeli az Oroszország és az EU közötti hibrid háborút. Az esetleges szabotázs energiapánikot szít, és ez egyértelmű jelzés Európának. A gázt Európa máshonnan is megvásárolhatja ugyan, nemcsak Oroszországtól, de nem lehet biztos azonban, hogy ez a gáz célba is ér majd. Ha most valóban célzott szabotázsról lenne szó, akkor az ukrán háború egy kicsit közelebb állna a dánok és más európaiak mindennapi életéhez is.”
Az oslói Dagbladet című liberális napilapot is aggodalommal tölti el az Északi Áramlatok szabotálása:
„Az a tény, hogy az Északi Áramlat ilyen súlyosan megsérült, az energiaháború további eszkalációja lehet. Eddig a gázszállítás leállításáról, a pénzeszközök befagyasztásáról vagy alternatívák kereséséről volt szó. De ha ehhez hozzáadódik a szabotázs és az infrastruktúra lerombolása, akkor az azt jelenti, hogy egy új szakaszba léptünk. Oroszország minden bizonnyal jól ismeri a gázinfrastruktúránkat, és számos csővezeték vezet a termelő területeinktől az Egyesült Királyságba és Európába. Az Északi Áramlat 1 és 2 elleni állítólagos szabotázscselekmények után minden okunk megvan attól tartani, hogy saját vonalaink biztonsága is veszélyben van.”
Harc Iránban a teokrácia ellen
A strassbourgi Dernières Nouvelles d’Alsace című liberális napilap így kommentálja az Iránban zajló tüntetéseket:
„Már nincs kétség afelől: Iránban forradalom zajlik. Mert a tüntetések már nem csak Teheránra korlátozódnak, hanem az egész országban zajlanak. A nők által kezdeményezett mozgalom pedig mára már teljesen vegyes. Mindezek a jelek azt támasztják alá, hogy a mollahok [muszlim papi funkcionáriusok] rezsimje, ami 43 éve van hatalmon, most teljesen megrendült. Hosszú távon azonban csak a nemzetközi közösség határozott beavatkozása változtathatja meg tartósan a történelem menetét.”
A Sydney Morning Herald című közép-jobboldali napilap így kommentálja az iráni nők számára kötelező fátyolviseletét:
„A kötelező hidzsáb az iráni teokrácia három megmaradt ideológiai pillérének egyike a »Halál-Amerikára« és a »Halál Izraelre« jelszók mellett. Ez segít megmagyarázni, hogy a rezsim miért vonakodik annyira attól, hogy más álláspontot képviseljen a viseleti szabályok kérdésében a rendi társadalomban. Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah egyértelműen úgy véli, hogy a rezsim ideológiai pilléréivel – köztük a hidzsábbal – tett kompromisszumok csak felgyorsítanák a rezsim összeomlását.”
„Raiszi elnök ultrakonzervatív rezsimje számára érzékeny időszakban történnek a tiltakozások” – teszi hozzá a bogotai El Tiempo című centrista napilap:
„Az iráni nukleáris programra bevezetett szankciók gazdasági válságot váltottak ki, és áremelésekhez vezettek. Mindkettő növeli a polgárok és mindenekelőtt a fiatal generáció már meglévő elégedetlenségét. Egy állítólagosan helytelenül viselt fejkendő nyomán bekövetkezett halál volt a tiltakozások kiváltó oka, de ennél több forog kockán: az ezredforduló óta született irániak mindenekelőtt nagyobb szabadságra vágynak.”
Magyarországon alakul a korrupcióellenes hatóság és Orbán Viktor népszavazást tart
Végül vessünk egy pillantást arra, hogy mit ír a sajtó Magyarországról. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar korrupcióellenes intézkedésekről ezt írja:
„Magyarország a hétvégén nemzetközi szinten hirdette meg az új korrupcióellenes ügynökség tanácsadó testületének vezetői posztját. Erre »megfelelő tapasztalattal és hírnévvel rendelkező« személyek jelentkezését várják. Ez annak a két jogszabálycsomagnak a része, amellyel a magyar kormány szeretné megakadályozni, hogy az Európai Bizottság visszavonja az EU-járadékok kifizetését. A budapesti ellenzéki politikusok kételkednek abban, hogy az új ügynökség képes lenne hatékonyan megállítani a kormányzati korrupciót, mivel nem rendelkezik valódi nyomozási joggal.”
Elkészült az újabb korrupcióellenes törvénycsomag, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Benyújtotta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes péntek este a második részét annak a törvénycsomagnak, amelyet a kormány az Európai Bizottság (EB) nyomására állított össze. Az EB 7,5 milliárd euró, nagyjából 3000 milliárd forintnyi felzárkóztatási támogatás megvonását javasolja Magyarországtól, ha az Orbán-kormány november 19-ig nem teljesíti a Brüsszelnek tett ígéreteit a korrupció letörésére az úgynevezett jogállamisági eljárás keretében.
Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló, 46 oldalas törvényjavaslat első része az Integritási Hatóságról (IH) szól, s kimondja: csak a törvényeknek és a közvetlen hatállyal bíró európai uniós jognak van alárendelve, s feladatait »bármilyen befolyásolástól mentesen látja el«. Olyan esetekben kell fellépnie, ahol az uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében hatáskörrel rendelkező szervezet »nem teszi meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, mely befolyásolhatja vagy súlyosan veszélyeztetheti az európai uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását«.
[…] A szintén felállítandó Korrupcióellenes Munkacsoport az Integritás Hatóság mellett működik majd elemző, javaslattevő, véleményező és döntés előkészítő feladatokkal, tevékenységébe be kell vonni a korrupció elleni küzdelem terén tevékenykedő nem kormányzati szereplőket, akikkel közösen éves jelentést készít a kormánynak.”
Orbán ezen kívül népszavazást hirdetett az Európai Unió Oroszország elleni szankcióiról. A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap így vélekedik:
„Orbán ismét megfelel a Kreml uniós trójai falova hírnévnek. Hetek óta szidja az Ukrajna elleni támadás miatt bevezetett szankciókat az energiaszektorban. A közvetlen demokráciának ezt az illúzióját már ismerjük. Orbánnál az elmúlt években tizenegy ilyen szavazást tartottak, például »Állítsuk meg Brüsszelt!« néven az állítólagos uniós diktátumokról vagy a migrációs politikáról és a milliárdos Soros György állítólagos »tervéről«, hogy évente egymillió migránst csempésszenek be Európába. A háztartásoknak kiküldött milliónyi kérdőív kérdései nem jelentenek más, mint egy irányuított közvélemény-kutatást, aminek megvalósítása és értékelése teljesen átláthatatlan. A »nemzeti konzultációknak« semmi közük a közvetlen demokráciához, amit a magyar alkotmány biztosít, hanem elsősorban a Fidesz az adófizetők pénzéből származó választási propagandájának számítanak.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
