A világsajtó a napokban az ukrajnai és az iráni helyzettel, az észak-koreai rakétakísérlettel, valamint a brazil elnökválasztással és a magyar korrupció ellenes vitával foglalkozott – átlapoztuk a világsajtót Brüsszeltől Zürichen át Phenjanig és Londontól Bécsen meg Budapesten át Tokióig.

A helyzet Ukrajnában pusztító és önpusztító

Kezdjük Ukrajnával, ahol az orosz támadók újabb katonai vereséget szenvedtek. „Pusztító. Reménytelen. Önpusztító” – így elemzi az ukrán helyzetet a brüsszeli de Standaard című flamand, keresztény-demokrata napilap, majd így folytatja:

„Aligha lehet szavakba foglalni, hogy Putyin orosz elnök hogyan akarja még kaotikusabbá tenni az ukrajnai háborús helyzetet. Kevesebb mint 24 órával azután, hogy Kijevet és a Nyugatot fenyegető őrült beszédjét elmondta, csapatai súlyos vereséget szenvedtek a stratégiai fontosságú Liman városában. Sebtében besorozott katonák százezreit szállítják át az illegálisan elcsatolt területekre annak reményében, hogy megállítják az ott előre nyomuló ukrán hadsereget. Az, hogy ezek a férfiak alig vannak kiképezve, és egyre kevesebb tankjuk, tüzérségük és légi támogatásuk van, csak mellékesnek tűnik neki.”

A bécsi Die Presse című keresztény-demokrata konzervatív napilap támogatja, hogy menedékjogot kapjanak az orosz dezertőrök az Európai Unióban:

„Nagy tiszteletet érdemel, hogy sokan mernek kiállni, csatlakozni a tiltakozásokhoz, és hosszú börtönbüntetést vagy akár halált kockáztatni Putyin háborút szító cselekedete ellen. Az viszont teljesen természetes és emberi dolog, hogy meneküljünk a sok emberéletet követelő háború őrülete elől. Ezért menedékjogot kell kapnia annak, aki e miatt keres az EU-ban védelmet: ennek az elvnek most is érvényesülnie kell – annak ellenére, hogy a menekültek egy része még nemrégiben támogatta a háborút. Ezek befogadása egy lehetőséget ad az Uniónak, hogy leleplezze a Kreml uralkodójának Nyugat-ellenes propagandáját – abban a reményben, hogy Putyint előbb-utóbb megbuktatják.”

Zelenszkij dilemma elé állítja a Nyugatot

A londoni The Telegraph című, 1855-ben alapított konzervatív napilap így kommentálja Ukrajna gyorsított NATO-csatlakozására vonatkozó kérelmét:

„Zelenszkij ukrán elnök NATO-csatlakozási kérelmével kínos helyzetbe hozta a Nyugatot. Ez a lépés azon moszkvai abszurd jelenetek után történt, amikor Putyin a négy annektált régió élére saját főnökeit nevezte ki, míg Ukrajna további területeket foglalt vissza. Az egésznek az iróniája az, hogy Zelenszkij korábban felajánlotta Moszkvának, hogy Ukrajna többé nem fogja megkérvényezni a NATO-tagságot, és semleges marad, ha az oroszok kivonulnak. (. . .) Mivel a Nyugat azonban cserbenhagyta ezt az országot azzal, hogy nem tartotta be a Budapesti Memorandumban megszabott garanciáit Ukrajna védelmére, amennyiben ez az ország lemond nukleáris fegyvereiről. Zelenszkijnek most erős erkölcsi érve van, hogy a NATO-védelmét kérje. De a NATO-országoknak mérlegelniük kell a tagsági kérelem következményeit is. A tagfelvételi kérelmet minden tagnak jóvá kell hagynia. Néhányan pedig, mint Magyarország, meg fogják vétózni ezt a kérelmet. Mások pedig attól tartanak, hogy a NATO-csatlakozás kilátásai tovább rontják a helyzetet és egy nagyobb konfliktust kockáztathatnak meg, amely nukleáris fegyverek bevetésével járhat.”

Ukrajna mindig készen állt a tárgyalásokra. A kérdés azonban az, hogy milyen körülmények között, teszi fel a kérdést a Washington Post című, 1877-ben alapított, 65 Pulitzer-díjas, mérsékelt liberális napilap:

„Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken kijelentette, hogy hajlandó tárgyalni Ukrajnával. Ez jól hangzik, igaz?

Fontos azonban odafigyelni a részletekre. Putyin közvetlenül azután nyilatkozott így, hogy bejelentette Ukrajna azon régióinak illegális annektálását, amelyeket (legalábbis részben) orosz csapatok foglalnak el. Tehát valójában ezt mondta:« Megszálltam az országotokat. Több tízezer embert öltem meg, az emberek millióit kényszerítettem menekülésre, sok milliárd dollár értékű kárt okoztam, és most megpróbálom ellopni a földeteket. Tehát tárgyaljunk.«

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken az Oroszországgal folytatott tárgyalásokról is nyilatkozott. Ukrajna kész »egyenlő, becsületes, méltóságteljes és tisztességes feltételek mellett megállapodni az együttélésről«. Azt is világossá tette, hogy Putyinnal nem lehet békéről tárgyalni: »Készen állunk a párbeszédre Oroszországgal, de Oroszország egy másik elnökével.« Ha ez nem lenne elég egyértelmű, újabb döntést jelentett be: Ukrajna fel fogja gyorsítani a NATO-csatlakozási terveit.”

Iránban egyre többen tiltakoznak

Folytatódnak az iráni tüntetések. Külföldi újságok gyakran kikérik szakértők véleményét, így az oslói Verdens Gang című semleges napilap is. Az iráni vezetés reakcióját ez a lap nem találja meglepőnek:

„A 43 évvel ezelőtti forradalom óta a rendszer elleni kritikát elutasítják, Izrael-barát, Amerika-barát vagy muszlimellenesnek minősítve. De ez hazugság, főleg, hogy a tüntetők minden vallásból származnak. Különösen a diákok politikai elkötelezettségét minősíti fenyegetőnek a rezsim. Ezért támadásai kifejezetten a fiatal irániakat célozzák, akik egyben az ország legnagyobb reménységei egy demokratikusabb és szebb jövőnek. Éppen ezért még fontosabb, hogy a médiánk többet számoljon be róla, és mindannyian szolidaritásunkat fejezzük ki Iránnal szemben.”

A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap a következőképpen látja az iráni zavargások eszkalációját:

„A tiltakozások már rég elváltak eredeti okuktól, Mahsa Amini halálától. Ez a lány szunnita kurd volt, ami azt jelenti, hogy egy kisebbséghez tartozott, amelyet mindig is marginalizált a rendszer. A tiltakozások Irán kurd részén nemcsak különösen erősek, hanem ott különösen sok az áldozatok és a letartóztatottak száma is. És a rezsim a határon túli iraki területen is támadta az iráni-kurd ellenzéki csoportokat. Egy másik gócpont a délkeleti Beludzsisztán, ahol a Forradalmi Gárda átlagon felüli halálos áldozatokról számolt be. Ez a szunnita csoportok szerveződésének felkelését jelzi.”

Kim Dzsongun erősködik

Észak-Korea újabb két rakétát lőtt ki kelet felé, miután az ország már kedden egy rakétát lőtt ki Japán irányába. A tokiói Nihon Keiza Shimbun című, a világon legnagyobb példaszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilap ezt írja erről az eseményről:

„Ma reggel az észak-koreai külügyminisztérium hivatalosan elítélte egy amerikai repülőgép-hordozó bevetését a Japán-tengere, és a rakéta keddi fellövést indokolt ellenintézkedésnek nevezte a legutóbbi amerikai–dél-koreai manőverekkel szemben. Rövid távon Phenjan szándékosan akarja súlyosbítani a helyzetet, hogy tárgyalásokra ösztönözze Washingtont. Ha ez nem sikerül, Észak-Korea várni fog majd a két év múlva esedékes amerikai elnökválasztásig. Végül is volt már egyszer egy amerikai elnök [Donald Trump], aki hajlandó volt találkozni Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel.”

Észak-Korea keddi rakétakísérletére reagálva Dél-Korea saját ballisztikus rakétáját akarta fellőni. De az lezuhant, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Dél-Korea és az Egyesült Államok az észak-koreai rakétakísérletre reagálva kedden saját rakétákat indított kísérleti célpontokra. A dél-koreai ballisztikus rakéta kilövése azonban szerda este meghiúsult. A rövid hatótávolságú Hyunmoo-2C rakéta a kilövés után azonnal lezuhant az ország keleti partjára, a Gangneung melletti légibázisra, ahol tüzet okozott.

[…] Sikeresebb volt azonban az amerikai és a dél-koreai erők két-két föld-föld rakétájának kilövése a Dél-Korea által Keleti-tengernek nevezett Japán-tengerre.  Az észak-koreai provokációra adott további válaszként a USS Ronald Reagan amerikai repülőgép-hordozó visszafordult, miután csak nemrég hagyta el ezt a területet.

[…] Az észak-koreai állami média szerdán nem számolt be a keddi rakétakilövésről. A rezsim az elmúlt hetekben végzett rakétakísérleteit már többször titkolta hasonlóképpen a közvélemény elől. Dél-koreai megfigyelők azt feltételezik, hogy Phenjan megváltoztatta stratégiáját. Régen normális volt, hogy Észak-Korea egy rakétakísérlet másnapján az állami médiában tájékoztatta erről saját népét, ezzel demonstrálva katonai eredményeit befelé és kifelé egyaránt.”

Elnökválasztás Brazíliában

Lula da Silva volt elnök nyerte a brazil elnökválasztás első fordulóját a hivatalban lévő Jair Bolsonaróval szemben. A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap erről ezt írja:

„Sok brazil számára ez a szavazás nem egy preferált jelölt választása, hanem a két jelölt közül a rosszabbik választása. Az a tény, hogy Bolsonaro rendkívül megkérdőjelezhető előélete és antidemokratikus retorikája ellenére a szavazók fele sem döntött Lula mellett, valójában elgondolkodtató. Ennek egyik oka, hogy a korábbi uralkodása alatti két nagy korrupciós botránya sok brazilt elriaszt.”

Az amszterdami de Volkskrant című közép-baloldali napilap pedig hozzáteszi:

„Két ősellenség közötti közelharc folyik egy mélyen megosztott országban. Az erőszaktól és az ország jövőjétől való félelem, amelyet sok polgár már az első körben érzett, a következő négy hétben csak fokozódik.”

A magyar Országgyűlés engedett az EU Bizottság követeléseinek

A végén térjünk ki Magyarország és az Európai Unió viszonyára. „Csont nélkül ment át az Országgyűlésben kedden négy jogszabály, annak a törvénymódosító javaslatcsomagnak az elemei, mellyel az Orbán-kormány el akarja érni, hogy hozzáférjen az uniós forrásokhoz”, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap majd így folytatja:

„Simán átmentek az uniós pénzek megszerzése érdekében benyújtott törvények is, amelyeknél a bizottsági szakban az ellenzéki módosítókat is lesöpörték a kormánypártok.

»Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosításáról« címet viselő önálló indítvány 151 igennel 12 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett, »Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról« 150 igennel, 12 nem ellenében 19 tartózkodás mellett ment át.

Ahogyan hétfőn is – a Momentum és a Jobbik jelen lévő képviselői megszavazták a javaslatokat, a DK-sok viszont nemmel voksoltak, míg az MSZP, a Párbeszéd és a Mi Hazánk tartózkodott, az LMP-sek nem vettek részt a szavazáson.

A képviselőknek ezúttal többek között az Integritás Hatóság, a Korrupcióellenes Munkacsoport és az Alkalmassági Bizottság felállításáról, az információs törvény módosításáról (amely kivezetné, illetve maximálná az adatigénylésekkel kapcsolatos költségeket), az együttműködésről az Európai Csalás Elleni Hivatallal, az OLAF-fal, a közbeszerzésekről, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségekről, a kormányzati jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetés-kötelességéről kellett dönteniük.”

Magyarország ismét reagál az uniós kritikákra, jelzi a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Magyarországon a jövőben egy kormánytól független hatóság fogja felügyelni az uniós pénzek korrupciómentes felhasználását. A budapesti parlament kedden döntött az úgynevezett Integritási Hivatal felállításáról és egyéb jogi módosításokról, amelyek az Orbán Viktor miniszterelnök vezetése alatt álló nemzeti-konzervatív kormány szerint a közösségi pénzekkel való visszaélés megakadályozását és az átláthatóság növelését célozzák. Ez Orbán válasza arra a 7,5 milliárd eurós uniós költségvetési kifizetés-megvonásra, amelyet az Európai Bizottság első alkalommal alkalmaz egy ország jogállamiság mechanizmusa megvédésében. Az új hivatal november közepére kezdi meg működését – ez a Bizottság által meghatározott határidő.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)